Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az országos pártlista állításához legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan állított jelölt szükséges. Átfogóan módosultak a választási szabályok.
Az országos pártlista állításának feltételei
A T/13679. törvényjavaslat a kamupártok működésének megakadályozására hivatkozva megemeli az országos pártlista állításának feltételeit. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény új szövege szerint pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Vagyis a korábbi 27 helyett már 71 egyéni jelölt szükséges az országos lista állításához. A törvény indokolása szerint ez biztosítja, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos a listát, ezáltal fellép azon jelölő szervezetekkel szemben, akik indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket. Mindebből következik az a szabály is, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 71 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell.
Jelöltség a helyi önkormányzati választás során
A törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításával egyértelművé teszi, hogy egy jelölt több megyében nem indulhat párhuzamosan, mivel ez azonban többes megválasztása esetén azt eredményezné, hogy akár érdekellentétben álló választópolgárokat is képviselhetne egyszerre, illetve úgy lenne két helyen képviselő, hogy a földrajzi távolságból adódóan nyilvánvalóan nem tudná feladatait mindkét helyen megfelelően ellátni. A helytelen értelmezés elkerülése érdekében a törvény rögzíti, hogy a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti megyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést. Kimondja továbbá, hogy a választópolgár megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt, valamint hogy egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.
Az országgyűlési választáson indulók mentelmi joga
Az országgyűlési képviselőjelölteket mentelmi jog illeti meg a jelöltség idején, ez a jelölti minőség pedig a megválasztással megszűnik. A törvény indokolása kiemeli, hogy a meg nem választott jelöltek vonatkozásában nem teljes a szabályozás, ugyanis míg az egyéni képviselő-jelöltek tekintetében a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a listás jelölteké nem. A mandátumot nem szerzett listás jelöltek a listán maradnak és később, egy-egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, tehát jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg. A mentelmi jog fenntartása azonban erre az időszakra nem indokolt, a jelöltek nagy száma miatt a listás jelölés alkalmas lehet a visszaélésszerű alkalmazásra. A törvény ezért rögzíti, hogy a választási eredmény jogerőre emelkedéséig tart a képviselőjelöltek mentelmi joga.
Változnak a választási eljárás szabályai
A megismételt szavazással kapcsolatban problémaként jelölte meg a jogalkotó, hogy nincs konszenzus a jogalkalmazásban arról, hogy ha csak maga a szavazás van megismételtetve, akkor milyen szabályokat kell alkalmazni, és melyeket mellőzni. Kiemelt kérdésként merült fel, hogy lehet-e névjegyzéki adatokat szolgáltatni, a megismételt eljárásban hogyan mondhat le a jelölt. Ezek a kérdések jelenleg a helyi gyakorlat alapján dőlnek el, és a kevés jogorvoslati kérelem miatt nem áll rendelkezésre irányadó bírósági gyakorlat. A módosítás rögzíti, hogy a szavazás megismételtetése esetén a szavazatszámláló bizottságot (SZSZB) le lehet cserélni, és a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan SZSZB-be is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk (a szavazás napját megelőző ötödik napig), vagy kevesebb volt, mint amennyi tag delegálására jogosultak voltak. Kimondja továbbá, hogy névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre pedig az általános szabályokat kell alkalmazni. A jelöltnek pedig az ismételt szavazás napját megelőző napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására. Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni.
Megemelik a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének a tiszteletdíját. A tagok esetében a tiszteletdíj havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tízszereséről tizenkétszeresére, az elnök esetében pedig tizenötszörösről huszonegyszeresre nő. De a tiszteletdíj arányosan csökkentett része akkor is megilleti a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt.
meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az.
A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választották meg, a módosítás konkrét naptári időszakot állapít meg, és a tagokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, április 1. és május 31. között kell megválasztani. Hasonló szabályt ír elő a helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagja és legalább két póttagja vonatkozásában.
A jövőben a szavazatszámláló bizottságokat a helyi választási iroda vezetője a települési szinten megválasztott tagok közül minden választás alkalmával ismételten, csak egy adott választásra állítja össze. A szavazatszámláló bizottságok minden választás előtt tart alakuló ülést, és megválasztja az elnököt/elnökhelyettest, akiknek a megbízatása csak egy választásra szól. A helyi választási iroda vezetőjének lehetőséget biztosít a módosítás arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak szavazókörhöz történő beosztását szükség szerint módosítsa.
A megbízott tagok megbízatása a megbízás jogalapjához kapcsolódó választás lezárultáig tart, akkor is, ha a bizottság további választásokban érintett. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáig tart.
A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjének stabilitásának védelmére hivatkozva rögzíti a módosítás, hogy az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjai választása kitűzését követően az országgyűlési képviselők általános választása esetén az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, az Európai Parlament tagjai választása esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható, ilyenkor ugyanis a testület létszáma jelentősen megnő az országos listát állító jelölő szervezetek képviselőivel.
A módosítás igyekszik megszüntetni a szavazóhelyiségi előtti sorban állásokat a kijelölt szavazókörök kialakítására vonatkozó szabályozást rugalmasabbá teszi oly módon, hogy az átjelentkezésre irányuló kérelem megérkezésének határidejének módosításával hosszabb felkészülési idő biztosít. A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője eddig is kijelölte azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak. Kimondja a módosítás, hogy ez kijelölt szavazókör szolgál az átjelentkezéssel szavazásra is. A megyei jogú városban és a fővárosi kerületben a helyi választási iroda vezetője azonban más szavazókört is kijelölhet az átjelentkezéssel szavazásra. Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre osztja, és a szavazást egy szavazóhelyiségben kell lebonyolítani olyan módon, hogy a bizottság eljárási cselekményeit (választó azonosítása, esetlegesen visszautasítása, szavazólap átadása) a szavazatszámláló bizottság tagjai egy szavazóhelyiségen belül több külön helyszínen (egy helyiségben, de több asztalnál – jelenleg bevett forma) végzik, vagy a kijelölt szavazókört alszavazókörökre bontja, és a szavazást ugyanazon épületen belül több külön szavazóhelyiségben kell lebonyolítani. Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, mindenképpen a fenti módon kell lebonyolítani a szavazást. Az alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek, melynek három választott tagját a helyi választási iroda vezetője jelöli ki a szavazatszámláló bizottságok választott tagjaiból. A szavazatszedő albizottság elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke, elnökhelyettese pedig a többi albizottságban a választott tagok által maguk közül megválasztott tag. Eddig az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az új szabályok szerint viszont a kérelemnek már legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon meg kell érkeznie a helyi választási irodához.
A jelöltállítással kapcsolatban rögzíti a módosítás, hogy ha a listán szereplő jelölt nem vehető nyilvántartásba, de a lista egyebekben a törvényi feltételeknek megfelel, a választási bizottság a listát az érintett jelölt mellőzésével veszi nyilvántartásba. A választás eredményének jogerőre emelkedésével a mandátumot nem szerzett jelöltek továbbra is a listán maradnak és onnan egy listás mandátum megüresedésekor mandátumot szerezhetnek. A választási eljárási törvény a szavazás előtti lemondás határidejét meghatározza, de nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a választáson mandátumot nem szerző listás jelölt jelöltségéről lemondhatna. Ennek alapján viszont a listán szereplő, de mandátumot ténylegesen már szerezni nem akaró jelölt számára – az egyéb törvényi feltételek fennállása mellett – ki kell adni a mandátumot, és azt csak akkor kaphatja másik jelölt a listáról, ha a mandátumot szerző képviselő lemond. E helyzet felszámolása érdekében kerül megállapításra, hogy kiesik a listán szereplő jelölt, ha a választáson nem szerez mandátumot és a szavazás napját követően a jelölésről írásban lemond.
Rögzítésre kerülnek a megválasztott képviselő lemondásának szabályai mind az önkormányzat, mind az európai parlamenti választás esetén. Az önkormányzati képviselő lemondására formálisan csak a választás eredményének jogerőre emelkedését követő időponttal van lehetőség, amelyet a hatályos szabályok szerint a képviselőtestülethez nyújthat be. Az új szabályok szerint a szavazás napját követően a képviselő-testület megalakulásáig a megválasztott képviselő az illetékes választási bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le. Európai parlamenti választás esetén a szavazás napját követően az Európai Parlamentnek a mandátum érvényességét megállapító határozata meghozataláig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.
A kampányeszközöket érintő lényeges változás, hogy a közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg. Ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a választópolgárokkal való kapcsolatfelvétel, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás, az aláírásgyűjtés.
Kampányköltségek
A módosítás érinti az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt által központi költségvetésből kapott forrásokat is. A rendelkezésre álló összeg továbbra is a megszerezhető összes mandátum és ötmillió forintnak a szorzata. Jelenleg az összeg 15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult az a pártlistát állító párt, amelyik legalább huszonhét egyéni választókerületben jelöltet állított. E rendelkezés törlésre kerül. A 40%-ával (korábban 30) megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább hetvenegy (korábban ötvennégy), és 50%-ával (korábban 45) megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan, és 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.
Átalakul a népszavazás során az ajánlásokhoz és ajánlóívekhez kapcsolódó bírságok rendszere
Továbbra is előírja a népszavazási törvény, hogy ha a szervező az aláírásgyűjtést az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napját megelőző negyvenedik napig nem fejezi be, az addig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó és az aláírásokat nem tartalmazó aláírásgyűjtő íveket legkésőbb a szavazás napját megelőző harminckilencedik napon át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege azonban minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után nyolcszáz forint (korábban 1000, és nem volt felső korlát), de összesen nem haladhatja meg választópolgár esetében a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösét, szervezet esetében tízszeresét. Ugyanez a szabály alkalmazandó valamennyi, a törvény által előírt bírság esetén. Az aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírság legkésőbb a kiszabását követő ötödik év elteltével elévül, és a törvény erejénél fogva behajthatatlan követelésnek minősül. Ha a jogerősen kiszabott bírság összege az ötszázezer forint összeget meghaladja, a bírság kötelezettje az eljárás bármely szakaszában kezdeményezheti a tartozást kezelő szervnél a bírság összegének legfeljebb két év időtartam alatti, havi egyenlő részletben történő megfizetését.
