A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be., ahogy a régi kódex is, a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer elvét vallja. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a járásbíróság döntései ellen fellebbezéssel másodfokon a törvényszékhez, harmadfokon az ítélőtáblához lehet fordulni. Amennyiben az elsőfokú határozatot a törvényszék hozta, akkor másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria fog eljárni.

A revízióról

A másodfokú bíróság által elvégzett felülvizsgálat fő szabály szerint teljes körű. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság hat kérdésben teljes körű revíziónak veti alá az első fokú bíróság ítéletét.

A teljes körű felülvizsgálat

Az alábbi kérdésekben teljes körű a felülvizsgálat:

• megalapozottság
• eljárási szabályok
• bűnösség
• minősítés
• büntetés (vagy intézkedés)
• a döntés indokolása

A korlátozott körű felülvizsgálat

A fő szabály alól négy esetben lehet eltérni. Korlátozott körű a felülbírálat az alábbiaknál:

• korlátozott körű fellebbezés
• több bűncselekmény
• több vádlott
• felmentő (megszüntető) rendelkezés

Itt kell megjegyeznünk, hogy bővült a bíróság kioktatási kötelezettsége abban a tekintetben, hogy ki kell oktatnia az érintetteket a korlátozott felülbírálatot eredményező fellebbezések jogkövetkezményeire, vagyis arra, hogy az ilyen fellebbezések esetében a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak a meghatározott részét bírálja felül, és a fellebbezés a későbbiekben nem lesz kiterjeszthető.

Visszatérve a korlátozott felülbírálat okaira, az első helyen említett korlátozott körű fellebbezés azt jelenti, hogy az ítéletnek csak a fellebbezéssel megtámadott részét veti alá a másodfokú bíróság revíziónak.

A második helyen említett esetben arról van szó, hogy az első fokú bíróság több bűncselekményben állapította meg a vádlott bűnösségét, a fellebbezés viszont nem valamennyi bűncselekményre terjedt ki. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett részét bírálja felül.

Több vádlott esetében a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó részét bírálhatja felül.

A negyedik esetnél a revízió kizárólag a felmentő vagy megszüntető rendelkezés felülbírálatára terjed, amennyiben a fellebbezést csak ezekre a részekre vonatkozik.

A kivételek kivételei

A kivételek kivételei is megtalálhatóak az új Be.-ben. Ez az jelenti, hogy a korlátozott felülbírálat második helyen említett (több bűncselekmény) esetében a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében is felül kell bírálnia több esetben. Ezek az alábbiak:

• abszolút hatályon kívül helyezési ok áll fenn
• felmentés vagy az eljárás megszüntetése várható másodfokon
• a minősítésre vonatkozó rendelkezés felülbírálata
• a büntetés és az intézkedés felülbírálata

Az ún. járulékos kérdések esetében a polgári jogi igényt, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt érdemben elbíráló rendelkezés elleni fellebbezés esetén a büntetésre és az intézkedésre vonatkozó ítéleti rendelkezést is felülbírálja a másodfokú bíróság abban az esetben, ha a másodfokú bíróság a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja.

Több fellebbezésre jogosult esetében, függetlenül attól, hogy nem mindenki fellebbezett, teljes körű felülvizsgálat történik abban az esetben, ha az egyik jogosult a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezés ellen jelentett be fellebbezést.

Több vádlott esetében a fellebbezéssel nem érintett vádlott esetében teljes körű a felülbírálat akkor, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében kedvezőbb döntés születik másodfokon.

A reformatórius jogkör

A reformatórius jogkör a jövő büntetőeljárásában is azt jelenti, amit eddig, vagyis a másodfokú bíróság maga orvosolhatja a sérelmezett problémát, azaz megváltoztathatja az elsőfokú bíróságnak azt a határozatát, amit fellebbezéssel megtámadtak. Ez a megváltoztathatóság vonatkozhat az elsőfokú döntésben leírt történeti tényállásra, és vonatkozhat a jogkérdésekre is. Vagy egyikre, vagy másikra, de mindkettőre is. A változtatás mértéke attól függ, hogy az adott törvény milyen körben (szélesebb vagy szűkebb) engedi meg a beavatkozást. Az új Be., akárcsak a korábbi, ténykérdésben szűkebb, jogkérdésben tágabb korrekciót enged. Ez fő szabály szerint azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság az első fokú bíróság által megállapított tényálláshoz kötve van, annak csak kisebb hibáit orvosolhatja. Jogkérdésben viszont szélesebb körben megengedett a revízió.

A kasszatórius jogkör

Kasszáció esetében a fellebbezést elbíráló bíróság a megtámadott határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljáró bíróságot új eljárásra utasítja.

A kasszatórius jogkör gyakorlása továbbra is azokban az esetekben lehetséges, amikor az elsőfokú bíróság súlyos eljárási szabálysértést követ el, vagy amikor a teljes megalapozatlanság esete áll fenn. Az első esetre példa, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, abban kizárt bíró vett részt, vagy az ügy elbírálására nem volt hatásköre stb.

Fő szabály szerint tehát abszolút eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül kell helyezni az első fokú bíróság döntését, de ez alól vannak kivételek. Pl. a védő távollétében meghozott felmentő ítéletet.

Ezekkel a kérdésekkel részletesebben a cikksorozat folytatásában írunk. Cikksorozatunkat a megalapozatlansággal folytatjuk.

---