Főmenü

A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor
2019. július 5.

A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor

Ami a tényállást illeti, a felperes (vállalkozó) és az alperes (megrendelő) közbeszerzési eljárás alapján vállalkozási szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Az alperes az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza, a felperes pedig a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. Rögzítették, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a közreműködő szervezet a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik. Az alperes a műszaki átadás-átvételt követően a felperes által benyújtott számlákat csak késedelmesen egyenlítette ki, ezért a felperes a vállalkozói díj és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elmarasztalta az alperest. Úgy ítélte meg, bizonyítást nyert, hogy a felperes a számlákat a teljesítésigazolási jegyzőkönyvek szerint állította ki, és azok az esetleges hibákkal, hiányokkal és a dokumentumok átadásával kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak. Ezen túl a számlákon szereplő teljesítési időpontok megegyeztek a teljesítésigazolási jegyzőkönyvekben feltüntetett időpontokkal. Így a bíróság szerint az egyes részszámlák kapcsán a felperes határidőben teljesített, a teljesítése hiba- és hiánymentes volt. Mivel az alperes a…

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták
2019. június 28.

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2011. június 20-án beadványában kérelmezte a további eljárás távollétében történő lefolytatását a Be. alapján. A tanács elnöke június 22-én telefonon tájékoztatta a terhelt védőjét, hogy a bíróság nem biztosítja a terhelt távolmaradásának lehetőségét, jelenléte a tárgyaláson kötelező. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson jegyzőkönyvbe vette, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, valamint ismertette a kérelmet, de arról nem döntött, és így a távollétében hozott ítéletet. A terhelt nem vett részt a másodfokú nyilvános ülésen sem. Az ítélőtábla döntése ellen a terhelt védője perújítási indítvánnyal élt, amelyben sérelmezte, hogy a bíróságok a terhelt távollétében folytatták le az eljárást. Az első- és másodfokú eljárás Az ítélőtábla elutasította a védő perújítási indítványát, mivel alaptalannak tartotta azt. Álláspontja szerint a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja akkor teszi kötelezővé a perújítás elrendelését, ha a bíróságok az alapeljárást a távollévő terhelttel szembeni eljárás vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint folytatták le [Be. CI. vagy CII. Fejezet]. A Be. alapján távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye,…

Bürokráciacsökkentés: fontos változások jönnek az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványoknál
2019. június 25.

Bürokráciacsökkentés: fontos változások jönnek az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványoknál

Elfogadta az Országgyűlés és a köztársasági elnök aláírására vár az a törvény, mely ismételten a bürokráciacsökkentést tűzte zászlajára. A törvény által előirányzott változások közül érdemes kiemelni, hogy az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványokon rögzítésre kerül a polgár lakcímadata és személyi azonosítója. A jövőben valamennyi (magyarországi, vagy külföldi lakcímmel nem rendelkező, ugyanakkor útlevél kiadását kérelmező) magyar állampolgár tekintetében tartalmazza a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azokat az alapvető személyi adatokat, amelyek a polgárok magán-, illetve közjogi viszonyaikban jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A polgár lakcímadatát és személyi azonosítóját a jövőben az eSzemélyin fogják rögzíteni és ezáltal elektronikusan kiolvashatóvá teszik, elősegítve ezzel a polgároknak az okmány felhasználásával való további elektronikus ügyintézését. A szabályozás szerint bármely véletlenszerű szám és/vagy betűsor technológiailag felhasználható azonosítóként számítástechnikai rendszerekkel összefüggő fejlesztésekhez, ha az egyedisége biztosított, amennyiben az azonosítót egy jogosultsághoz (pl.: érvényes vonaljegy) rendelik egy mögöttes nyilvántartásban. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény alapján kialakított jogi, és technológiai rendszer (NEK-rendszer) képes arra, hogy több jogosultság együttes kezelhetőségét biztosítsa. Ennek feltétele, hogy az érintett jogosultsági nyilvántartások kezelője kártyakibocsátóként csatlakozzon a NEK-rendszerhez. A NEK-rendszer használatához az elektronikus személyazonosító…

A nyilvántartásba vételi díjat a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidőben kell megfizetni
2019. június 21.

A nyilvántartásba vételi díjat a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidőben kell megfizetni

Ami a tényállást illeti, a bíróság megindította az adós felszámolását, a hitelező a 40 napos bejelentési határidő utolsó napján 17.59 perckor adta postára a hitelezőiigény-bejelentést tartalmazó levelét, mellyel egyidejűleg a felszámoló részére okirattal igazolta, hogy a számlavezető pénzintézetének ugyanezen a napon 16.50 perckor a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére átutalási megbízást adott. A felszámoló a hitelező igényét a határidőn túl benyújtott igények között vette nyilvántartásba. A hitelező a döntés ellen kifogással élt, mellyel szemben a felszámoló azzal védekezett, hogy a határidőben való nyilvántartásba vételhez nem elegendő a számlavezető pénzintézet részére a nyilvántartásba vételi díj tekintetében az átutalási megbízást kiadni, a díjat a 40 napos határidőn belül ténylegesen meg is kell fizetni a törvényszék Gazdasági Hivatalához. Az első- és a másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kifogást, és maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nyilvántartásba vételi díjnak a 40 napos határidőn belül be is kell érkeznie a Gazdasági Hivatalhoz, nem elég, ha a határidő utolsó napján intézkedik az átutalás érdekében a hitelező. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Már korábbi kúriai döntésben is megállapításra került, hogy a hitelezőiigény-bejelentésnek…

Rosszhiszemű engedményezés
2019. június 14.

Rosszhiszemű engedményezés

Ami a tényállást illeti, a felek alvállalkozási szerződést kötöttek egymással, amely alapján a felperes 4 199 958 forint vállalkozói díjról bocsátott ki végszámlát. Ezt követően az egyik Kft. vezetője 2015. január közepén arról tájékoztatta az alperest, hogy ő a felperes alvállalkozója volt, és a felperes az alperessel szemben fennálló követelését rá fogja engedményezni. Az alperes ezt követően egy engedményezési szerződésmintát és a felperes által kiállított végszámla másolatát is megküldte neki. Az alperesnek bemutatott engedményezési szerződés tartalmazta, hogy a felperes az alperessel szemben fennálló követeléséből 3 750 000 forintot engedményez egy Kft.-re, míg a fennmaradó részt az alperes bankszámlájára kell átutalni. A felperes ügyvezetője még 2015. január 28-án telefonon és e-mailben is közölte az alperes projektmenedzserével, hogy a felperes által kiállított végszámla illetéktelen kezekbe kerülhetett, és annak alapján az alperes csak a felperesnek fizethet, mert a követelést nem engedményezte. Ennek ellenére az alperes mégis az engedményezési szerződés szerint teljesített. A felperes a fennmaradó összeg megfizetését követelte, mivel álláspontja szerint a követelést nem engedményezte, az engedményezési szerződést nem a törvényes képviselője írta alá, s így az létre sem jött. Az alperest rosszhiszeműségét…

A betegek részletes és egyéniesített tájékoztatásának elmaradása kártérítési kötelezettséget alapoz meg
2019. június 7.

A betegek részletes és egyéniesített tájékoztatásának elmaradása kártérítési kötelezettséget alapoz meg

Ami a tényállást illeti, a felperes 2004-ben nyakiborda-műtéten esett át, amelyből szövődménymentesen meggyógyult. A beavatkozást megelőzően a műtétet végző orvostól részletes tájékoztatást kapott a műtéttel kapcsolatban. Egy autóbaleset miatt 2013-ban a másik oldali nyakiborda műtétre került a felperesnél sor az alperes intézményében. A műtétet megelőzően a korábbi beavatkozást is végző orvos arról adott tájékoztatást, hogy a műtét ugyanolyan lesz, mint a 2004-es. A felperes a műtéti beleegyező nyilatkozatot aláírta, azon csak utólag tüntették fel műtéti kockázatként a mozgáskiesést. A műtét során szövődményként a felperesnél maradandó vállidegfonat károsodás jött létre, amely részleges bénulással és funkciózavarral jár. A felperes 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítést, és 430 500 forint elmaradt jövedelem megfizetését követelte az alperestől. Sérelmezte, hogy a 2013-as műtétet megelőzően nem kapott tájékoztatást annak kockázatairól, ilyen tartalmú nyilatkozatot csak a műtét után pár nappal írattak vele alá. Az alperes szerint a felperest a műtétet megelőzően annak szükségességéről, lehetséges szövődményeiről szóban és írásban is felvilágosították, a tájékoztatás kiterjedt a mozgászavarra is.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság megállapította az alperes felelősségét a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt és 500…

Pártfogó ügyvédi képviselet nem jár automatikusan a személyes költségmentességben részesülő félnek
2019. május 31.

Pártfogó ügyvédi képviselet nem jár automatikusan a személyes költségmentességben részesülő félnek

Ami a tényállást illeti, a kérelmező az elsőfokú hatóságnál jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyó személyhez fűződő jog megsértése tárgyú eljárásához, amit a hatóság elutasított. Ugyanígy döntött a fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság. Döntésében kiemelte, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése valóban kiterjed a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra, azonban a pártfogó ügyvédi képviselet automatikusan nem jár a személyes költségmentességben részesülő félnek sem. A beérkezett kérelmek számára, azok rendszerességére és tartalmára tekintettel megállapította, hogy a kérelmező szisztematikusan, mérlegelés nélkül terjeszti elő a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmeit, a joggyakorlás általános elveit túllépve használja a jogintézményt, így a támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Jst.) szerint ilyen esetben kizáró ok áll fenn és nem lehet támogatást nyújtani. A kérelmező a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmében arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett, amely kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet iránti igényre is, így a pártfogó ügyvédi képviselettől nem zárható el.   Az elsőfokú eljárás Az eljáró bíróság elutasította a kérelmet. Kiemelte, hogy bár a kérelmező aktív korúak ellátására…

Úton az új Európai Parlament megalakulása felé
2019. május 29.

Úton az új Európai Parlament megalakulása felé

Az Európai Parlament az Európai Unió hét intézményének (Európai Parlament, Európai Tanács, Tanács, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Számvevőszék) az egyike. Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSz.) az Európai Parlamentet az uniós polgárok érdekeit képviselni hivatott intézményként deklarálja. Tagjai 1979 óta közvetlen választás útján nyerik el öt éves mandátumukat. Az egyes tagállamokban megválasztható európai parlamenti képviselők száma az adott tagállam lakosságszámához igazodik, némileg kedvezményezve ugyanakkor a kisebb népességű tagállamokat (degresszíven arányos rendszer). A Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll és jelenlegi maximális létszáma a Lisszaboni Szerződés értelmében 751 fő (az elnököt nem számítva) [EUSz. 14. cikk (2) bekezdés]. A brit Brexit természetesen kihatott a parlamenti képviselők számára is. Az EP-képviselők hivatalosan is jóvá hagyták az Európai Tanács által is egyöntetűen elfogadott, a Parlament képviselőjelölti összetételére vonatkozó javaslatát. Ennek értelmében csökken az elérhető EP-képviselői helyek száma, miután az Egyesült Királyság ténylegesen kilép az EU-ból, néhány tagállam számára viszont plusz helyeket biztosítana. Jelenleg az Egyesült Királyság 73 hellyel rendelkezik az EP-ben, ezek a helyek a Brexit után megürülnek, a felszabaduló 73 helyből azonban 46 tartalékba kerülne egy…

EP választás: kampányhajrá és szavazás
2019. május 24.

EP választás: kampányhajrá és szavazás

Bár már régóta megváltozott a szabályozás, a kampánycsend kérdése továbbra is bizonytalanságot okoz. Az új választási eljárásról szóló törvény [2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] főszabályként megszüntette a kampánycsend intézményét. A kampányolás teljes tilalmát jelentő kampánycsend csak a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében érvényesül: tilos bármilyen választási kampánytevékenységet folytatni a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül (relatív területi kampánytilalom). Hasonlóan a korábbi szabályokhoz, ez a relatív területi kampánytilalom is csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, így a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani. Így azokat, amiket a szavazás napjáig (előző nap éjfélig) kihelyeztek a szavazókörök 150 méteres körzetén belülre, az jogszerűen van fenn a szavazás napján is. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 150 méter kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés ténye akkor is megvalósul, ha valamely jelölő szervezet népszerűsítése érdekében bárki olyan tevékenységet folytat, mely miatt a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, illetve magában a szavazóhelyiségben a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom hallható…

Szakmai beszámoló a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tizennegyedik Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyéről
2019. május 23.

Szakmai beszámoló a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tizennegyedik Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyéről

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának csapata 2019-ban nyolcadik alkalommal képviselte Magyarországot a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce - ICC) által megrendezett Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyen. A tekintélyes esemény célja a mediáció mint alternatív vitarendezési módszer népszerűsítése, valamint az e területen dolgozó szakemberek közvetlen eszmecseréjének elősegítése. 2019-ban az ELTE-t Dobos Boglárka Mária, Hajas Tamás Boldizsár, Képessy Kinga és Wulcz Aliz joghallgatók képviselték. A csapat felkészítését 2018. szeptember óta Horváth Dóra (a 2018-as csapat tagja) és dr. Inzelt Éva (egyetemi adjunktus) végezték.   A 2019-es csapat tagjai (balról jobbra) Wulcz Aliz, Dobos Boglárka, Hajas Tamás Boldizsár, Képessy Kinga és felkészítőik Dr. Inzelt Éva és Horváth Dóra   A mediáció a konfliktusok kezelésének, megoldásának hatékony eszköze, melynek során a felek egy független fél, mediátor társaságában próbálnak közös megoldást találni a vitás kérdésekre. A mediátor nem a bíró szerepét hivatott betölteni, nem feladata eldönteni a vitát, csupán a párbeszédet próbálja előremozdítani. A mediáció az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában széleskörűen alkalmazott módszer, hazánkban azonban még csak mostanában kezdik felismerni, hogy a hosszú, költséges és az üzleti kapcsolatokat károsító pereskedés alternatívája…