A közérdekű adatokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünk első részében bemutattuk a joggyakorlat-elemző csoport felállításának körülményeit, illetve röviden ismertettük az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát és elkezdtük az anyagi és eljárásjogi kérdések vizsgálatát.

A joggyakorlat-elemző csoport megállapította, hogy a vizsgált ügyekben meglehetősen nagy számban, legalább az esetek egyharmadában már vagy az első tárgyalás előtt, vagy ezt megelőzően a keresetlevél kézhezvételét követően megtörtént az igényelt adatok kiadása.

A bíróságok többségében helyt adtak a keresetnek, ha a felperes azt a perköltségre szállította le, arra hivatkozással, hogy a nem megfelelő adatkiadással az alperes okot adott a per megindítására.

Mint, ahogy az várható volt a Kúria megállapította, hogy a közérdekű adatok kiadása iránt indított ügyekben általában a jogkérdések eldöntése hangsúlyos, vagyis kevés a tételes bizonyítási cselekmény.

Többször előfordult, hogy a bíróság kiadásra kötelezte az alperest olyan esetekben is, amikor az az adattal nem állítása szerint nem rendelkezett. Ezt a bíróság akkor látta indokoltnak, amikor konkrét jogszabály írja elő az adat birtoklását, létét. Más kérdés az, hogy az adat fizikai hiánya esetén valószínűleg nem lehet az ítéletet végrehajtani.

Az adatkérők megszámlálhatatlan fajtájú és típusú személyes adat kiadását kérték, de a Kúria főbb kategóriák szerint tudta csoportosítani a kért adatokat.

Az egyik típus a személyzeti adatok voltak, amelyek egyes szervezetek ügyintézőire, vezetőire, azok szakmai képesítésére, besorolására, végzettségére vonatkoztak. Egy másik csoportot jelentettek a konkrétan meghatározott szerződések, megállapodások, illetve azok mellékletei vagy a teljesítést igazoló vagy cáfoló dokumentumok.

Politikusok, illetve a civil szervezetek által kezdeményezett adatkiadásoknál gyakran szerepeltek adóval kapcsolatos igények (például Tao támogatás), pályázati anyagok, értékelések kiadása (trafik-ügy, földhaszonbérleti ügyek), továbbá különböző intézmények átvilágítására vonatkozó adatok, illetve közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok kiadására is születtek kérelmek.

Több esetben meglehetősen nehezen értelmezhető adatigénylésnek kellett eleget tennie az adatkezelőnek. Az egyik ügyben az adatmegismerési igény konkrétumok megjelölése nélkül, arra vonatkozott, hogy egy megnevezett polgármester hivatali időszaka alatt az adott városban „összesen és tételenként hány forint beruházási érték jött önkormányzati és/vagy állami relációban, illetve arra vonatkozóan, hogy mire, mikor és ki volt a kedvezményezett.” Érdekes módon az adatkezelő az adatigényt a per alatt teljesítette.

Az adatkiadást az adatkezelők az alábbi okokra hivatkozással tagadták meg:

‒ minősített adatok védelme,

‒ üzleti titok védelme,

‒ döntéselőkészítésre való hivatkozás,

‒ banktitok és adótitok,

‒ az adat hiánya, vagy az adott szerv nem adatkezelő,

‒ számlaszintű elszámolásra kötelezés,

‒ büntetőeljárás folyamatban létére hivatkozás, és

‒ személyes adatok védelme.

Az üzleti titokra való hivatkozás gyakrabban fordul elő. Jellemző ugyanakkor, hogy az adatkezelők csupán általánosságban hivatkoznak az üzleti titok fennállására, nem tárják fel a bírósági felhívás ellenére sem, hogy konkrétan milyen üzleti érdekek sérelméről van szól. Márpedig a pusztán általános hivatkozás ebben a körben nem fogadható el és ebben gyakorlatilag következetes a bíróságok álláspontja.

A vizsgált ügyek egyikében az Info tv. és a Ptk. rendelkezéseinek értelmezésével megállapította a bíróság, hogy a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni. Kivételt csupán azok az adatok képeznek, amelyek 16 megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy mint a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra vonatkozó adatok.

A döntés-előkészítésre való hivatkozás, mint az adatkiadás megtagadásának oka többször fordult elő, ugyanakkor a per folyamatban léte alatt (előtt) általában maga a döntés időközben már megszületik. Ilyen esetben csak akkor válik eredményessé az előkészítésre való hivatkozás, ha az adatkezelő szerv működésének veszélyeztetéséhez, a véleménye kialakítása szabadsága korlátozásához vezetne az adat kiadása.

A joggyakorlat elemző csoport megállapítása szerint a bíróságok nem automatikusan fogadják el, hogy nem létezik a kért adat, vagy azzal az adatkezelő nem rendelkezik. Ha jogszabály szerint, vagy bármilyen ráutaló adat, információ szerint a kért adattal az adatkezelő rendelkezik, vagy rendelkeznie kell, akkor ilyen hivatkozás mellett is adat kiadására kötelező határozat születik az egyéb feltételek megléte esetén.

Az adatkezelők arra hivatkoznak, hogy a kért adatbázissal nem rendelkeznek, az adatokat a kért csoportosításban nem kezelik, új minőségű adat létrehozására pedig nem kötelezhetőek a bírói gyakorlat szerint. Ebben az esetben is be kell mutatni azonban, hogy az adatkezelő pontosan milyen adatokkal, adatbázisokkal rendelkezik és, hogy ehhez képest a kért adatsor kiadása miért jelentene jelentős megterhelést számára, ellenkező esetben a bíróság a kért adatok kiadására kötelező ítéletet hoz.

Egy szerződések és lektori véleményekkel kapcsolatos adatigénylésben a bíróság elutasította az adatigénylést, mert elfogadta az adatkezelő azon érvelését, hogy az adatkezelő a szerződésekkel nem rendelkezett, a lektori vélemények felkutatása pedig külön nyilvántartás hiányában számottevő munkaterhet jelentene az alperes apparátusa számára.

A büntetőlejárásra hivatkozás mint megtagadási okkal kapcsolatban a Kúria arra jutott, hogy a büntetőeljárás tényére való általános hivatkozás önmagában nem felel meg a törvényben meghatározott megtagadási oknak, maga az alperes nem nyomozó hatóság és nincs olyan törvényi felhatalmazása, hogy ő maga hivatkozhasson a bűncselekmények üldözésének, megelőzésének érdekére a közérdekű adatigénylés megtagadásakor. A Kúria egy másik ügyben ezt azzal egészítette ki, hogy önmagában attól, hogy a kiadni kért közérdekű adatot egyébként büntetőeljárásban felhasználják, oda bekérték, az adat nem veszti el közérdekű jellegét automatikus módon.

A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokát az adatkezelő köteles bizonyítani. A büntetőeljárásra hivatkozással ennek akkor tesz eleget, ha akár a nyomozó hatóság állásfoglalását kéri, akár annak beszerzését indítványozza a bíróságnál.

Több esetben történt az alperesek részéről hivatkozás arra, hogy a kiadni kért adatok személyes adatnak minősülnek és ilyen formában nem lehetnek egyidejűleg közérdekű adatok is.

Egy szerződés felmondásával kapcsolatban nem fogadta el a bíróság azt az alperesi védekezést, hogy a felperes által kért adat, a felmondás indoka személyes jellegű adatokat tartalmaz, ezért a felmondás oka személyes adatnak minősül. A bíróság indokolása szerint az Info tv. 30. § (2) bekezdése alapján az alperes, mint adatkezelő a felmondás indokolásából csak az Info tv.-ben meghatározott, a személyes adat fogalma alá eső adatokat takarhatja ki, nem lehet a teljes tartalmat személyes adatnak tekinteni.

A képviselő-testületi zárt ülésekkel kapcsolatos adatmegismerési igények tekintetében ellentmondásos döntések is születtek.

Az egyik ügyben egy zárt ülésen elfogadott jogi szakvélemény kiadását kérték, amelyet az elsőfokú bíróság arra hivatkozással utasított el, hogy a személyes adatok nélkül a szöveg nem értelmezhető, az önkormányzati választásokon újra nem választott tisztségviselőket, képviselőket a személyes adatok védelme megilleti.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Határozatának indokolásában ismertette az Ötv. zárt ülés tartásának feltételeire vonatkozó rendelkezéseit, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a zárt ülés elrendelésére milyen feltételekkel került sor, és az indokolt volt-e.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]