Jogszerű volt a kormányzati „kampány” a főpolgármester mellett

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. számon a választási eljárás során fontos és nagy port kavaró döntést hozott a Kormány és a miniszter választási kampányban betöltött szerepéről. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a 2019. szeptember 12-ei kormányinfón kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg a másik jelölt arra alkalmatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett egyik jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én…

A Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. számon a választási eljárás során fontos és nagy port kavaró döntést hozott a Kormány és a miniszter választási kampányban betöltött szerepéről. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a 2019. szeptember 12-ei kormányinfón kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg a másik jelölt arra alkalmatlan.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett egyik jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a miniszter és a Kormány ezzel megsértette a választási eljárási törvényben (a továbbiakban: Ve.) rögzített, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy a kormányinfó a közhatalmat gyakorló Kormány álláspontjának ismertetésére szolgál, amely eseményen a miniszter egyik főpolgármesterjelöltet negatív, míg a másikat pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a kormány álláspontjának ismertetésétől, és arra a miniszter nem is törekedett. Ezért nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontja, aminek következtében a Kormány így elfogulttá vált az egyik jelölt irányában.

A Fővárosi Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Bizottság eljárása

Az FVB elutasította a kifogást, mivel álláspontja szerint a Kormány döntéseiről szóló tájékoztatás és azt követően a sajtó képviselőinek konkrét kérdéseire adott válaszok nem tekinthetők kampánytevékenységnek, arra jogszabályokon alapuló feladat ellátás keretében kerül sor, így a kifogásban hivatkozott jogszabálysértés nem állapítható meg. A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Megszorító szabályként viszont a 142. § arról rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A szabály értelmezése nem azt jelenti, hogy amennyiben semleges pozíciójukat feladva mégis az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnnének fel, azzal ne sértenék meg a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének alapelvét. Az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában a vizsgálat tárgya az volt, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai- vagy magánvéleményét fejtette ki. A testület ebben az ügyben kimondta, hogy ezt nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetésre jutni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti a Ve. alapelveit, és így korlátozható a véleménynyilvánítási szabadsága. Ezen szempontok pedig esetről esetre változhatnak.

Hasonló következtetésre jutott a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. Kiemelte, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormánynak Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésért felelős tagja, aki e tevékenységét Budapest főpolgármesterével együttműködve látja el, összehangolva a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzatának tevékenységét. A miniszter a kormányinfón a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban nyilvánult meg, a jogszabályban nevesített feladata körében járt el, így közlése kormányzati tevékenységként értékelhető, amely nem része a választási kampánynak. A miniszter a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban beszélt a Kormány és a mindenkori főpolgármesteri tisztséget betöltő kapcsolatáról. Ennek során az alkalmasság kritériumaként jelölte meg a mindenkori Kormánnyal való együttműködési készséget, illetve az alkalmatlanság jellemzőjeként az együttműködés lehetőségének elutasítását. Az NVB úgy ítélte meg, hogy a miniszter kijelentése a kormányzati teendőitől nem választható el, és a jelöltek nevesítése ellenére sem értelmezhető kampánytevékenységként.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kérelmező úgy vélte, sem a statútum rendelet, sem más jogszabály nem teszi a Kormány, a kormánytagok feladatává azt, hogy az általános önkormányzati választások főpolgármester jelöltjeit minősítsék, az alkalmasságukat értékeljék, értékítéletükről a nyilvánosságot a kormányinfó keretében tájékoztassák. A kormány tájékoztatási tevékenységének az szab korlátot a választási kampányidőszakban, hogy az általa végzett tájékoztatás az Alaptörvényben rögzített feladatával áll-e kapcsolatban, de még akkor sem érintheti a választási kampányt úgy, hogy azzal az esélyegyenlőséget és az objektivitást megbontsa. Úgy vélte, a miniszter nem az Alaptörvény, illetve nem a jogszabályok által meghatározott feladatkörében járt el akkor, amikor alkalmasság kérdésében minősítette a főpolgármester jelölteket.

A Kúria megállapításai

A kormányinfónak nevezett sajtótájékoztatón a kormányüléseket követő csütörtökönként a Kormány a döntéseikről tájékoztatja a közvéleményt. A Kúria megállapította, hogy a miniszter a rá vonatkozó jogszabályok alapján kormányzati feladata teljesítése során tartott sajtótájékoztatót. Meglátása szerint a kérelmező nem cáfolta meg azt, hogy a kormányinfón a miniszter, az általa képviselt Kormány a jogszabályban meghatározott feladata során végezte tevékenységét, és a politikai vezető miniszter e tisztségében nyilatkozott. Márpedig a Kormány és a miniszter jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége a Ve. 142.§-a alapján a választási kampánytevékenységet szabályozó Ve. 141.§ személyi és tárgyi hatálya alá nem tartozik. Ezért a Kúria az NVB 399/2019. számú határozatát helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kvk.V.38.047/2019/5.) a Kúria honlapján jelent meg.