Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogszabályon alapuló ügyféli minőség csak addig az időpontig illeti meg az ügyfelet, amíg az ügyféli jogállását megalapozó körülmény fennáll. Amennyiben a kérelmező a jogszabály szerint már nem minősül ügyfélnek, de ügyféli jogokat kíván gyakorolni, ebben az esetben őt terheli annak bizonyítása, hogy az adott közigazgatási ügy jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az alperes a tervezett 8 db épület és új hulladéktároló épület építése ügyében indult építésügyi hatósági eljárásban 2020. február 26-án értesítette az ismert ügyfeleket – köztük a felperest – az engedélyezési eljárás megindulásáról. A felperes az eljárásban jogszabály alapján ügyfélnek minősült, mivel az egyik ingatlan tulajdonjogával rendelkezett. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek – az OTÉK szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa. A felperes az építésügyi osztály vezetőjéhez intézett levélben arról nyilatkozott, hogy ügyféli jogait az eljárás során gyakorolni szeretné, valamint ügyfélként kérte az elektronikus iratbetekintés biztosítását. Az alperes a kérelmet elutasította, mivel megállapította, hogy az érintett ingatlan tulajdoni lapja szerint az ingatlan 2020. április 9-től más tulajdonát képezi, azon a felperes tulajdonjoga 2020. április 8-án megszűnt. Az eljárás megindításától a tulajdonjogviszony fennállásáig a felperes nyilatkozatot nem tett, kérelmet nem terjesztett elő. A felperes ezért ügyféli jogállását megalapozó tulajdonjoggal nem rendelkezik, és az Ákr. 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nem minősül ügyfélnek („Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak”), mivel a jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül nem érinti.
A kereset
A felperes szerint az alperes döntése sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, az ügyféllel való együttműködés követelményét, az ügyféli jogok gyakorlását és az iratbetekintési jogot, valamint az idézett Korm. rendelet 4. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint az ügyféli jogállást az eljárás megindulásakor a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján külön vizsgálat nélkül elnyerte. Mivel az eljárás megindulásakor a hatóság ügyfélként kezelte a felperest, az alperesi logika szerint legalább a 2020. április 8-ig keletkezett iratokat meg kellett volna ismernie, melytől szintén elzárta a hatóság.
Ezen túl úgy vélte jogos érdek fennállása miatt is ügyfélnek minősül. Azzal érvelt, hogy az önkormányzat a településrendezési, beépíthetőségi, közlekedésbiztonsági, útfenntartási feladatait, valamint a katasztrófavédelmi kötelezettségét nem tudja ellátni, amennyiben nem minősül az eljárásban ügyfélnek. A katasztrófavédelmi törvény fontos feladatként határozza meg a védelmi terv kialakítását, a károk enyhítését, a lakosság mentését és a jogszabály szerinti jelzőrendszer telepítését, amelyek mind alátámasztják az önkormányzatnak az engedélyezési eljárással érintett projekt kapcsán fennálló érintettségét. Az alperesnek ezért az ügyféli státuszát el kellett volna ismernie, és biztosítania kellett volna részére az iratbetekintés jogát.
Az alperes szerint a jogos érdeksérelem igazolása a felperes részéről nem történt meg, a tulajdonjoga megszűnésével ügyféli jogállás nem illeti meg, ezért a döntése jogszerű.
Az elsőfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Hangsúlyozta, hogy a felperes ügyféli jogállás megállapításának kérésekor ennek alátámasztására olyan tényt, körülményt, egyéb érdemi indokot nem adott elő, amelyet értékelés tárgyává lehetett volna tenni az ügyféli jogállás megállapításakor, és amely alapján alappal lenne levonható az a következtetés, hogy az ügy a felperes jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. Kiemelte, hogy a február 26-os értesítésétől 2020. április 8-ig, a tulajdonjogviszonya fennállásáig érdemi nyilatkozatot az eljárásban nem tett, kérelmet nem terjesztett elő, a tulajdonjogviszonya 2020. április 8-án történő megszűnésére figyelemmel a Korm. rendelet alapján fennálló ügyféli jogosultsága megszűnt. A felperesnek a jogállás korlátlan időbeliségére vonatkozó érvelését tévesnek minősítette, mivel az ügyféli jogállás lényegi eleme a személy jogának vagy jogos érdekének az üggyel való kapcsolatában, a közvetlen érintettségben érhető tetten. A közvetlen érintettség megszűnése esetén az ügyféli jogállás is megszűnik. Ugyanakkor a felperes nincs elzárva attól, hogy ismételten kérelmet terjesszen elő az ügyféli jogállás megállapítása iránt, rögzítve abban olyan elemeket, amelyre jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettségét alapítja az engedélyezési eljárásban.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint a kérelem benyújtásakor megalapozottan tekintette ügyféli jogállását folyamatosan fennállónak. A kérelem szövegében is szerepel, hogy az ügyféli státuszból fakadó jogait kívánta gyakorolni, melynek fennállásában okkal bízhatott, mert az alperes nem adott tájékoztatást a státusz időközben történő változásáról, és a katasztrófavédelmi eljárásban is ügyfélként vonták be, mely utóbbi tényről az alperesnek hivatalból volt tudomása. Úgy vélte, az alperesnek nem a tulajdonban beállt változásról kellett volna értesítenie az önkormányzatot, hanem arról a tényről, hogy már nem tekinti ügyfélnek eljárásában, ezért más jogot érdeket kell valószínűsítenie, ha ügyféli jogosultságot kíván gyakorolni. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság jogalap nélkül kérte számon az ügyféli státuszra vonatkozó érdemi indokolást, mert a kérelem nem az ügyféli státusz megállapítására irányult, valamint nem vizsgálta, hogy fennállt-e az önhiba az új tényekre hivatkozás tekintetében.
Ha a keresetlevélben előadottak mégis új ténynek, körülménynek minősülnek, úgy önhibáján kívül nem volt tudomása arról, hogy az alperes a korábban megállapított ügyféli státuszát megszűntnek tekinti, hiszen az alperes az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, így legkorábban az alperesi végzésből értesült az alperes álláspontjáról. Ezért önhibáján kívül nem volt módja arra, hogy a tulajdonosi pozíció helyett más, jogos érdekét megalapozó hivatkozást adjon elő.
Az alperes szerint a felperesnek tudatában kellett lennie azzal, hogy tulajdonosi joga megszűnésével automatikusan elvesztette ügyféli jogosultságát, ezért kérelmében igazolnia kellett volna az építkezéssel kapcsolatos jogát vagy jogos érdekét, melyet meg sem kísérelt. Ezen hiányosságokat a bírósági eljárásban már nem lehet pótolni, hiszen az elsőfokú bíróságnak a közigazgatási eljárásban megvalósult tényállás alapján kellett elvégezni a perben érintett végzés felülvizsgálatát.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy az iratbetekintés joga ügyféli jog, ezért a jog gyakorlására irányuló kérelem elbírálása során az alperesnek hivatalból kellett vizsgálnia, hogy a felperesnek a kérelem előterjesztésének időpontjában is fennállt-e még az ügyféli jogállását megalapozó tulajdonjoga, ennek során pedig az volt megállapítható, hogy a felperes az eljárás megindításától a tulajdonjogviszonya fennállásáig minősült jogszabály szerint (ex lege) ügyfélnek az eljárásban. Mindezek miatt az iratbetekintés joga is csak ezen időpontig illette meg a felperest, ezen ügyféli jog gyakorlására irányuló kérelem elutasítása tehát megfelelt a vonatkozó törvényi előírásoknak, a végzés ebben a részében nem jogszabálysértő. Amennyiben a kérelmező nem minősül a jogszabály szerint ügyfélnek, de ügyféli jogokat kíván gyakorolni, ebben az esetben őt terheli annak bizonyítása, hogy az adott közigazgatási ügy jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. Annak tárgyában dönteni csak indokolással ellátott kérelem alapján lehet.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes megalapozottan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság egyaránt iratellenesen határozta meg az eljárás tárgyát a benyújtott kérelem alapján. Megállapítható, hogy a felperes azon nyilatkozatából, mely szerint „ügyféli jogaimat az eljárás során gyakorolni szeretném, valamint ügyfélként kérem az elektronikus iratbetekintés biztosítását” általános ügyféli jogállás megállapítására irányuló szándék sem a nyilatkozat megszövegezése, sem annak tartalma alapján nem állapítható meg. Hangsúlyozta, ebben az ügyben nem arról van szó, hogy a felperes a bizonyítás során nem működött közre, önhibájából elhallgatott valamilyen tényt, körülményt, amit elsőként csak a per folyamán, a keresetlevélben adott elő, hanem az történt, hogy az alperes azt is megállapította a végzés indokolási részében, hogy a felperest az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján sem illeti meg ügyféli státusz a tárgyi építésügyi eljárásban, melyhez érdemi indokolást nem fűzött. A felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet jogszerűsége, ezért a Kúria sem dönthetett érdemben a felperes általános ügyféli minőségéről, hiszen arra vonatkozó megállapításokat az ítélet nem tartalmazott.
A Kúria megállapította továbbá, hogy az ügyféli jogosultság csak addig az időpontig illette meg a felperest, amíg az ügyféli jogállását megalapozó tulajdonjoga fennállt, mivel ezen időpontig e jogával nem élt, az visszamenőlegesen akkor sem nyílik meg, ha az Ákr. 10. § (1) bekezdésén alapuló ügyféli státuszát egy új eljárásban igazolni tudja.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.37.100/2021.) a Kúriai Döntések 2021/9. számában 275. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 78. § (4) bekezdés, 85. §, 2016. évi CL. törvény 10. § (1) és (2) bekezdés.
