A szabályozó precedensek halála? – Egy éves a korlátozott precedensrendszer Magyarországon

A Wolters Kluwer Hungary Kft. 2021. április 14-én a korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online tanácskozást, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások összefoglalóit olvashatják. Elsőként Prof. Dr. Badó Attila, az SZTE-ÁJK intézetvezető egyetemi tanára világít rá az angolszász és a római-germán precedensrendszer különbségeire.

Prof. Dr. Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének intézetvezető egyetemi tanára előadásában elsősorban olyan jogesetekre koncentrált, amelyeken keresztül az angolszász és a római-germán jogcsalád precedensekhez való viszonyulásának különbségei érthetővé válnak.

Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az esetjogból kifejlődő precedensek szerepe a jogfejlesztésben minden jogrendszerben realitás. A különbség abban ragadható meg, hogy a precedenskövetés kötelező, esetleg hivatalosan tiltott, ajánlott, vagy csupán meggyőzőerővel, vagy „dekoráló” szereppel rendelkezik.

Az is kiemelhető, hogy a common law jogrendszerekben az úgynevezett szabályozó precedensek az utóbbi évszázadokban jóval nagyobb szerepet játszottak a hagyományos jogterületek normáinak kialakításában a római-germán jogcsalád országaihoz képest. Míg a kontinensen a törvényhozással, az angol igazságszolgáltatás világában a precedenskövetési kényszer kialakításával igyekeztek a jogegység és jogbiztonság követelményének eleget tenni. A jogszabályokat értelmező precedensek viszont minden jogrendszerben nélkülözhetetlen szerepet játszanak.

A szabályozó precedensek halála?

Napjainkban a törvények szerepe olyan mértékben megnövekedett az angol jogrendszerben is, hogy szinte teljesen elfedi a common law hagyományos normarendszerét. A törvényhozás olyan, a common law által kimunkált területeket ural el, amelyre korábban nem volt példa. Sokáig ugyanis törvények a precedensek hiányosságait küszöbölték ki – ma pedig már ott is „törvénygyárat” emlegetnek az elkeseredett jogászok. Korábban az volt jellemző, hogy akkor született meg egy törvény, ha az adott jogkérdésre nem volt irányadó „common law szabály”, vagyis precedens, vagy ha a törvényhozás lényegi változtatásra tartott igényt. A törvényhozás azonban a közvélemény nyomására manapság akkor is lép, ha erre valójában nincs is szükség. Az előadó példaként említette Tony Martin ügyét, melynél a 2008-ban megszülető felsőbírósági döntés hatására a jogos védelmi helyzet törvényi szabályozása is megtörtént. Bár voltak szakértők, akik szerint csak egyik szobából a másikba tolták át a bútort, és valójában csak egy parlamenti PR akcióra került sor, a folyamat megállíthatatlannak látszik. A szabályozó precedensek egyre kisebb területre szorulnak vissza.

Egy másik példával (Gomberg v. Smith ügy 1962-ből) a jogi időszerűség kérdését vizsgálta az előadó, megvilágítva, hogy a megváltozott társadalmi viszonyokhoz miként adaptálhatók a régi, akár több évszázados precedensek.

Precedensjogi alapfogalmak

Badó Attila röviden értelmezte a fontosabb precedensjogi alapfogalmakat is. A 19. században stabilizálódó „Stare decisis” elv alapján a felsőbíróságok által kialakított precedenseket kötelezően követni kell. Ennek alapfeltétele volt egy világos, hierarchikus igazságszolgáltatási szervezetrendszer, melyben a vertikális és horizontális precedenskötöttség működni képes, és az, hogy a bírói ítéletek meghatározott formai követelmények mellett megismerhetővé váljanak. A precedensrendszer működését meghatározó alapfogalmak ( ratio decidendi, obiter dicta, megkülönböztetés, felülszabályozás) ilyen feltételek mellett nyerhették el a kontinentális jogászok számára gyakran érthetetlennek tűnő jelentőségüket.

Az előadó jogesetekkel példálózva vázolta az Egyesült Államok bírói jogértelmezési gyakorlatának jellegzetességeit is. Bemutatta, hogy az angol bíróságok precedenskövetési szigorúsága, gyakran abszurditásba hajló „szószerinti” törvényértelmezési gyakorlata nem működhet egy olyan szövetségi rendszerben, ahol az évszázadok alatt formálódott, alapjaiban homogén angol bírói kultúrától eltérő szemléletű jogalkalmazási gyakorlat stabilizálódott.

Milyen hatása lehet a magyar igazságszolgáltatásra a korlátozott precedensrendszer bevezetésének?

Badó Attila a hazai jogi szabályozás kapcsán elmondta, hogy a változás horderejéről, motivációjáról, előkészítéséről megoszlanak a szakmai és politikai vélemények, a szabályozás hatása hosszabb távon fog megmutatkozni. Változhat az indokolási stílus az alsóbb szintű bíróságokon is, kifinomultabbá válhat az angol jogban kidolgozott megkülönböztetés technikája. Arra is lehet számítani, hogy az ügyek egy töredékénél hangos politikai viták indukálódhatnak és felértékelődhet a kúriai bírák kiválasztásának kérdése. Kétségtelenül erősödni fog a Kúria jogegységesítő szerepe, a jogászképzésben pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúly helyeződik a felsőbírósági döntések oktatására.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lemaradt online konferenciánkról? Nézze meg felvételről!

Használja napi munkájához Ön is az Ügyvéd Jogtár® Plusz és Prémium, Közigazgatás Jogtár® Plusz és Prémium, Jogtanácsos Jogtár® Plusz és Prémium, valamint az Adó Jogtár® Prémium előfizetések részét képező, több, mint 215 000 anonimizált határozatot magába foglaló, hatékonyan és könnyen kereshető Döntvénytár adatbázist, benne legújabb megoldásunkkal, a döntések kapcsolati hálóját vizualizáló Döntvénygráffal!

Nincs még Jogtár-előfizetése? Kötöttségek nélkül bizonyosodna meg a platform előnyeiről? Kérje 2 hetes ingyenes prémium hozzáférését ide kattintva és próbálja ki, milyen egyszerű megtalálni egy-egy jogesetet a gyakorlatban!

Kapcsolódó cikkek: