Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.

1. A biztosítékok háttere

Az ügyletkötés kockázatokkal jár együtt, amelyeket elsőként a szerződő felek próbálnak meg kiküszöbölni vagy mérsékelni. Az ügyleti-üzleti kockázatok elkerülésére, illetve csökkentésére többféle jogi eszköz áll rendelkezésre, ezek alapvetően szerződéses konstrukciók.

A biztosíték jogosultját veszélyeztető kockázat a biztosított jogügyletből származik. Biztosított jogügyletként elméletileg bármilyen jogviszony (szerződés) szóba jöhet, amelyből az egyik félre nézve gazdasági kockázat származhat. Alapvetően a szerződő felek azokat az ügyleteket látják el biztosítékkal, amelyekből követelések keletkeznek. Ezek rendszerint pénzkövetelések, de lehetnek más követelések is[1].

2. A tartozás fedezetének elvonása mint bűncselekmény

A jogalkotó a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében helyezte el a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét a Btk.[2]-ban. A Btk. összevonta a korábban önálló bűncselekményekként szabályozott tartozás fedezetének elvonása[3] és hitelsértés[4] bűncselekményét, és a Btk. a továbbiakban kizárólag a tartozás fedezetének elvonását szabályozza[5].

2.1 Jogi tárgy és elkövetési tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya a hitelezői érdek[6], azaz a hitel-, a kölcsön- és más hitelezési elemet tartalmazó szerződésből származó tartozás jogosultjának kiemelt büntetőjogi védelme[7]. A tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény a vagyoni viszonyok és a hitelezők védelmét célozza[8].

A bűncselekmény elkövetési tárgya a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Fontos, hogy a vagyon nem az adós bármely vagyontárgya, hanem kizárólag az, amely írásbeli szerződés alapján a tartozás fedezetéül szolgál[9]: az a vagyontárgy, amelyen az adós a hitelező javára a hitelező követelésének biztosítására biztosítékot alapított.

Az elkövetési tárgy bármely olyan vagyontárgy lehet, amelyet az adós felajánl és a hitelező elfogad fedezetül, és amelyből a hitelező a tartozás visszafizetésének elmaradása esetén kielégítést kereshet. A fedezetként lekötött vagyontárgy a hitel kiegyenlítéséig nem idegeníthető el és nem terhelhető meg[10].

Szükséges, hogy a lekötött vagyontárgy beazonosítható, a biztosíték jogcíme és feltételei pedig megállapíthatóak legyenek[11]. A lekötés jogcíme közömbös, de annak írásbeli szerződésen kell alapulnia[12].

A szerződés fontosságát a következő példa szemlélteti. A betéti társaság társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a beltag helytállási kötelezettsége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges (mögöttes, korlátlan és egyetemleges tagi helytállási kötelezettség)[13]. E szabály alapján a beltag a tulajdonában álló vagyontárgyakról nem rendelkezhetne szabadon, mivel azok egy esetleges tartozásnak a kielégítéséhez fedezetként szolgálnak. Ha a beltag a társaság tartozásának ismeretében a helytállási kötelezettség kijátszása érdekében idegeníti el a vagyontárgyait – szerződésben lekötött és nevesített fedezet hiányában –, tevékenysége nem valósít meg bűncselekményt. Ez „csak” olyan rosszhiszemű magatartás, amelyet a polgári jog szankcionál[14].

A jogirodalom a következő fizetési képességet erősítő biztosítékokat különbözteti meg:

• (i) Személyi biztosítékok

Egy személy teljes vagyonával helytállási kötelezettséget vállal arra az esetre, ha az adós nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti az alapügyletben vállalt kötelezettségeit. A személyi biztosíték kötelezettje a teljes vagyonával köteles helytállni[15]. A biztosítékok e csoportjába tartozik a kezesség[16] és a garancia[17].

• (ii) Dologi biztosítékok

A dologi biztosíték kötelezettje csak a lekötött vagyontárggyal tartozik helytállni, a teljes vagyonára azonban ez a helytállási kötelezettség nem terjed ki[18]. A biztosítékok e csoportjába tartozik különösen a zálogjog[19] és az óvadék[20].

Több szakirodalmi forrás szerint a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény szempontjából a dologi biztosítékoknak van jelentőségük, ugyanis a lekötés szempontjából fontos, hogy a fedezet tárgya a biztosíték kötelezettje vagyonának egy meghatározott, jól beazonosítható része legyen[21]. Ez nem mondható el a személyi biztosítékokról, amelyek esetében a biztosíték kötelezettje a teljes vagyonával köteles helytállni. A tartozás kötelezettjének személye és a fedezettel rendelkezni jogosult személy elválhat egymástól[22].

A bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából a vagyontárgy fedezetként történő lekötése során nem kell a nevesített szerződés alakiságának megfelelően eljárni. Ha a megállapodás a szerződő felek kölcsönös és egyértelmű akaratának megfelel, úgy érvényesnek kell tekinteni a szerződést[23]. Ugyanakkor több szakirodalmi forrás ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, amely szerint egy érvénytelen szerződés alapján nem lehet a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásáról beszélni: a polgári jog szabályai szerint érvénytelen szerződés megszegésének büntetőjogi következményei sem lehetnek[24].

2.2 Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyon elvonása, amely lehet a vagyon eladása, megterhelése, megrongálása, megsemmisítése, elrejtése, valamely megállapodástól eltérő hasznosítása, a titkolt vagy színlelt vagyonátruházás, vagy akár más hitelező részére történő lekötése[25]. Következésképpen az elvonás megvalósulhat:

• olyan jogügylet megkötésével, amelynek következtében az adósnak az elkövetési tárgy feletti rendelkezési joga elvész; vagy
• az adós magatartása következményeként, ha a fedezet a hitelező részére hozzáférhetetlenné válik[26].

Elvonás minden olyan magatartás, amely a törvényi tényállásban írt eredmény előidézésére alkalmas[27].

A bűncselekmény megvalósul, ha a zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzése előtt az adós elidegeníti a szerződésben meghatározott ingatlant. Az adós magatartása akkor jogszerű, ha közreműködik e biztosítékok ingatlan-nyilvántartásba történő be- és feljegyzésében, azaz az ingatlant sem a biztosítékok be- és feljegyzése előtt, sem azt követően nem idegeníti el. A bűncselekmény szempontjából az elidegenítési és terhelési tilalom nem az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéssel, hanem a szerződés létrejöttével „kezdődik”. Ellenkező esetben az adós biztosítékok megalapítására vonatkozó kötelezettség-vállalása a bejegyzés és a feljegyzés előtt könnyen kijátszható lenne[28].

2.3 Eredmény

A tartozás fedezetének elvonása eredmény-bűncselekmény (materiális deliktum), mert megvalósulásának feltétele a tartozás kiegyenlítésének részbeni vagy teljes meghiúsítása[29]. Az ideiglenes fizetésképtelenség nem jelenti a kiegyenlítés meghiúsítását[30].

Nem szabad összekeverni a tartozás fedezetének elvonását a végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártöréssel. Ez utóbbit az követi el, aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja[31]. A végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés azonban nem eredmény-bűncselekmény: az már azzal megvalósul, hogy az elkövető a lefoglalt dolog feletti rendelkezési, intézkedési jogot ideiglenesen is meghiúsítja[32].

2.4 Alanyi oldal

A bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet elkövetni, tehát szükséges, hogy az elkövető tudatában legyen a fennálló tartozásának, és ennek ellenére fejtse ki a vagyon elvonását jelentő cselekményeket[33]. A szándékosság lehet egyenes (dolus directus) vagy eshetőleges (dolus eventualis), de lényeges, hogy a szándéknak az eredményre is ki kell terjednie[34].

A bűncselekmény tettese elvileg bárki lehet (közönséges bűncselekmény): a vagyonnal rendelkezni jogosultak és azok is, akik nincsenek feljogosítva erre[35].

3. Speciális büntethetőséget megszüntető ok

Megszünteti a büntethetőséget, ha az elkövető a vádemelés előtt rendezi a tartozást. A Btk. szóhasználata alapján nem feltétlenül az elkövetőnek kell a tartozást rendezni, a „kiegyenlíti” szó arra utal, hogy azt bárki megteheti, még az elkövető tudta vagy akarata ellenére is[36]. Ezt az értelmezést alátámasztja, hogy a hitelezői érdek védelme akkor is érvényesül, ha a tartozást nem a fedezetet elvonó személy rendezi[37].

A büntethetőség megszüntetése szempontjából kizárólag a vádemelés időpontjának van relevanciája: ha a tartozás rendezése ezután történik meg, az a büntetés kiszabása körében értékelhető[38].

4. Halmazat

A tartozások, azaz a fedezettel biztosított szerződések száma határozza meg a rendbeliséget. Következésképpen az azonos jogcímből származó követelések biztosítására alapított több biztosíték nem alapozza meg a halmazatot. Az azonos jogcímből fakadó tartozásra lekötött több vagyontárgy esetében nem a külön szerződésekkel lekötött vagyontárgyak együttes összege, hanem a tartozás összege az irányadó a minősített eset megállapítása vonatkozásában[39].

Több hitelezővel szemben fennálló tartozás esetében a különböző vagyoni fedezetek elvonása a hitelezői jogviszonyok számának megfelelő rendbeli bűncselekmény megállapítását vonja maga után[40].

Ugyanakkor eltérő álláspontra helyezkedik a szakirodalom az egység és a többség kérdésének eldöntésében abban az esetben, ha az elkövető a több hitelezővel szemben fennálló tartozás fedezetéül lekötött ugyanazon vagyont vonja el:

• Tóth Mihály szerint a hitelezők száma nem indokolja a halmazat megállapítását[41];
• Fázsi László szerint indokolt a halmazat megállapítása, mivel a fedezet elvonása többszörös hitelezői érdeksérelmet eredményez, és ez esetben a bűncselekménynek több sértettje van[42].

5. Elhatárolás más bűncselekménytől

A tartozás fedezetének elvonása és a csődbűncselekmény[43] esetében azonos jogi tárgy sérül, ezért látszólagos alaki halmazatban állnak egymással. A tartozás fedezetének elvonása esetében a fedezet egy konkrétan lekötött vagyon(tárgy), a csődbűncselekmény esetében a fedezet a vagyon egészére vonatkozik. A csődbűncselekmény speciális bűncselekménynek számít, mivel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzethez kapcsolódik, ezért, ha mindkét törvényi tényállás elemei megvalósulnak, csak a csődbűncselekmény értékelendő[44].

6. A fedezetelvonás polgári jogi következménye

A tartozás fedezete elvonásának büntetőjogi vonatkozása mellett fontos megemlíteni annak polgári jogi következményét is. Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha:

• a szerző fél rosszhiszemű volt; vagy
• rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott (fedezetelvonó szerződés)[45].

A fedezetelvonó szerződés áttöri a kötelem relatív szerkezetét, amelynek eredményeként harmadik személyek jogosultként vagy kötelezettként jogokat és kötelezettségeket érvényesíthetnek: a fedezetelvonó szerződés esetében harmadik személy (hitelező) kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles[46].

Elegendő, ha a hitelezőnek van egy követelése az adóssal szemben, de annak nem kell lejártnak lennie, csak akkor, ha a hitelező pert indít. A perindítás időpontjában már az is feltétel, hogy a hitelezőnek az adóssal szemben fennálló követelése lejárt legyen (igény állapotába kell kerülnie), azaz bírósági úton kikényszeríthető legyen[47].

A cikk szerzője az Ormai, Papp és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozási jogi csoportjának ügyvédjelöltje, végrehajtási jogi szakjogász (LL. M.).

[1] Bülow, Peter: Recht der Kreditsicherheiten. C. F. Müller Juristischer Verlag, Heidelberg, 1984. 1. o.

[2] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről („Btk.”).

[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény („Régi Btk.”) 297. §.

[4] Régi Btk. 330. §.

[5] Btk. 405. §.

[6] Dr. Fázsi László PhD: Egy „helytelen” törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében. Büntetőjogi Szemle. 2012/3. szám. 7. o.

[7]Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. („Btk. Kommentár”) Btk. 405. §-ához. 1. pont.

[8] Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez („Régi Btk. Kommentár”). Régi Btk. 330. §-ához.

[9] Dr. Darai Péter: A tartozás fedezetének elvonása. Adóvilág. 2011. 15. évfolyam. 4. szám. 1-2. o.

[10] Régi Btk. Kommentár. Régi Btk. 330. §-ához.

[11] Btk. Kommentár. 405. §-ához. 2. pont.

[12] Miniszteri indokolás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez („Indokolás”). Részletes indokolás. A 405. §-hoz.

[13] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 3:154. §.

[14] BH 2000.140.

[15] Bodzási Balázs: A kezesség szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Themis: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola lektorált elektronikus folyóirata. 2009. június. 4. o.

[16] Ptk. 6:416. §.

[17] Ptk. 6:431. §.

[18] Bodzási Balázs: A zálogjog. In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. Budapest, 2011, Opten Informatikai Kft. 819. o.

[19] Ptk. 5:86. §

[20] Ptk. 5:95. §.

[21] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont; Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz; Dr. Darai Péter: A tartozás fedezetének elvonása. Adóvilág. 2011. 15. évfolyam. 4. szám. 2-3. o.

[22] BH 2009.73.

[23] Uo.

[24] Fázsi: i. m. 9. o.

[25] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.

[26] Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz.

[27] BH 2009.73.

[28] EBH 2003.930.

[29] Fázsi: i. m. 9. o.

[30] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.

[31] Btk. 287. § (2) bekezdés.

[32] EBH 2002.614.

[33] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.

[34] Fázsi: i. m. 9. o.

[35] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 2. pont.

[36] Tóth: i. m. 152-153. o.

[37] Fázsi: i. m. 10. o.

[38] Darai: i. m. 3-4. o.; Indokolás. Részletes indokolás. A 405. §-hoz.

[39] Btk. Kommentár. Btk. 405. §-ához. 4. pont.

[40] Fázsi: i. m. 10. o.

[41] Tóth: i. m. 153. o.

[42] Fázsi: i. m. 10. o.

[43] Btk. 404. §.

[44] Darai: i. m. 4. o.; BH 1998.322.

[45] Ptk. 6:120. § (1) bekezdés.

[46] Ptk. 6:120. § (3) bekezdés.

[47] 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 3. pont.

---