A pénzmosás 2021. január 1. napjától hatályos új bűncselekményi tényállása
A pénzmosás egyike napjaink legnagyobb jelentőséggel bíró, gazdasági működés körében megvalósuló bűncselekményi tényállásainak.
A pénzmosás egyike napjaink legnagyobb jelentőséggel bíró, gazdasági működés körében megvalósuló bűncselekményi tényállásainak.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.
Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.
Nem feltétele a megtévesztésnek valamilyen valótlan ígéret tétele, mint ahogyan konkrét visszafizetési határidő kikötése nélkül is megvalósul a csalás akkor, ha az elkövető a kapott összeget már a kéréskor sem kívánja visszaadni.
A közelmúltban gyakran lehetett olyan esetekről hallani, melyekben a közművek szabálytalan vételezése miatt indult büntetőeljárás. Hogyan derülhet ki, hogy valaki illegálisan használja a közművek szolgáltatásait, milyen esetekben kerül bíróság elé egy-egy ilyen ügy. Az OBH Jogos a kérdés rovatában dr. Kántor István Zoltánt, az Egri Törvényszék büntető ügyszakos bíráját kérdezte.
A Kúria kifejtette, hogy ha egy önkormányzati képviselő a versenyeztetésre vonatkozó törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával, annak elmaradásával igenlően szavaz egy önkormányzati ingatlan eladásáról, azzal egyidejűleg belenyugszik az áron alul történő értékesítés (vagyonvesztés) lehetőségének bekövetkezésébe, és nem pedig könnyelműen bízik annak elmaradásában.
Az új Be., ahogy a régi kódex is, a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer elvét vallja. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a járásbíróság döntései ellen fellebbezéssel másodfokon a törvényszékhez, harmadfokon az ítélőtáblához lehet fordulni. Amennyiben az elsőfokú határozatot a törvényszék hozta, akkor másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria fog eljárni.