AB: az ellentmondásos tájékoztatás nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. sorszámú végzését. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, és különvéleményt Hörcherné Marosi Ildikó.

1. Az alapügy

A kúriai felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás értelmében 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepel, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. Ugyanakkor az a tájékoztatás is elhangzik, hogy az aláírásgyűjtést nem a jelöltállítás érdekében végzik. Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben a Kúria az NVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP megtévesztő tájékoztatásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.

A jelen alkotmányjogi panasz előzményéhez tartozik továbbá, hogy a Kúria – két eredményes alkotmányjogi panaszt követően – másodszor megismételt eljárásban hozott döntést. A FIDESZ-KDNP alkotmányjogi panasza folytán eljárt Alkotmánybíróság a 2019. május 7-én meghozott döntésében megállapította a Kúria végzésének alaptörvény-ellenességét és megsemmisítette azt, továbbá alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.

A Kúria a megismételt eljárásban úgy határozott, hogy „az Alkotmánybíróság határozatában foglalt – kifogással támadott jelölő szervezeti magatartás jogi minősítésére, választási eljárási alapelv érvényre jutását kizáró jogi érvelésére vonatkozó – döntésére figyelemmel azt kellett megállapítania, hogy a jelen esetre vonatkozóan a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.” E döntés ellen ugyanakkor a kérelmező nyújtott be alkotmányjogi panaszt, az AB pedig ismét megsemmisítette a Kúria döntését, mivel az lényegében nem tartalmazott indokolást.

A második megismételt eljárásban a Kúria a kifejtetteket megerősítve hangsúlyozta, hogy a jelölő szervezet támogatását kifejező aláírásgyűjtés általában véve nem jogsértő, megengedett, csak a választópolgárnak pontosan tudnia kell, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Ha azonban a választópolgár az adatai felhasználásával a jelölő szervezet aktivistái által adott megtévesztő tájékoztatás miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez. Ezen új döntést a FIDESZ-KDNP ismét megtámadta az Alkotmánybíróságon.

2. A döntés indokai

A döntés befogadása során az AB alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tekintette azt, hogy a Ve. törvényi alapelveit (jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás) értelmezéssel a bíróság kiegészítheti-e oly módon, hogy abba beletartozik a téves, vagy ellentmondásos tájékoztatás is megtévesztés nélkül, miként az is, hogy a Ve. alapelvét bíróság alaptörvényi jelentőségűvé minősítheti-e, illetve ezt követően összemérheti-e az Alaptörvényben biztosított alapjogokkal. Másrészt alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tekintette azt is hogy a kapcsolattartásra jogszabály előírásának megfelelően bejelentett cím helyett más címre küldött felhívás eleget tesz-e az AB által megállapított alkotmányos követelménynek.

Az Alkotmánybíróság először arra mutatott rá, hogy az alkotmányjogi panasz folytán hozott megsemmisítő határozata a Kúriára nézve kötelező. Márpedig az Alkotmánybíróság az első döntésében már megállapította, hogy az ellentmondásos tájékoztatás Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközésének megállapítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Ezzel szemben a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás és azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést hozott. Ezért az újabb végzés az AB értékelése szerint túllépte a rendes bíróságok hatáskörét és önkényes, visszaél a bírói függetlenséggel, ezért megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogot.

Másrészt az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a Kúria eljáró tanácsa végzésének jogértelmezése is önkényes. A rendelkező része ugyanis azon alapul, hogy a „megtévesztő” és az „ellentmondásos” fogalmakat egyrészt azonos tartalmúnak, másrészt egyaránt a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt tilalom hatálya alá tartoznak. Ez az értelmezés azonban z AB szerint nincs összhangban az Alaptörvény IX. cikkével.

A „megtévesztő” és az „ellentmondásos” magatartások azonosítása a Ve. hivatkozott alapelvében írtakkal önmagában is a szabály kiterjesztő értelmezése. A jóhiszeműség és a rendeltetésszerűség nem a vizsgált személy vagy szervezet magatartására, hanem az e magatartáshoz vezető szubjektív viszonyulásra vonatkozik. A Ve. szabályának éppen a szubjektív elemek (alanyi oldal) figyelmen kívül hagyásával történt alkalmazása az objektív magatartás megítélésére (tárgyi oldal) lényegében túllép az értelmezés keretein, és ténylegesen új Ve. szabályként érvényesül a végzésben. Nem kevésbé aggályos továbbá  a két fogalom azonos tartalmúnak tekintése. A megtévesztés ugyanakkor szándékos sőt, kifejezetten célirányos magatartást feltételez, amelynek olyannak kell lennie, hogy a megtévesztő jelleg más számára ne legyen nyilvánvalóan felismerhető. A vizsgált esetben a Kúria eljáró tanácsa által megállapított tényállás szerint erről szó nem lehet. Az aktivisták magatartását, az állítólagos „megtévesztést” a felvétel készítője felismerte, hiszen ezen alapult a kifogás maga. Az AB szerint ugyan nem zárható ki, hogy sajátos körülmények esetén a megtévesztő magatartás értelmezhető a Ve. alapelvében szereplő jóhiszeműség megsértéseként, de általános jelleggel ez nem jelenthető ki. Ha ugyanis minden választási kampány során elhangzó kijelenést, magatartást, kampány-szöveget annak megtévesztő voltára hivatkozva össze kellene és lehetne vetni a Ve. 2. cikk (1) bekezdés e) pontjával, az a teljes kampány-kommunikációt és ezáltal a politikai küzdelmet bírói kontroll alá helyezné. Ez pedig a kampányt formális jogalkalmazássá változtatná, ami sem nem észszerű, sem nem felelne meg a választási szabályok céljának. Ez az oka annak, hogy kampány során a vélemény-nyilvánítás szabadsága jóval szélesebb körű, mint más esetekben.

A jelen ügyben vizsgált végzés indokolása a jó- vagy rosszhiszeműségre utaló bizonyítékra még csak nem is utal. Az ellentmondásos válaszok pedig sem a szavak általánosan elfogadott jelentése, sem a jogértelmezés szabályai szerint, sem a konkrét tényállás alapján bizonyosan nem tartoznak a Ve. által tiltott magatartások közé, mivel önmagukban, célzat nélkül nem sértik és nem is sérthetik a jóhiszeműség követelményét. A Kúria eljáró tanácsának jogértelmezése tehát az Alkotmánybíróság korábbi határozatával való szembeszegüléstől függetlenül is önkényes, mert az abból levont jogi következtetést a korábbi végzéshez képest pontosított tényállás nem támasztja alá, sőt ezt a következtetést éppen kizárja. A Kúria eljáró tanácsának vizsgált végzése ezért megsértette az Alaptörvény IX. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.

Végül az AB arra is utalt, hogy az ügyhöz kapcsolódó első döntésében alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A Ve. 135. § (1) bekezdése szerint a bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása pedig tartalmazza a jelölő szervezetek meghatározott adatait, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb – személyes adatnak nem minősülő – adatokat.

Az AB hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény 28. cikkében megkövetelt vélelem szerint a bíróságoknak a jogértelmezés során azt kell feltételezniük, hogy a jogszabályok előírásai a józan észnek megfelelő célt szolgálnak. Jelen ügyben ez azt a feltételezést jelenti, hogy a választási eljárásokban a választási eljárásról szóló törvényt, a Ve-t kell alkalmazni. Ha tehát – különös tekintettel a rendkívül rövid eljárási határidőkre – a Ve. 48. §-a egyszerűsített és egyértelmű kapcsolattartási módot ír elő, akkor azt az eljárás minden szakaszában, így a jogorvoslat során is alkalmazni kell. Jelen ügyben a határozat közlésekor és az eljárás során is kötelező volt a 3/2019. (II. 27.) IM rendelet 9. melléklete szerinti e-mail cím használata. Ugyanakkor az iratok alapján az állapítható meg, hogy a Kúria nem arra az e-mail címre küldött nyilatkozattételre felhívást, mint amit a jelölő szervezet az IM rendelet alapján megadott, ami azt eredményezte, hogy a jelölő szervezet számára a nyilatkozattétel lehetőségét ténylegesen nem biztosította. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Kúria eljáró tanácsának mulasztása ellentétben áll az alkotmányos követelménnyel, és megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.

Kapcsolódó cikkek:


A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

A cégtörvény szerinti törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítandó, ha a kérelmező jogi érdekét nem valószínűsíti. A cégnyilvántartás közhitelessége biztosításának célja közvetlen jogi érdek nélkül a kérelem érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé. A cégbíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálhatja az eljárás lefolytatásának szükségességét, de eljárását a kérelmező nem kényszerítheti ki – a Kúria eseti döntése.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat
2019. július 18.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Tiszavasvári Önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és zaklatta a szegregátumban élő helyi kisebbséget, amikor az önkormányzat munkatársai a Becsület  Légiója egyesülettel együtt tartottak bejárást és ellenőrzést a kisebbség által lakott településrészen.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról
2019. július 16.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról

Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.