Kun-Mediátor-ügy – A kiszabott büntetés súlyosítását indítványozza a fellebbviteli főügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kun-Mediátor-ügyben első fokon kiszabott büntetés súlyosítását, további vagyonelkobzást és a sértettek polgári jogi igényének elbírálását indítványozza a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség – tájékoztott Nagyné Günther Ágnes szóvivő kedden.

A Bróker Marcsi néven elhíresült vádlott az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítélete szerint a Kun-Mediátor Kft. vezető tisztségviselőjeként 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre irányuló szerződéseket, amelyek alapján számukra a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért.

A karcagi nő a betétgyűjtésre nem rendelkezett engedéllyel, az ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott. Ügyfeleinek így néhány millió forint és több mint egymilliárd forint közötti kárt okozott.

A Szolnoki Törvényszék a vádlottat csalás bűntette és más bűncselekmények miatt tíz év börtönnel és 5,4 millió pénzbüntetéssel sújtotta, végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint vele, az általa képviselt gazdasági társasággal és két családtagjával szemben vagyonelkobzást rendelt el.

A törvényszék öt sértett mintegy 130 millió forintnyi kárának megfizetésére kötelezte az asszonyt. Az elsőfokú bíróság döntése alapján a sértettek többsége kártérítési igényét egyéb törvényes úton – külön polgári perben – követelhetné.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés tartama aránytalanul enyhe, ezért annak súlyosítását indítványozta. A főügyészség a Szegedi Ítélőtáblától kérte a sértettek által bejelentett polgári jogi igények érdemi elbírálását, a vádlott kártérítés megfizetésére kötelezését, valamint azt is, hogy két hozzátartozója mellett más családtagjaival szemben is rendeljenek el vagyonelkobzást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.