Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.
Aki egyik napról a másikra utcára kerül, akinek visszatartják a munkabérét, aki kap egy igazságtalan, lesújtó tartalmú teljesítményértékelést, az tudja: egy-egy jogtalan munkáltatói intézkedés olykor igen gyorsan elemi csapást mérhet az ember életére, karrierjére, egzisztenciájára, a családi költségvetésre. A munkavállalónak ugyan van lehetősége jogi útra terelni a vitát, azonban még hónapok, évek eltelhetnek, amíg a bíróság végső döntést hoz. Még ha várható is, hogy a bíróság a munkavállalónak kedvező döntést hoz majd, azonnali segítség általában akkor sem várható. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.
A munka törvénykönyve maga is meghatároz két olyan peres tárgykört, amelyben peres út igénybe vétele automatikusan felfüggeszti a megtámadott munkáltatói intézkedés végrehajtását.
A fentieken túli, más tárgyban indított munkaügyi perek esetén azonban önmagában a keresetlevél benyújtása még nem akadálya annak, hogy a sérelmezett – adott esetben jogsértő – munkáltatói intézkedést végrehajtsák. Tehát például: a munkáltatói felmondás, azonnali hatályú felmondás akkor is végrehajtható – a munkáltatót ki kell léptetni, ki kell jelenteni, a munkakörét, munkaeszközeit át kell adnia stb. –, ha a munkaviszony megszüntetését jogszabálysértőnek tartja, és ezzel kapcsolatban bírósághoz fordul. Ugyanez a helyzet, ha a munkáltató írásbeli figyelmeztetést adott a munkavállalóknak, vagy vele szemben fegyelmi típusú hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott, netán a munkaszerződés módosítására került sor, és ezen intézkedéseket a munkavállaló bíróság előtt vitássá teszi.
A munkaügyi perek eljárási szabályait adó Polgári perrendtartás azonban lehetőséget ad arra, hogy egyedi elbírálás alapján a munkaügyi perben eljáró bíróság felfüggessze a megtámadott munkáltatói intézkedés végrehajtását. A munkavállaló kérheti a megtámadott munkáltatói határozat vagy jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztését. A kérelmet célszerű a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg benyújtani, de erre nincs külön előírás, tehát adott esetben később is előterjeszthető ilyen kérelem. A kérelmet mindenképpen meg kell indokolni. Az indokokat szükség szerint bizonyítékokkal is alá kell támasztani a lehetőségekhez mérten (pl. az anyagi helyzet ellehetetlenülését alátámasztó bankszámlakivonatok, közüzemi számlák, jelzáloghitel-szerződés csatolása, fényképek, egyéb okiratok mellékelése). Mivel a fentiek szerint a végrehajtás felfüggesztése a főszabálytól eltérő, kivételes lehetőség, az indokok alapján a bíróságnak látnia kell, hogy milyen speciális helyzet áll fenn a munkavállaló oldalán, amelynek következtében a munkáltatói intézkedés azonnali végrehajtása jóvátehetetlen sérelmet okozna, az érintett személy vagy családja személyes, szakmai vagy anyagi ellehetetlenüléséhez vezetne, vagy hasonló súlyos, visszafordíthatatlan következménnyel járna. A bíróság az eset összes körülményét mérlegelve, végzéssel dönt a kérelem tárgyában. A végzés – akár helyt a kérelemnek, akár nem –, mindkét fél részéről fellebbezéssel megtámadható.
Igen kivételes esetekben a bíróság külön kérelem nélkül, hivatalból is felfüggesztheti a megtámadott munkáltatói határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását. Ez olyan esetben lehetséges, ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke ezt indokolja. A bíróság e tárgyban akár a per bármely szakaszában írásbeli nyilatkozattételre hívhatja fel a feleket, vagy külön kérelem nélkül is személyes meghallgatása idézheti őket akár külön-külön, akár együttesen. Ha a bíróság hivatalból rendelkezik a munkáltatói intézkedés felfüggesztéséről, az erről szóló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. (Amennyiben a bíróság a felfüggesztés mellőzéséről dönt, ennek célszerűen nem kell végzés formáját öltenie.)
Adott esetben tehát van jogi megoldás, ha a (volt) munkavállalónak valamely munkáltatói intézkedéssel szemben gyorssegélyszerű, azonnali beavatkozásra van szüksége. Hangsúlyozni kell azonban, hogy erre – a fenti két, törvényben meghatározott esetet leszámítva – csak kivételesen kerülhet sor. Az érintetteknek fontos továbbá tudatosítani magukban, hogy a munkáltatói intézkedés végrehajtásának felfüggesztésével a bíróság még nem mond semmit arról, hogy az intézkedés jogszerű volt-e vagy nem, hiszen ilyen következtetést csak a per teljes, érdemi lefolytatását követően, ügydöntő határozatában mondhat ki. Tehát egy felfüggesztő végzésből még nem lehet következtetni a per végeredményére.
