Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Prof. Dr. Báger Gusztáv, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója nyitotta meg az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából az Állami Számvevőszék által rendezett online konferenciát.
Előadásában az Alaptörvény és a jogalkotás szerepét, az Alaptörvény számvevőszéki ellenőrzésre gyakorolt hatását és a közpénzügyi szabályozás kiegészítésének és finomhangolásának lehetőségeit helyezte fókuszba.
Felismerve az 1949. évi Alkotmány közpénzügyi rendszert érintő szabályozásának hiányát, az Állami Számvevőszék kutatóintézetében már 2006-ban megkezdődtek a fiskális politika szükséges reformját érintő vizsgálatok. Az eredményeket összefoglaló tézisek célja olyan szabályok és intézmények létrehozása volt, amelyek átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik a közpénzekkel való gazdálkodást, amelyek végső soron a versenyképességet, a fenntartható fejlődést, valamint a közjó feltételeit javítják. Bár a reformjavaslat nem került elfogadásra, a tézisek jelentős része ennek ellenére mégis visszatükröződik az új Alaptörvényben és közpénzügyi szabályokban.
Báger Gusztáv ismertette, hogy az Alaptörvény, szemben a korábbi Alkotmánnyal már tartalmazza a közjó célját és a közérdek fogalmát is. A két kulcsszó irányadó szerepe feltételezi, hogy a magyar jogi szabályozásban folyamatosan jelen legyenek és sokoldalúan segítsék elő az államcélokat, mint a közösségi jólét biztosítása, valamint a külső és belső védelem fenntartása. Hangsúlyozta, hogy az állam akkor működik megfelelően, ha szolgálatát a közjó érdekében sokoldalúan teszi, ha megteremti a gazdaság számára a fejlődés feltételeit és a szükséges stabilitást. A közigazgatás ilyen értelemben tehát nem csak technikai jellegű tevékenységet jelent, hanem olyan intézményi alkotást, amely a közösségi jólét megteremtésére irányul.
Előadása második témakörében az Alaptörvény számvevőszékre gyakorolt hatását mutatta be. A közpénzügyek tárgykörének alkotmányos szintre emelésével az Állami Számvevőszék a korábbinál szélesebb körben kapott felhatalmazást. Az Alaptörvény a jogosítványok garantálása mellett megerősítette az Állami Számvevőszék függetlenségét, az integritás, az etikus vezetés és átláthatóság fontosságát, illetve a jó kormányzást segítő számvevőszéki tanácsadói szerepet. A nemzetközi tendenciákkal összhangban a tanácsadó funkció így már az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységébe beágyazottan működik, szorgalmazva ezáltal az állammenedzsment működésének megújítását és a köztulajdonú társaságok hozzájárulásának emelését a közösségi jóléthez.
Báger Gusztáv előadása záró gondolataként a jól működő közpénzügyi rendszer kiegészítésére és finomhangolására fogalmazott meg javaslatokat, amelyek a jól irányított állam fenntarthatóságát és a világgazdasági környezet hatásait állította a középpontba. Végül két megállapítást tett a 10 éves Alaptörvény vonatkozásában, miszerint annak elfogadása előtti időszakában az adósságráta minden évben emelkedett, azonban az elfogadást követően az irány megváltozott és a GDP 80%-ról 65%-ra csökkent. Különösen értékesnek tartotta továbbá, hogy a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés területén elért pozitív eredmények révén a szegénység és a kirekesztődés mutatói jelentősen javultak.
