Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyomozások és vádemelések hatékonyságáért munkamegállapodásban rögzítette a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség (EPPO) az együttműködés és az információcsere kereteit.

Magyarország az első, a megerősített együttműködésben részt nem vevő uniós tagállam, amely munkamegállapodást kötött az EPPO-val.

Polt Péter legfőbb ügyész 2020. november 16-án videokonferencián egyeztetett Laura Codruta Kövesivel, az Európai Ügyészség főügyészével az európai és a magyar ügyészség együttműködéséről. Az egyeztetésen a két vezető megállapodott abban, hogy az együttműködés részleteit munkamegállapodásban fogják rögzíteni – emlékeztetett az ügyészség.

Az elkészült munkamegállapodást az Európai Ügyészség nevében Laura Codruta Kövesi európai főügyész, a Legfőbb Ügyészség képviseletében pedig Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.

A megállapodás kitér a bűnügyekben folyatott kooperációra és az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására.

Magyarország ügyészsége a büntetőügyekben folytatott uniós igazságügyi együttműködés eddigi eszközeivel támogatja az Európai Ügyészség munkáját, miként az Európai Ügyészség is „ezen jogi intézmények használatával fordul” a magyar ügyészségekhez – írták. Úgy fogalmaztak: a felek „a lojális együttműködés elve alapján segítik az eljárások eredményességét”.

Megállapodtak abban is, hogy rendszeresen szerveznek magas szintű, az európai főügyész és a magyar legfőbb ügyész között találkozókat, valamint egyéb értekezleteket.

Közös képzések szervezésére is lehetőség nyílik a megállapodás alapján, és a konferenciákra, szemináriumokra és hasonló rendezvényekre kölcsönösen meghívhatják egymást – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. augusztus 27.

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik

Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.