A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában II. rész
Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához. Jelen tanulmány miközben sorra veszi és kibontja az említett jogegységi határozat elvi tételeit, annak egy rendkívül alapos és sokszempontú kritikáját fogalmazza meg és vezeti le több szálon: 5.2. Közigazgatási hatáskörről jogegységi hatáskör hiányában A KMPJE központi kérdése, hogy mi történjen, ha a közigazgatási eljárásban a határozat kiadmányozása nem igazolja vissza, hogy az a jogosulttól származik, illetve hogy ettől függetlenül a közigazgatás megfelelően él-e a hatáskörével vagy sem. Ezek alapján kézenfekvő, hogy a Kúria esetében is a saját döntési jogköre vizsgálatával kezdjük az elemzést. A Kúria a KMPJE IV. pontja szerint „hatáskörét” az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésére alapította, mely szerint: A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely…
