Kórházi kezelése miatt nem kapott szociális juttatást

Sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha valakit kizárólag azért zárnak ki a szociális juttatásból, mert egészségi állapota miatt nem képes életvitelszerűen a lakóhelyén tartózkodni.

Az alapügy

A kérelmező meghatalmazottja a panaszában előadta, hogy a kérelmezőt 2018 decemberében az egészségi állapota miatt hátrány érte, ugyanis azért nem részesült a községben önkormányzati támogatásban, mert kórházban tartózkodott. Előadta, hogy az eljárás alá vont önkormányzat 2018. december első hetében a faluban lakó összes nyugdíjas részére az ünnepre való tekintettel 15.000 forint egyszeri pénzbeli támogatást adott, amelyet a kérelmező nem kapott meg. Elmondta, hogy a kérelmező a községben lakik és egy városi kórházban kezelik.

A hatóság eljárást indított az önkormányzattal szemben. Az önkormányzat képviselője az eljárásban előadta, hogy a képviselő-testület a karácsonyi ünnepekre tekintettel a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára az életkörülményeik javítására jövedelemre tekintet nélkül állapított meg 15.000 forint/fő rendkívüli települési támogatást. A juttatásban a településen életvitelszerűen élők részesültek. Elmondta, hogy a településen többen rendelkeznek állandó bejelentett lakóhellyel, de évek óta nem tartózkodnak a bejelentett címen. Beszámolt arról, hogy a kérelmező 2018. augusztus első napjaiban kórházba került, és azóta nem tartózkodik a településen. Állítása szerint a meghatalmazott személyesen kereste meg a polgármestert azzal, hogy a kérelmezőt kórházba szállították, és a kórházi kezelés után szociális otthonban keresnek neki helyet.

Az EBH döntése

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező a panaszával összefüggésben összehasonlítható helyzetben volt a községben élő többi nyugdíjassal, akikhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, hátrányt szenvedett. A hatóság megállapította azt is, hogy a kérelmezőt a védett tulajdonsága, azaz az egészségi állapotából következő kórházi kezelése miatt érte hátrány, ezért a kérelmező védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között okozati összefüggés állt fenn.

Hivatkozott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 24. § b) pontjára, amely szerint az egyenlő bánásmód követelményét a települési önkormányzat önként vállalt szociális ellátásainak biztosításánál is érvényesíteni kell. A hatóság döntésében nem fogadta el észszerű indokként az eljárás alá vont védekezését. A kérelmező ugyanis 2018 augusztusáig életvitelszerűen a községben lakott, másrészt a lakcímet igazoló hatósági igazolványon szereplő bejelentett lakóhelyének címében ezután sem történt változás. A kérelmező a községben a támogatás kifizetésekor kizárólag az egészségi állapota miatt nem tartózkodhatott.

A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont önkormányzat a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette azzal, hogy az egészségi állapotára tekintettel nem biztosította számára a rendkívüli települési támogatást.

A hatóság szankcióként elrendelte, hogy az eljárás alá vont önkormányzat legkésőbb 2019. április 1-ig szüntesse meg a kifogásolt jogsértő állapotot és a kérelmezőt részesítse 15.000 forint rendkívüli települési támogatásban, valamint megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Az önkormányzat eleget tett a hatóság kötelezésének.

(egyenlobanasmod.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Felfüggesztett börtönre ítélték a részeg sofőrt
2019. szeptember 20.

A Tatabányai Járásbíróság 2019. szeptember 20-án 1 év – 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte a vádlottat, valamint 2 év 4 hónapra eltiltotta a járművezetéstől.

Folytatódik a Czeglédy-ügy
2019. szeptember 20.

Október 21-én folytatódik a Human Operator Zrt. ügye a Szegedi Törvényszéken - közölte a bíróság.

Nem sért uniós jogot az adós ellen indítható végrehajtás
2019. szeptember 19.

Nem ütközik uniós jogba a magyarországi fogyasztói hitelszerződéseknek az a kikötése, amely szerint az adós tartozásának összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és erről közjegyzői okirat állíttatható ki - közölte döntését az Európai Unió bírósága.