Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eljáró bíróságnak egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a keresetlevél Cégkapun keresztül történő előterjesztése lehetetlen volt-e az IKR rendszer hibájából adódóan. A Cégkapu működésének hibájára vonatkozó nyilatkozatot és az azt alátámasztó bizonyítékot a jogi képviselőnek kell előterjesztenie kivéve, ha a hiba köztudomású vagy a bíróságnak tartós hibáról tudomása van.
1. Nem kerülhet sor a keresetlevél visszautasítására, ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevél benyújtásának jogszabályban előírt informatikai módon való előterjesztésében akadályoztatva volt.
A közigazgatási bíróságokhoz benyújtott keresetlevelek befogadhatósága kapcsán eltérő bírósági gyakorlat alakult ki, ha a kormányhivatalok, valamint a járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben – közigazgatási per kezdeményezése céljából – előterjeszthető keresetlevelet a jogi képviselő nem a számára kötelezően előírt Cégkapun keresztül, hanem saját Ügyfélkapuján keresztül továbbította az IKR rendszerbe. A legtöbb esetben a bíróságok úgy ítélték meg, hogy ez a technikai körülmény a keresetlevél visszautasítására adott okot, míg más esetekben a tisztességes eljárás követelményére tekintettel azt nem ítélték pergátlónak.
Az eltérő előterjesztési formát az okozza, hogy egyes esetekben az IKR rendszer nem teszi lehetővé a Cégkapuról történő beadvány-továbbítást a felhasználók számára. Így a Cégkapu használatára kötelezett jogi képviselők, számukra fel nem róható okból nem tudják szabályszerűen előterjeszteni a keresetlevelet, míg a bíróság, az eljárási szabályokra tekintettel visszautasíthatja azt. Ez utóbbi gyakorlat érzékelhetően nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének, valamint ezen esetekben a közigazgatási jogvitákhoz biztosított jogorvoslati lehetőség, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez fűződő jog is sérül. Emiatt szükséges e mulasztás perjogi következményeinek kúriai értelmezése.
1. A Kp. 29. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 608. § (1) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be. Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés b) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Így a jogi képviselővel eljáró fél elektronikusan köteles a bíróságokkal, valamint az érintett közigazgatási szervvel kapcsolatot tartani.
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 91. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a Cégkaput használja.
Közigazgatási per kezdeményezése esetében a Kp. 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani.
Az Országos Bírósági Hivatalhoz, illetve a Kúriához is több jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a jogi képviselők Cégkapu használatával nem tudják az IKR rendszeren keresztül a keresetlevelet a jogszabályi előírásoknak megfelelően előterjeszteni. Erre tekintettel az a gyakorlat alakult ki, hogy a jogi képviselő saját Ügyfélkapuján keresztül terjeszti a keresetlevelet az elsőfokú hatóság elé, máskülönben lehetetlenné válna a közigazgatási per kezdeményezése.
Ugyanakkor a Kp. 2020. január 1. napjától hatályos 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, ha a keresetlevél befogadhatóságának vizsgálatakor megállapítást nyer, hogy az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
A tisztességes eljárás elvére tekintettel az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdés b) pontja akként rendelkezik, hogy nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg, vagy tartósan nem érhető el.
Így amennyiben a közigazgatási perben megtámadható döntéssel szembeni keresetlevelet a felperes jogi képviselője azért nem tudta szabályszerűen előterjeszteni az IKR rendszerben, mert e szolgáltatás objektíven nem érhető el, úgy hátrányos jogkövetkezmény sem alkalmazható vele szemben. Azaz e rendelkezés biztosít kimentési lehetőséget azon helyzetekben, amikor a fenti jogszabályi kötelezettségének a felperesi jogi képviselő nem tud eleget tenni.
Az elektronikus eljárásban a Cégkapu és ekként az Ügyfélkapu is egyfelől azt a célt szolgálja, hogy a hivatalos kommunikáció és ügyintézés gyorsabb legyen, másfelől ehhez megfelelő hitelesítést biztosítson, azaz, hogy az arra jogosult (felhatalmazott) személyt igazolja. Így tehát azt is szükséges figyelembe venni a kimentési ok mellett, hogy amennyiben az elsődlegesen előírt mód nem alkalmazható, a szabályozás céljának – még ha nem is teljes egészében –, eleget tesz az eltérő informatikai formában történő benyújtás is, hiszen ezzel sem az alperes, sem a felperes számára nem keletkezik joghátrány, a jogaik érvényesítésében és a kötelezettségeik teljesítésében nem akadályozza. Az ezzel ellentétes érvelés vezetne oda, hogy az elektronikus rendszer hibájából adódóan a felperes hatékony bírói jogvédelemhez fűződő joga sérülne, mely elv a tisztességes eljárás elvével együtt az új közigazgatási perjog kialakításánál alapelvi szinten jelent meg, melyet a Kp. preambuluma is rögzít. Amennyiben a felperes jogi képviselője nem a jogszabályban előírt kézbesítési módot választja a visszautasítás csak akkor mellőzhető, ha a nyilatkozatok alapján nyilvánvalóvá válik a bíróság számára, hogy az eltérés oka az informatikai rendszer hibája. Ez következik az E ügyintézési törvény 9. § (4) bekezdéséből is.
Az Alkotmánybíróság tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos gyakorlata mind a hatósági, mind a bírósági eljárásokkal kapcsolatosan kiforrott, mely szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése eljárási természetű alapjog, amely az eljárás egészének minőségére vonatkozik. A gyakorlata szerint az egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes [3311/2018. (X. 16.) AB határozat].
A Kúria szerint az Alaptörvény XXVIII. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogból is következik, hogy a félnek fel nem róható informatikai probléma nem lehet pergátló akadály, tehát nem eredményezheti azt, hogy a közigazgatási perben megtámadható döntésessel szemben a jogorvoslat lehetősége megszűnjön. Már csak azért sem, mert a hatékony jogvédelem elvének egyik fontos részét képezi a bírósághoz való fordulás lehetősége.
2. A Kúria hangsúlyozza, hogy minden esetben egyedileg szükséges az eljáró bíróságnak az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kimentési okot vizsgálnia, azaz, hogy a Cégkapu használatára kötelezett jogi képviselő jogszabályban foglalt fenti kötelezettségének jóhiszeműen igyekezett eleget tenni, de objektív módon a rendszer nem tette lehetővé a keresetlevél cégkapuról történő továbbítását. A Cégkapu működésének hibájával összefüggésben a felet, illetőleg a jogi képviselőt nyilatkozattételi kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy az eltérő informatikai előterjesztés körülményeire és okára egyértelműen hivatkozni kell. A nyilatkozattételi kötelezettségen túl a nyilatkozat tartalmát alátámasztó körülményeket, illetve bizonyítékokat is elő kell terjeszteni, azok hiányában a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy az eltérő előterjesztés jogkövetkezményeit érdemben vizsgálja, illetve, hogy a kertesetlevél visszautasítását mellőzze.
Nem terheli viszont nyilatkozattételi, illetve bizonyítástételi kötelezettség a keresetlevél előterjesztőjét, ha az informatikai hiba széleskörben ismert (köztudomású) vagy a bíróság a hibáról már korábban hivatalosan tudomást szerzett. A Cégkapu használatára kötelezett jogi képviselő esetében az Ügyfélkapu használata önmagában nem tekinthető jogszerűnek, esetről-esetre kell mérlegelnie a bíróságnak, hogy a tisztességes eljárás követelményeire is tekintettel mulasztás történt-e, a kimentési ok fennáll-e, a mulasztás járhat-e hátrányos jogkövetkezménnyel vagy sem. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy az IKR rendszer működésképtelensége miatt nem volt lehetőség a jogszabály által előírt Cégkapun keresztül történő beadvány-továbbításra, úgy az a félnek nem róható fel, és az eltérő informatikai kapcsolattartás ellenére a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján a kereset visszautasítására nem kerülhet sor.
