Egészségügyi állapota miatt diszkriminálta az Emirates


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emirates Magyarországi Fióktelepét azért marasztalta el az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a bíróság, mert zaklatta munkavállalóját és megsértette az emberi méltóságát.

Az alapügy

Ami a tényállást illeti, a kérelmező 2015-ben tudta meg, hogy HIV fertőzött, ezért másik munkakörbe helyezést és fizetés nélküli szabadságot kért az Emiratestől (továbbiakban: Munkáltató), amelyet azonban nem engedélyeztek számára.

Később a kérelmező egyik beosztottja, „rájött” arra, hogy a kérelmező HIV-pozitív, majd 2015 áprilisától a kérelmezőt folyamatos megaláztatás, megszégyenítés, zaklatás érte a munkahelyen.

Fertőtlenítőszereket helyeztek ki az irodában a kérelmező betegsége miatt, melynek okát a kérelmező beosztottja nyíltan a kérelmező betegségében, a többi munkatársra és gyermekeikre való veszélyességében jelölte meg, azt mondván neki, hogy „értsd meg, te egy beteg ember vagy”.

A felettese egy beszélgetésen arra kérte a kérelmezőt, hogy szerezzen be saját étkészletet és tegyen óvintézkedéseket. Ezzel egy időben a kérelmező munkajogi konfliktusai is megszaporodtak, így figyelmeztetésben részesítették, el akarták mozdítani pozíciójából. Egy kolléga beszélgetés közben jelezte a kérelmezőnek, hogy keressen másik munkát, mert ellenséges a hangulat, egy megbeszélésről pedig, amin a kérelmező nem vett részt, a felettes úgy számolt be a kérelmezőnek, hogy „jobb, hogy nem volt bent, mert puccs hangulat volt”. A kérelmező HIV-fertőzöttségéről közben az egész iroda tudomást szerzett. Mindez nagyon negatívan érintette a kérelmezőt: rossz idegállapotba került, nyugtatót szedett. Végül a kérelmező munkaviszonyát megszüntették.

A kérelmező álláspontja szerint a fentiek révén az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 10. § (1) bekezdése szerinti zaklatás érte az egészségi állapotával kapcsolatosan. Megalázó és megszégyenítő környezetet teremtettek a munkatársak azáltal, hogy fertőtlenítőt helyeztek ki az irodában, illetve presszionálták a kérelmezőt, hogy legyen saját étkészlete.

A fertőzöttségére vonatkozó információ – különleges személyes adata – kiszivárgása is sértette emberi méltóságát, arról ugyanis nem ő tájékoztatta a munkatársakat. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmezőt nem védte meg a munkatársak részéről őt ért zaklató magatartástól, illetve maga is hozzájárult az emberi méltóságot sértő környezet kialakításához, ezért a munkáltató megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára és az ILO ajánlásaira is hivatkozással a kérelmező kitért arra is, hogy a sérelmezett magatartás kimentésére nincs lehetőség, ugyanis irodai munkát végzett, amelynél nem merülhetett fel olyan helyzet, interakció, amely igazolhatná a munkaeszközök rendszeres fertőtlenítését, a saját étkészlet használatát.

A nemzetközi gyakorlattal összefüggésben a kérelmező utalt arra is, hogy a HIV-vel élőktől nem lehet e státuszukra tekintettel megtagadni a munkavégzés lehetőségét mindaddig, amíg egészségi állapotuk lehetővé teszi, hogy dolgozzanak.

A kérelem alapján a hatóság értesítette a bepanaszolt munkáltatót az eljárás megindításáról és nyilatkozattételre hívta fel. A Munkáltató az eljárás felfüggesztését kérte arra tekintettel, hogy a kérelmező által a hatóság előtt panaszoltak a munkaügyi pernek is tárgyát képezik.

Érdemben úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a fertőtlenítőszerek kihelyezését a munkahelyen, de azokat nem a munkáltató, hanem az egyik munkavállaló vásárolta és helyezte ki anélkül, hogy ezt a munkáltatóval egyeztette volna. Álláspontja szerint fertőtlenítők gyakran kerülnek kihelyezésre a munkahelyeken, a kérelemmel érintett szerek pedig két kis flakont jelentettek csupán, kihelyezésük nem sérti az emberi méltóságot. A munkavállalókat továbbá megilleti az a jog, hogy védjék egészségüket.

A kérelmezőtől valóban kérte a felettes, hogy tegyen óvintézkedéseket, ennek keretében azt is, hogy használjon saját étkészletet. Az viszont nem kérték a kérelmezőtől, nem kötelezték arra, hogy saját étkészletet szerezzen be, munkaviszonya fennállása során egyébként mindvégig a közös étkészletet használta. Az eljárás alá vont szerint ez sem sértette a kérelmező emberi méltóságát, arról volt szó, hogy az együttműködés a kollégákkal a kérelmezőtől is igényelt alkalmazkodást.

Mindkét intézkedést az indokolta, hogy a kérelmezőnek visszatérő herpesze volt és véresre rágta a körmeit, amit egyes munkatársak potenciális veszélyforrásként értékeltek. A Munkáltató vitatta, hogy a kérelmező felettese a munkáltató jogkör gyakorlója lett volna a kérelmező vonatkozásában. A munkáltatói jogkört az eljárás alá vont vezetője gyakorolta, aki viszont csak a munkaviszony megszűnését követően értesült a kérelmező betegségéről.

A  kérelmező felettesével folytatott beszélgetéssel összefüggésben előadta, hogy annak hiányzik az eleje és a vége, így a kontextus nem állapítható meg, ugyanakkor álláspontja szerint a leirat nem tartalmaz az emberi méltóságot sértő kijelentést a felettes részéről, a beszélgetés arra irányult, hogy a kérelmező is legyen tekintettel a kollégákra. A felettes zaklató magatartásának , az ellenséges, megfélemlítő, megalázó környezet fennállásának cáfolataként a felettes és a kérelmező közötti SMS-váltásokat csatolta, mely álláspontja szerint azt támasztja alá, hogy a felettes megértő, támogató volt a kérelmezővel. A Munkáltató álláspontja szerint a munkatársak nem tanúsítottak lealacsonyító, megalázó, bántó magatartást a kérelmezővel szemben, védett tulajdonságán nem élcelődtek, nem tették őt gúny tárgyává, azzal összefüggésben a felettese sem követhetett el mulasztást.

Az EBH a közigazgatási eljárást végzésével a kérelmező által indított munkaügyi perek jogerős eldöntéséig felfüggesztette.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmező jogviszonyának megszüntetésére jogszerűen került sor, az nem sértette az egyenlő bánásmód követelményét sem, a kérelmező magántitokhoz és személyes adatok védelméhez való joga sem sérült a munkaviszonyban, ugyanakkor emberi méltósága igen, ezért a bíróság 4 millió forint összegű sérelemdíjat ítélt meg számára.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a tényállás és a jogi indokolás kiegészítése mellett – a fellebbezett részben helybenhagyta. Megállapította, hogy sérült a kérelmező magántitokhoz és személyes adatok védelméhez való joga, részletesen kifejtette azt, hogy a kérelmező emberi méltósága az egészségi állapotával összefüggő zaklatás, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt sérült.

Az EBH döntése

Mivel a munkaügyi bíróság jogerősen elbírálta azt a törvénysértést, amelyet a kérelmező a hatóság előtt is panaszolt, a hatóságnak – figyelemmel az Ebktv. 15/B. §-ra – a bíróság ítélete alapján kellett döntését meghoznia.

A bírósági eljárásban a kérelmező beosztottja azt nyilatkozta, hogy a kérelmező betegségét rémisztőnek, a kérelmezőt betegsége miatt sajnálatra méltónak tartotta, elismerte, hogy azt mondta a kérelmezőnek, hogy a többieket meg kell tőle védeni. A felettese pedig akként nyilatkozott, hogy maga is kérte a kérelmezőtől, hogy használjon saját evőeszközöket, poharat, arra hivatkozva, hogy neki a többi munkavállaló érdekeit is figyelembe kell vennie és az ő érdekeiket is képviselnie kell.

A bíróság nem fogadta el a Munkáltató azon érvelését, hogy a kézfertőtlenítők kihelyezése a kérelmező véresre rágott körmei és herpesze miatt történt, és nem a betegségével összefüggésben. A kérelmező beosztottja ugyanis vallomásában elismerte, hogy egy veszekedés alkalmával a felperes fejéhez vágta, hogy a kézfertőtlenítő bevezetésére miatta került sor. Erről ugyan később úgy nyilatkozott, hogy nem fedi a valóságot, csupán azért mondta a kérelmezőnek, mert a beszélgetés során feszült, ideges volt, indulat volt benne és fájdalmat akart okozni a kérelmezőnek.

A bíróság álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a kérelmező beosztottja a kérelmező szemébe mondta, hogy a kézfertőtlenítők kihelyezésére a betegsége okán került sor, elegendő ahhoz, hogy a kérelmező körül ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezet alakuljon ki. Ennek a hatásnak az elérésére ugyanúgy elegendő az is, ha az adott mondat igaznak bizonyul és az is, ha nem. Bár a bizonyítási eljárás során a tanúk tagadták, hogy a kézfertőtlenítő kitételére a felperes HIV-pozitív státusza okán került sor, a hangfelvételből azonban az okozati összefüggés egyértelműen megállapítható volt. A beszélgetés alkalmával – amikor ugyanis a kérelmező sérelmezte a fertőtlenítők kihelyezését – a Munkáltatót képviselő felettes reakciója a felperes betegségének félelmet keltő voltára és a kollégák védelmének szükségességére irányult. Továbbá a hangfelvétel tartalmazza a kérelmező azon sérelmeit is, miszerint a kézfertőtlenítők miatt a munkahelyi tartózkodás kellemetlen, stresszes szituációt jelent számára, amely lelkileg nagyon megviselte.

A beszélgetés alkalmával ezen körülményeket a kérelmező felettese nem vitatta, mintegy „okéval” konstatálta is a korábban elhangzottakat, illetőleg annak kérdését elemezte, hogy indokolt-e a kollégák kérelmezőhöz mint egyedülihez való igazodása, vagy ez fordítva várható el.

A másodfokú ítélet szerint egyértelműen bizonyítást nyert az okozati összefüggés a kérelmező egészségi állapotával, bizonyítást nyert az emberi méltóságot sértő magatartás, valamint az, hogy ezen magatartások hatására a kérelmező körül megszégyenítő, megalázó környezet alakult ki. A hangfelvételen ugyanis több alkalommal rögzítésre került, hogy a kérelmezőt megszégyenítően érintette a munkatársi hozzáállás, viselkedés.

Hangsúlyozta a bíróság, hogy a törvényi megfogalmazásból következően a zaklatás abban az esetben is megvalósulhat, ha az elkövetőnek nem volt célja a megfélemlítés, megalázás, gúnyűzés, de a cselekmény ettől függetlenül kiváltotta ezt a hatást. Ez esetben az érintett túlérzékenysége relevanciával nem bír, hiszen a jogszabály szövegéből következően nincs jelentősége annak, hogy a zaklató fél szándékosan, célzatosan követte-e el a zaklató magatartást vagy csak tudatlanságból, ártatlanul sértette meg az áldozatot.

A bíróság megállapította azt is, hogy a zaklató magatartás a munkáltató előtt ismert volt. Az Ebktv. 5. § d) pontja szerint a munkaviszonyban a jogszabályi rendelkezések megtartása nemcsak a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hanem azon utasítást adó személynek is kötelezettsége, aki a munkáltató nevében az adott szervezeti egység közvetlen vezetését ellátja.

Jelen esetben a Munkáltatót képviselő közvetlen vezető tisztában volt az ellenséges munkahelyi környezet kialakításával mind a kézfertőtlenítők, mind az étkészlet tekintetében. Hiszen míg az étkészlet iránti kérést önmaga fogalmazta meg a kérelmező felé, addig a kézfertőtlenítőkkel kapcsolatos aggodalmak egyértelműen kommunikálásra kerültek irányába.

Mindezek ellenére semmit nem tett a helyzet felszámolása érdekében, sőt a kérelmező felé azt a hozzáállást közvetítette, miszerint nem a kollégáknak, hanem a kérelmezőnek kell a többiek érdekének szem előtt tartásával lépéseket tennie és elviselnie a kialakult helyzetet. A kézfertőtlenítők körében kiemelendő, hogy a munkáltató nemcsak arról bírt ismerettel, hogy azok kihelyezése a kérelmező részére sérelmes, hanem a kérelmező beosztottjának megnyilvánulásáról is. Mégis eltűrte azok használatát, sőt e körben a kérelmező együttműködését hiányolta.

A rendelkezésre álló ismeretek alapján a közös étkészlet használata semmilyen módon nem veszélyeztette a kollégák egészséghez való jogát, így annak védelme sem merült fel, ezért ebből adódóan az e célú korlátozás, illetőleg az arányosság kérdése sem lehet a Munkáltató részéről megfelelő hivatkozási alap.

A bíróság jogi értékelése kötötte a hatóságot a döntéshozatal során, ugyanakkor a hatóság azzal teljes mértékben egyet is értett. Ennek megfelelően megállapította, hogy a kézfertőtlenítők kihelyezése, a saját étkészlet használatára irányuló kérés, a munkatársaknak és a kérelmező felettesének az azokkal kapcsolatos kommunikációja révén a kérelmező körül az egészségi állapota miatt megszégyenítő, megalázó, ellenséges környezet alakult ki a munkahelyén.

A munkáltató ezen légkör kialakulásának megelőzésére, illetve felszámolására nem tett lépéseket. A Munkáltató tehát megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, a kérelmezővel szemben zaklatást valósított meg a kérelmező egészségi állapotával összefüggésben.

A jogsértés szankciójaként az EBH eltiltotta az eljárás alá vontat a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, és a hasonló esetek megelőzése érdekében a határozat nyilvánosságra hozatalát is elengedhetetlennek tartotta.

Tekintettel azonban a munkaügyi per hosszára, arra, hogy maga a jogsértés már több mint három évvel a határozat meghozatalát megelőzően történt, a munkaügyi bíróság pedig a kérelmező számára jelentős mértékű anyagi kompenzációt ítélt meg, a hatóság a bírság alkalmazásától eltekintett.

(egyenlobanasmod.hu)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.