Tanú sem kell a holográf végrendelethez
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja…
Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet?
Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá. Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is. Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok.
Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha a végrendeleten az örökhagyó nem írja ki a teljes nevét?
Ettől még a végrendelet érvényes lesz, feltéve, hogy az örökhagyó egyértelműen beazonosítható. Az is előfordulhat, hogy a végrendelkező valamilyen ragadványnevet, becenevet használ. IIyenkor, ha egy közösségben mindenki ezen a néven ismeri, akkor ez alapján is megállapítható lesz a személye. Tehát nem kell feltétlenül a hivatalos néven szerepelni, a fő kritérium az egyértelmű beazonosíthatóság. Fontos viszont, hogy az aláírás a végrendelet szövegétől elkülönüljön.
Mit érdemes tudni a közvégrendeletről?
Ezt a közjegyző előtt lehet tenni. Aki vak, írástudatlan, olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
Ide tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, tehát, aki 14 és 18 év közötti, valamint a cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú is. Ilyen esetben nem szükséges a végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása sem.
Ettől eltérő eset, ha valaki a sajátkezűleg írt, vagy a más által írt végrendeletet írja alá és személyesen letétbe helyezi a közjegyzőnél, ami egyébként ritkán fordul elő, mert ha már valaki elmegy a közjegyzőhöz, akkor a végrendeletét inkább közokiratba foglaltatja.
A végrendelet szóban is tehető? Ha igen, milyen feltételekkel?
Csak az tehet szóbeli végrendeletet, aki az életét fenyegető rendkívüli veszélyhelyzetben van. Emellett a másik fontos feltétel, hogy ne legyen olyan helyzetben, hogy írásbeli magánvégrendeletet tudjon tenni. Erre tipikus példa, amikor valaki balesetnél súlyosan megsérül és tényleg fennáll az a lehetőség, hogy rövid időn belül elhalálozik. Itt tehát nem arról van szó, hogy valaki súlyos betegségben szenved hosszú időn keresztül, hanem egy hirtelen bekövetkező szituáció az, amely esetében a szóbeli végrendelkezés lehetősége adottá válik.
Itt a fő különbség az írásbeli végrendelethez képest, hogy az érvényességhez az is kell: a két tanú együttes jelenlétében, az örökhagyó a végakaratát teljes terjedelemben előadja. Itt ugyanis a tanúknak nem csak azt kell majd tanúsítaniuk, hogy a végrendelet az örökhagyótól származik, hanem annak tartalmát is. Ezzel szemben az írásbeli végrendeletet a tanú akár úgy is aláírhatja, hogy nem is tudja, hogy az milyen rendelkezéseket tartalmaz.
A szóbeli végrendeletre visszatérve, természetesen itt feltétel az is, hogy az örökhagyónak a tanúk által értett nyelven kell a végakaratát ismertetnie, ami azért lényeges mert ha például külföldön a tanú ugyan jelen van, de nem érti, hogy az örökhagyó mit mond, az a szóbeli végrendeletet érvénytelenné teszi.
Elhangzott a tanúk fontossága a végrendelkezés több formájánál. De ki lehet tanú a végrendelkezésnél?
Olyan személy lehet tanú, aki az örökhagyót ismeri és képes a személyazonosság tanúsítására. Nem lehet azonban tanú a kiskorú, a cselekvőképtelen nagykorú, valamint az, aki gondnokság alatt áll és cselekvőképessége részlegesen úgy korlátozott, hogy ez kizárja a tanúkénti közreműködését. Emellett nem lehet tanú az sem, aki írástudatlan.
Van valami speciális szabály arra, ha az örökhagyó éppen az egyik tanúra szeretne hagyni valamit?
A tanú a végrendelet legtipikusabb közreműködője, de neki ügyelnie kell arra, hogy ha kedvezményezettje is a végrendeletnek, akkor a végrendeletnek az ő és a hozzátartozója javára szóló juttatást tartalmazó rendelkezése érvénytelen lesz. Kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta, vagy ha az érintett tanún kívül további tanúk vannak, tehát az ő kihagyásával is megvan a két tanú.
Mi a helyzet akkor, ha biztosan volt írásbeli végrendelet, azt többen is látták, de az örökhagyó halálakor nem találják?
A végrendelkezésnél alapvető elv, hogy a végrendelkező akaratának kell érvényesülnie. Ha nem találják a végrendeletet, ennek oka lehet, hogy megsemmisült vagy megsemmisítették. Ilyenkor a már említett elv alapján azt kell vizsgálni, hogy a megsemmisülés a végrendelkezőnek az akaratával egyezően történt-e és az tekinthető-e a végrendelet visszavonásának. Ha ugyanis az örökhagyó visszavonja a végrendeletet, akkor az hatálytalanná válik, azaz már nem az lesz a hagyaték átadásának az alapja.
Ha az örökhagyó vagy az ő beleegyezésével valaki más a végrendeletet megsemmisítette, ez visszavonást jelent. Az örökhagyó ugyanis meggondolhatta magát és eltéphette, elégethette, bármit tehetett vele. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában volt, de nem került elő, akkor ellenkező bizonyításig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó megsemmisítette. Ha azonban a végrendelet ugyan nincs meg, de az örökhagyónak nem volt visszavonási szándéka, akkor reprodukálni kell bizonyítás alapján a tartalmát és nézni kell azt is, hogy az a végintézkedés annak idején megfelelt-e a formai követelményeknek.
Mi történhet, ha valaki szándékosan eltüntette vagy meghamisította az örökhagyó végrendeletét?
Ha tanúk közreműködésével elkészült egy írásbeli magánvégrendelet, majd azt az örökhagyó halála után valaki ellopta, és aggály nélkül megállapítható, hogy nem volt az örökhagyó részéről visszavonási szándék, akkor itt ugyanaz az eset áll fenn, mint az elveszett végrendeletnél, tehát bizonyítással lehet pótolni a hiányokat.
Bizonyítani kell a végrendelet létét, tartalmát, küllemét. Ha ez bizonyított lesz, akkor annak ellenére, hogy azt valaki eltüntette, a hagyaték átadásának alapjául szolgálhat.
Ennek az esetnek már büntetőjogi vetületei is lehetnek, megvalósíthat okirattal visszaélést. Gyakran felmerül a hamisítás kérdése is. Gyakori hivatkozás, hogy a végrendeleten szereplő aláírás nem az örökhagyótól származik, emiatt az eljárásban írásszakértőt is alkalmazni kell. Itt gyakran párhuzamosan zajlik az okirathamisítás miatti büntetőeljárás is.
Ha több végrendelet is készül különböző tartalommal, melyikből kell kiindulni?
Ha az örökhagyó újabb végrendeletet ír, ezáltal hatálytalanítja, gyakorlatilag felülírja a korábbit. Ez alól csak a korábbi végrendelet azon rendelkezései képeznek kivételt, amelyek nem ellentétesek a későbbi végrendelettel, mert azok továbbra is élő rendelkezések lesznek. De főszabályként mindig az újabb végrendelet az irányadó.
Megteheti valaki, hogy a végrendeletében csak a vagyona egy részéről rendelkezik? Ha igen, akkor mi lehet ilyenkor a fennmaradó vagyon sorsa?
Nem feltétlenül kell, hogy a végintézkedés a teljes hagyatékra kiterjedjen. A tipikus az, hogy a végrendelkező a teljes ingatlan és ingó vagyonát hagyja valakire vagy valakikre. De az is lehet, hogy például csak egy ingatlanról rendelkezik. Arra a vagyonrészre, amire nem terjed ki a végintézkedés, a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Azok kapják, aki végrendelet nélkül az örökösök lennének.
(birosag.hu)
