Bejelentkezés Hírlevél

Ismét változnak egyes igazságügyi tárgyú törvények


Szakma
2021. január 6. Fülöp Anna
, , , , , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többek között változik a Közjegyzői törvény, a Ptk. és a Gyvt., az ügyvédi törvény és a Jat. is az újabb igazságügyi salátatörvénnyel.

A tavaly nyári nagyobb módosítást követően 2020. évi CLXV. szám alatt újra több igazságügyi tárgyú törvényt módosító salátatörvényt fogadott el decemberben a Parlament. A több mint 20 törvényt érintő módosításra az indokolás szerint azért volt szükség, hogy a jogalkalmazási gyakorlati tapasztalatokat átültessék, és hogy a módosított törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technológiai körülményekhez.

Cikkünkben külön részletezzük a legfontosabb módosítások szabályait.

Az alábbi törvényeket érinti a változás:

  1. A Kjtv. módosítása

Egységesedik a pályáztatás, kötelező lesz a közjegyzői irodakénti működés

A közjegyzői megüresedett álláshelyekre idén január 1-től az igazságügyért felelős miniszter írja ki a pályázatot, így a kinevezés mellett ez a hatáskör is a miniszterhez kerül. A területi közjegyzői kamarák közreműködnek a folyamatban: tájékoztatási kötelezettségük van a miniszter felé a megüresedő közjegyzői helyekről, és a korábbiaknak megfelelően javaslattételi joguk van a kinevezéshez.

Immár a bírósági titkári és az alügyészi gyakorlatot is közjegyzőhelyettesi gyakorlattal egyenértékűnek fogadják el, beleszámít az előírt 3 éves gyakorlati időbe. A pályáztatás mellőzésével is áthelyezhető a megüresedett közjegyzői helyre a már kinevezett közjegyző ha ezt kéri, azonban a kinevezését követő 3 éven belül, és a nyugdíjkorhatár előtti 5 évben nem kérelmezheti.

Jövő év, azaz 2022. január 1-től pedig már nemcsak a 2019. január 1. óta kinevezett közjegyzők esetében, hanem valamennyi, egyénileg működő közjegyzőnek kötelező lesz a tevékenységét cégszerű formában, közjegyzői irodaként folytatnia. Erre azért van szükség, hogy a közhatalmi tevékenységet ellátó, közbizalmi feladatot ellátó közjegyzők a tevékenységüket transzparensen működtetett vállalkozás keretében lássák el. A törvény megerősíti az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeleti jogosítványait, és a kiemelt kamarai szabályozók érvényessége a miniszter előzetes jóváhagyásához lesz kötve.

  1. A Csődtv. módosítása

A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat jogvesztő kezdő napja

Technikai jellegű módosítást eszközöltek a Csődtörvényen: a 33/A. §¬nak a hatályon kívül helyezett (12) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére még 2020. augusztus 1-jét megelőzően került sor, és a 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási perben 2020. augusztus 1-jén még nem volt jogerős bírósági határozat. (A kérdéses (12) bekezdés tartalma: ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti megállapítási perben még nincs jogerős határozat, a 90 napos jogvesztő határidő kezdő napja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő nap.)

  1. Az Iasz. módosítása

Nyugalmazott igazságügyi alkalmazott fogalma és segélyek folyósítása

A törvény bevezeti a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott fogalmát („a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az igazságügyi szervnél vagy jogelődjénél szolgálati jogviszonyban állt személy”) és lehetővé teszi, hogy részükre szociális és temetési segélyt folyósítsanak. A módosítás megteremti a lehetőségét annak is, hogy a jövőben az igazságügyi alkalmazottak és a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak közeli hozzátartozói is részesülhessenek temetési segélyben.

  1. A 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

Az áldozatok hatékonyabb segítését célozzák meg

A módosítás célja az áldozatok még aktívabb segítése: az, hogy az áldozatok és az állami áldozatsegítő szervezetek közötti kapcsolatfelvétel hatékonyabbá tételével megvalósuljon az áldozatok közvetlen elérésén alapuló, akár 90 %-os áldozatelérést is megvalósító úgynevezett „opt-out” rendszer azért, hogy minél szélesebb körük kaphasson segítséget. A rendőrség a nyomozása során ismertté vált olyan sértettet és feljelentőt, akinek a sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, a személyének és elérhetőségének ismertté válását követően lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatokról és a támogatási lehetőségekről, valamint megfelelő hozzájárulás esetén maga az áldozatsegítő szolgálat veszi fel a kapcsolatot az érintettel.

Váltson bérletet a Wolters Kluwer Hungary 2021-es kurzusaira

  1. A Ctv. módosítása

Két évvel elhalasztják az elektronikus cégbejegyzésre irányuló e-kérelem hatálybalépését

Technikai jellegű módosítással 2021-ről 2023. január 1-jére tolja el a törvény azt a szabályt, mely szerint jogi képviselő a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet és minden egyéb beadványt az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, a Pp. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával is benyújthatja.

  1. A 2006. évi LXV. törvény módosítása

Létrehozhat központi államigazgatási szerv jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet

Egy rövid §-sal a törvény engedélyezi, hogy az igazságügyért felelős miniszter és az irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hozhasson létre – az Áht. alapesetben tiltja, hogy költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hozzon létre.

  1. A Jat. módosítása

Kormányrendelet kormányrendeletben deregulálható

A törvény egyértelművé teszi ezzel a felhatalmazással, hogy a Kormánytól a Kormány tagjához kerülő jogalkotási hatáskör esetén a tárgykört szabályozó korábbi kormányrendelet kormányrendeletben technikailag deregulálható. Ebben az esetben a Kormány származékos jogalkotói hatáskörben jár el.

További módosítással – az indokolás alapján a deregulációs törekvések érvényre juttatása érdekében – miniszteri rendeleti szabályozásra utalja a Magyar Közlöny terjesztésének és a Magyar Közlönyről papír alapú, illetve digitális oldalhű másolat készítésének részletes szabályait is. Emellett az igazságügyért felelős miniszter rendeletében lesz kijelölhető a Magyar Közlönyről papír alapú oldalhű másolat készítésére jogosult szerv.

A Jat. módosítással a Nemzeti Jogszabálytár minimumtartalmát törvényi szinten rögzíti, azaz azt, hogy a Jogszabálytár elsődleges célja a jogszabályok kihirdetett szövegének és egységes szerkezetű szövegeinek közzététele, továbbá egyértelműsíti, hogy a Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételéről jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök esetében az igazságügyért felelős miniszter, önkormányzati rendelet esetében a jegyző gondoskodik.

  1. Az Ob. tv. módosítása

Az alapvető jogok biztosának változik a jogköre

Az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére módosítja a törvény az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát érintő szabályokat. Módosul a Hivatal vezetésére, és a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványaira vonatkozó rendelkezése – ezen jogkörök a főtitkár helyett az alapvető jogok biztosát illetik meg. Továbbá a törvény rögzíti, hogy a főtitkár az alapvető jogok biztosa vezetése alatt a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokat látja el.

  1. A Bszi. módosítása

Ezzel a módosítással és a jogegységi panasszal részletesen külön cikkben foglalkoztunk, melyet itt olvashat el.

  1. A Bjt. módosítása

Módosulnak a bírák más szervhez történő beosztásának szabályai

Egységesíti a más szervhez beosztott bírák jogállását a törvénymódosítás: idén január 1-től ügyszakra való tekintet nélkül beosztható a bíró az OBH-ba, a Kúriára és az érintett szervhez, azaz nincsenek megkülönböztetve a közigazgatási ügyszakban működő bírák.

A bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, és az érintett szerv tevékenységét bírói tapasztalatával támogassa. A beosztás határozott vagy határozatlan időre szólhat. Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb 1 évre osztható be, mellette megtartja a bírói tisztségét is, és a beosztás nem érinti a kijelölését sem, de ezen időszak alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat. Illetményére a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az OBH-ba, a Kúriára, és (az ügyészség kivételével) az érintett szervhez beosztott bíró a vezetői tisztségek közül kizárólag főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői munkakört tölthet be, illetve ilyen álláshelyen foglalkoztatható.

Sajátos összeférhetetlenségi szabály, hogy az érintett szervhez beosztott bíró beosztásának megszűnése esetén a megszűnést követő 2 évig nem vehet részt olyan ügy elintézésben, amelyben az érintett szerv félként szerepel. A törvénymódosítás további technikai jellegű módosításokat is tartalmaz a bírák beosztásával kapcsolatban.

  1. Az Üsztv. módosítása

Segélyek a nem ügyészségi alkalmazottaknak is

A módosítás révén 2021. január 1-től a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazottak szociális és temetési segélyben, a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak közeli hozzátartozói és a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazottak közeli hozzátartozói temetési segélyben részesülhetnek.

  1. A Mötv. módosítása

Miniszteri rendelet helyett kormányrendelet

Technikai jellegű kiegészítéssel a miniszteri rendeleti szabályozást felváltja a kormányrendeleti szabályozás, így a helyi önkormányzati rendeletek és a képviselőtestületi, bizottsági jegyzőkönyvek fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének részletes szabályai kormányrendeletben lesznek rendezve.

  1. A Kttv. módosítása

Kttv.-ből Kit.-be kerülő szabályok

Szintén technikai jellegű módosításokat eszközöl a salátatörvény annak érdekében, hogy a Kttv. és más jogállási törvények közötti összhangot megteremtsék, így például a 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselők ügyviteli vizsgájukkal összefüggő szabályok a Kit.-be kerülnek át.

  1. Az Are. tv. módosítása

A családi vagyonfelügyelő hivatalból bírósági adósságtörlesztési eljárást kezdeményez, nem szüneteltethetők a közüzemi szolgáltatások sem

A salátatörvény kiegészíti az Are tv.-t azzal, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban az adós és az összes hitelezője megállapodást kötnek az adósságrendezés részletes feltételeiről.

Ha a hirdetményben közzétett határidőn belül szabályszerűen egyetlen hitelező sem jelentkezett be az adósságrendezési eljárásba, a családi vagyonfelügyelő ismételt hirdetményt tesz közzé. Ha az ismételt hirdetményben közzétett határidőn belül sem jelentkezik be szabályszerűen egyetlen hitelező sem, a családi vagyonfelügyelő hivatalból, a határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróságnál adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának elrendelését kezdeményezi. Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert a gyakorlatban előfordul, hogy a hitelezők elmulasztják a családi csődvédelmi szolgálat által közzétett hirdetményben meghatározott határidő leteltéig bejelenteni az adóssal szemben fennálló követelésüket. A törvény ezt rendezi azzal, hogy ilyenkor bírósági adósságtörlesztési eljárás kerül lefolytatásra.

Rendelkezik arról is a módosítás, hogy az adóst mentesítő bírósági végzés jogerőre emelkedésével a felfüggesztett végrehajtási eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik, mivel az eljárás folytatása az adós mentesítésére tekintettel már okafogyottá vált. Ezekben az esetekben a bíróság a mentesítő végzést megküldi a végrehajtást foganatosító szervnek.

Amennyiben a megállapodás szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi a végrehajtót. A megkereséshez csatolni kell az adósságrendezési megállapodást és az adós nyilatkozatát a vételárból a végrehajtást kérő részére történő kifizetésről.

Fontos változtatás még, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződések mellett január 1-től a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását sem szüneteltetheti.

  1. Az E-ügyintézési tv. módosítása

A technikai feltételek hiánya miatt nem lép hatályba a gazdálkodó szervezetek egyes regisztrációja

A technikai jellegű hatályvesztésre az indokolás szerint azért volt szükség, mert az E-ügyintézési tv. 2020. október 1. napjával hatályba lépett 14. § (3) bekezdésének kivitelezéséhez szükséges technikai feltételek jelenleg nem adottak, ezért a jelenleg már hatályos rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, és későbbi időponttal kell újra megállapítani. (A § alapján a gazdálkodó szervezet – ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező – kormányrendeletben megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a kormányrendeletben meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára.)

  1. A Pmt. módosítása

A törvény módosítása a Kjtv. módosításával összefüggésben azért szükséges, hogy a megszűnő kamarai iránymutatások helyébe lépő szabályzatokra vonatkozóan megteremtse a szabályozási koherenciát.

  1.  A Vbt. módosítása

Bizalmi vagyonkezelés esetén is kiköthető választottbíróság, változnak az összeférhetetlenségi szabályok

A módosítás kimondja, hogy bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek. Erre azért volt szükség, mert fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén nincs helye választottbírósági eljárásnak, és bár a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő jogviszonyok jellemzően nem fogyasztói jogviszonyok, egyes esetekben mégis annak is minősülhetnek. Ezekben a jogviszonyokban ráadásul jellemzően alkalmaznak választottbírósági kikötést a felek a jogviták hatékony rendezése érdekében. Az indokolás kiemel, hogy a sokszor nemzetközi elemeket is tartalmazó szerződések esetén gyakran nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik állam(ok) bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy elbírálására. A felek által alkalmazott választottbírósági kikötés biztosíthatja, hogy a jogvitát érintő összes kérdésben ugyanaz a bíróság dönthessen, ami jelentősen csökkentheti a vita eldöntésének költség- és időigényét, csökkenti továbbá a párhuzamos eljárások lehetőségét is.

Az összeférhetetlenségi szabályok kiegészültek azzal, hogy az elnökség tagja akkor járhat el választottbíróként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban, ha a választottbírókénti kijelölését az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt elfogadta vagy ha megbízatása keletkezése után a felek jelölik választottbírónak. A felek által történő jelölés esetén az elnökség tagja a felek által megválasztott választottbírák részéről a választottbírósági tanács elnökévé is jelölhető, de a Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének. Az elnökség tagja abban az eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott.

  1. Az Üttv. módosítása

Próbaidő letelte helyett a mentesítéstől gyakorolható újra az ügyvédi tevékenység

Az Üttv. kiegészítésére azért volt szükség, hogy ezzel megteremtsék annak a lehetőségét, hogy az igazságügyi szakértői intézmények által igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott jogi munkatársak is kamarai jogtanácsosként vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként láthassák el tevékenységüket.

További módosítás, hogy az Üttv. ügyvédi tevékenységet kizáró esetei között a vonatkozó büntetőjogi és bűnügyi nyilvántartási törvényekkel, valamint az Üttv. más eseteivel való belső koherencia megteremtése érdekében szövegcserével oldották meg annak egyértelműsítését, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés esetében az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási idő nem a próbaidő leteltével, hanem a mentesítés beálltával kezdődik.

  1. A Kit. módosítása

Kttv.-ből Kit.-be kerülő szabályok

A Kit. szövege kiegészül az ügyviteli vizsga §-val, mivel a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, a kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelők a Kit. hatálya alá tartozó kormánytisztviselők, azonban ügyviteli vizsgájukat eddig a Kttv. tartalmazta.

Mellette a bíráknak az igazságügyért felelős minisztériumba és az érintett szervhez történő beosztására vonatkozó szabályok egységesítésére tekintettel szükséges módosításokat tartalmazza a törvény.

  1. A 2019. évi CXXVII. törvény módosítása

Csornán járásbíróság, Balatonfüreden pedig törvénykezési hely fog működni a jövőben – annak érdekében, hogy az új járásbíróság és az új törvénykezési hely működésének megkezdéséhez minden feltétel rendelkezésre álljon, a törvény módosítja a 2019. évi CXXVII. törvény ide vonatkozó hatálybalépési időpontját 2021-ről 2022-re.

  1. A Gyvt. módosítása

A családpolitikáért felelős miniszter hozzájárulása kell az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapításához

Az örökbefogadással kapcsolatos szabályok változnak, az új szövegezés alapján a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbe fogadó (főszabály szerint) házaspárt, törvényben meghatározott esetben egyedül örökbe fogadó szülőt.

Az Alaptörvény módosítása miatt volt szükséges ennek a törvénynek a további módosítása, mely alapján a családpolitikáért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő esetben hozzájárulhat az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához. A jogszabályi szöveg szerint a miniszteri hozzájárulás megadásánál különösen figyelemmel kell lenni Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. (Azaz: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”)

Akinek az alkalmasságát a salátatörvény hatálybalépését megelőzően véglegessé vált határozattal megállapították, az alkalmassági határozat hatályának és annak meghosszabbítása hatályának fennállása alatt a hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint fogadhat gyermeket örökbe.

  1. A Ptk. módosítása

Az örökbefogadás anyagi jellegű szabályai

Szintén az örökbefogadási szabályok változása miatt került sor a Ptk. újabb módosítására. A Ptk. örökbefogadásra vonatkozó rendelkezései szerint gyermeket együttesen jelenleg csak házastársak fogadhatnak örökbe, de jogilag lehetőség van arra, hogy bárki egyedül örökbefogadó szülővé váljon (az új szóhasználat alapján nem egyedülállóként, hanem egyedül). Ebben az esetben csak ő lesz szülő, a társa nem gyakorolhat szülői felügyeleti jogokat.

A salátatörvény alapján a Ptk. örökbefogadó személyéről szóló §-a úgy módosul, hogy főszabály szerint gyermeket csak házaspárok fogadhatnak örökbe, vagyis örökbefogadó szülő csak egy házasságban élő nő és férfi lehet. Ez alól a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételt jelent. A házastársi, rokoni örökbefogadáson túl különös méltánylást érdemlő helyzet fennállása esetén a törvény külön jogszabályra utalással kivételt állapít meg: azaz kivételes esetben továbbra is mód van arra, hogy valaki gyermeket egyedül örökbe fogadjon, de az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága megállapításához a fentebbieknek megfelelően a családpolitikáért felelős miniszter hozzájárulására van szükség.

Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]