Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A XIII. Magyar Ügyvédnapon méltatták a Kúria elnökét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„A jogrendszer a közbizalomra épül, ami szoros összefüggést mutat a bírói függetlenségbe vetett hittel”.
A bírói függetlenség sérthetetlensége, az igazságszolgáltatás magas szintű elkötelezettsége és a jogászi hivatásrendek együttműködése érdekében kifejtett példamutató munkásságáért De Justitia bene martis érmet adományozott a Magyar Ügyvédi Kamara a Kúria elnökének. Dr. Darák Péter az elismerést a szakmai szervezet részben online megtartott ünnepi ülésén, XIII. Magyar Ügyvédnap keretében vehette át 2020. november 30-án.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a jogászi hivatásrend nevében dr. Darák Péter kilenc éves munkáját megköszönve kiemelte, a legfőbb bírói fórum vezetője a jogállamiság szempontjából kiemelkedő munkát végzett. Hozzátette, a legfőbb bírói fórum vezetője a jogalkalmazás világában újra magas szintre emelte egy régi fogalom, az erkölcs jelentőségét.
Dr. Darák Péter az elismerést megköszönve az elmúlt kilenc év törekvéseiből kilenc gondolatot kiemelve az alábbi sorokat mondta el az Ügyvédnap hallgatósága előtt:
„Az ítélkezési függetlenség alapvető feltétele az, hogy a törvények hagyjanak mozgásteret. A jogászok mondják meg mi az irányadó jog.
Ugyanakkor a Kúria, mint legfőbb bírói fórum nem lehet ítéletgyár, orientáló szakmai műhelyként is funkcionálnia kell. Az egységes ítélkezési gyakorlat megvalósításának pedig elengedhetetlen feltétele a hatékony információáramlás, amely jelenti egyrészt a különböző szintű bíróságokon működő bírák közötti szakmai kapcsolatok erősítését, másrészt a bírósági rendszerből kilépve, a különböző jogászi szakmák közötti kapcsolattartást. Mindazonáltal minél erőteljesebbek a társadalmi változások, annál nagyobb szükség lehet a jó hagyományok erejére. Ennélfogva a Kúria más hazai jogászi-szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatait is erősíti: a jogértelmezési problémák feltárása és azok egységes megválaszolása során a legfőbb bírói szerv igényli az együttgondolkodást a társszakmákkal, a jogtudomány képviselőivel és az Alkotmánybírósággal.
Fontos látnunk, hogy a jogász vitán felül értelmiségi ember: a széles látókör, az értelmességből, iskolázottságból fakadó felelősségtudat, valamint a szilárd erkölcsi értékrend az, ami miatt az értelmiségnek vezető szerepet tulajdonítanak a gondolkodók. A bíróságok működése során a jogászok kritikája fedheti fel a harmadik hatalmi ág gyengeségeit, amelyek így kijavíthatóvá válnak. Nem elegendő tehát, ha az igazságszolgáltatás az igazság külső álarcában tetszeleg, és alkotmányos súlyára támaszkodik. Az igazságot kell keresnie.
A bírói jogfejlesztést feltétele a jól képzett bírói kar, a jogtudomány módszereinek alkalmazása ás az ügyvédek által mozgásba hozott jogorvoslati rendszer. Olyan helyzetet kell teremteni, ahol a polgárok félelem nélkül versenghetnek a közösség problémáira adandó legigazságosabb válaszokért, mégpedig a jog eszközeivel.
A járványhelyzetben megerősödő virtuális világ próbára teszi a közvetlen emberi kontaktusok észlelésére épülő értékítéleteinket és nagyobb körültekintésre kell, hogy indítson.
A jogrendszer a közbizalomra épül, ami szoros összefüggést mutat a bírói függetlenségbe vetett hittel. Ne feledjék, a bírókat Önöknek kell nap mint nap szembesíteniük ebbéli felelősségükkel.
Köszönöm Bánáti Elnök úrnak a kilenc éves eredményes együttműködést, jó egészséget és hasonló kilenc évet kívánok!”