AB: a lezárult szubjektív határidő törvénymódosítással nem nyitható fel újra

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (9) bekezdés és 197. § (10) bekezdése elleni bírói kezdeményezést.

Ugyanakkor az AB alkotmányos követelményként állapította meg, hogy 2019. január 1-jét megelőzően a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére vonatkozó, a jogsértés tudomására jutásától számított hatvan napos határidő elteltét követően a tudomásra jutás kezdőnapja utóbb nem köthető az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésének, illetve a hatósági ellenőrzés befejezésének napjához. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes.

1. Az alapügy

Az indítványozó bírói tanács előadta, hogy az előtte folyamatban lévő ügy előzménye, hogy az ajánlatkérő 2017. február 16-án nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le „Országos, regionális és elővárosi, menetrendszerű, közforgalmú autóbusz-közlekedési szolgáltatás biztosítása a nyertes ajánlattevő 23 db saját rendelkezésű autóbuszával és saját személyzetével, jegy- és bérletértékesítési, valamint ellenőrzési tevékenység ellátásával” tárgyban, amely közbeszerzési eljárás nyertese a felperes lett, az ajánlatkérő a felperessel 2017. április 13-án kötött vállalkozási típusú keretszerződést.

Az indítvány bíróság szerint a 2019. január 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvényt módosító törvény vonatkozó rendelkezése a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát sértő állapotot idézett elő a közbeszerzési eljárás jogorvoslati rendszerében. Ugyanis a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni rendelte azt a rendelkezést, miszerint a szerződés-ellenőrzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezési határidejére vonatkozó időpontok számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítését kell tekinteni, olyan esetekben is, amelyekben a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére biztosított jogvesztő szubjektív határidő már eltelt.

Az indítványozó szerint az előtte fekvő ügyben már eredménytelenül letelt a határidő, de hatvan napos szubjektív határidőt a törvénymódosítás újra megnyitotta. Azaz a 2018. december 31-ig hatályos szabályok szerint a jog által elsődlegesen védett, lezárt jogviszony ismételten nyitottá vált. Mindezekre figyelemmel az indítványozó arra tekintettel tartotta szükségesnek, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, hogy az érintett jogszabályi rendelkezést a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött anyagi jogi jogviszonyokra is alkalmazni rendelte, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a hatóság visszamenőlegesen jogsértőnek és szankcionálandónak minősítsen egy magatartást, amely álláspontja szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik.

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság felidézte határozatában, hogy a jogállamiság elvének részét képező jogbiztonság elve megköveteli az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát, az egyes normák egyértelműségét. A jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma is, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott tilalom adja, miszerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

A következetes alkotmánybírósági gyakorlat értelmében továbbá valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ezeknek a jogalkotóval szemben megfogalmazott elvárásoknak a versenyjogi tényállások és jogkövetkezmények törvényi megfogalmazása során kell elsősorban érvényesülniük, az előreláthatóság és a kiszámíthatóság ugyanakkor a jogalkalmazók irányában is alkotmányos elvárás a jogi normák értelmezése során.

Az AB utalt arra, hogy nem vitásan sérti a jogbiztonság elvét az a szabályozás, amely a kihirdetését megelőző időre állapít meg új kötelezettséget vagy nyilvánít valamely magatartást jogellenessé (valódi visszaható hatály). Ugyanígy alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság azt a szabályozást is, amely kimondta a szabály alkalmazását a folyamatban lévő ügyekre is, azaz a módosító szabály hatálybalépésekor jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben építésügyi bírság kiszabását kötelezővé tevő új szabályozás alkalmazását rendelte el (azonnali hatály).

Mindezeket figyelembe véve, és a közbeszerzési törvény szabályait átvizsgálva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával tehát az nem áll ellentétben, hogy a Kbt. 152. § (9) bekezdésének, 153. § (4) bekezdésének és a 197. § (10) bekezdésének együtt-alkalmazásával 2019. január 1-jét követően a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának kezdeményezésére vonatkozó közhatalmi jogkör, mint anyagi jogi jogintézmény határideje az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésének, illetve a hatósági ellenőrzés befejezésének napjához kösse az érintett szerv jogsértésről történő tudomásra jutását. Ugyanakkor ezen anyagi jogi szabály és a hozzá kapcsolódó 60 napos szubjektív határidő az új szabály hatályba lépése előtt bekövetkezett jogi tények vonatkozásában nem eredményezhet a jogalanyok számára jogkorlátozást, illetve nem teheti kötelezettségeiket terhesebbé. Ezért a testület alkotmányos követelményt állapított meg annak érdekében, hogy a támadott rendelkezések együtt-alkalmazása az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkalmazói értelmezést eredményezzen. Ennek értelmében az új, a jogsértésről történő tudomásra jutást másként szabályozó rendelkezés nem eredményezheti a hatályba lépést megelőzően eredménytelenül eltelt, hatvan napos szubjektív határidő újranyitását. Ezen túlmenően pedig a közbeszerzésekről szóló törvény azon szabályozásával kapcsolatban, amely szerint a szerződés-ellenőrzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezési határidejére vonatkozó időpontok számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítését kell tekinteni, az AB megállapította, hogy a benne rögzített törvényi vélelem a bírósági eljárásokban megdönthető jellegűnek minősül.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Szabó Marcel volt.

---