A Velencei Bizottság vizsgálatát követően módosul a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Velencei Bizottság kormányzati felkérésre megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény rendelkezéseit. Ennek hatására a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel különböző változtatásokat, pontosításokat és garanciális változtatásokat eszközölnek a törvény szövegén, elősegítve, hogy a felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse rendeltetését. A Javaslat eredményeként a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalat is bírói tapasztalatként kerül elismerésre a Kúria elnökének megválasztása során, így a Kúria és a Közigazgatási…

A Velencei Bizottság kormányzati felkérésre megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény rendelkezéseit. Ennek hatására a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel különböző változtatásokat, pontosításokat és garanciális változtatásokat eszközölnek a törvény szövegén, elősegítve, hogy a felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse rendeltetését.

A Javaslat eredményeként a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybírói és az alkotmánybírósági főtanácsadói tapasztalat is bírói tapasztalatként kerül elismerésre a Kúria elnökének megválasztása során, így a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztási feltételei megegyeznek majd.

Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a továbbiakban: OKBT) működésének függetlenségének biztosításaként kerül deklarálásra, hogy ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja az OKBT tagjával szemben merül fel, az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről. Hasonlóképpen az OKBT dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merül fel, további garanciát teremtve a bírósági vezetők és a miniszter viszonyában.

A Javaslat hatására a korábbi állandó meghívotti minőség helyett az igazságügyért felelős miniszter meghívása opcionálissá lesz az OKBT üléseire, az OKBT elnöke ugyanis azt, akinek véleménye megismerését a tárgyalt napirendi pont szempontjából fontosnak tartja, meghívhatja.

A Javaslat megemeli az OKBT Személyi Tanácsának létszámát 8 tagról 10-re. Hogy a bírói karrier szempontjából döntő jelentőségű hatáskörökkel rendelkező testületben meghatározó többségben legyenek a bírák által választott tagok, ezt a plusz két tagot az OKBT saját tagjai közül választja. Ugyanez jelenik meg a határozatképesség terén. Míg korábban az elnök, valamint három-három bíró és nem bíró tag jelenléte volt szükséges, az új szabályok szerint az elnök, valamint öt bíró és három nem bíró tag jelenléte szükséges.

Megszűnik a miniszternek a közigazgatási bíróságok szervezeti és működési szabályzatának kiadásával kapcsolatban deklarált hatásköre, a szabályzatot a közigazgatási bíróságok elnökei a bírói tanácsok aktív közreműködésével adják ki. A korábbi szabályozás szerint a miniszter jóváhagyási jogkört gyakorolt volna a közigazgatási törvényszékek szervezeti és működési szabályzata felett.

Újdonságként jelenik meg, hogy ha a közigazgatási bíró megítélése szerint a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének valamely, őt közvetlenül érintő igazgatási intézkedése bírói függetlenségének sérelmét eredményezte, ennek megállapítását az intézkedés tudomására jutásától számított harminc napon belül (de legkésőbb az intézkedés kibocsátásától számított kilencven napon belül) a szolgálati bíróságtól kérheti.

A korábbi 5 éves közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idő helyett az új szabályok szerint 10 év közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idő lesz szükséges a Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökévé történő kinevezéshez.

A közigazgatási bírói pályázattal kapcsolatban a Javaslat rögzíti, hogy a miniszter a pályázókat értesíti a pályázat eredményéről. Ha nem az első helyre rangsorolt pályázót terjeszti fel, illetve osztja be, akkor mindezt az indokolással egyidejűleg. A miniszter a bíró beosztására vonatkozó határozatát a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzéteszi. A bírói pályázatok eredményével szemben jogorvoslattal kapcsolatban rögzítésre kerül, hogy eredményes pályázat esetén a nyertes pályázó kinevezéséről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől, vagy a nyertes pályázó beosztásáról szóló határozatnak a honlapon történő közzétételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a pályázó a pályázat eredményével szemben kifogással élhet, ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, vagy a miniszter indokolási kötelezettségének nem tett eleget, vagy az indokolása nem megfelelő. A kifogást a miniszternél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak, aki a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. Ha megállapítja, hogy a kifogást előterjesztő pályázó által állított valamely körülmény fennáll, az erre vonatkozó megállapító végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint a miniszterrel és a köztársasági elnökkel. A szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint a miniszterrel. A szolgálati bíróság végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.