Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A menetjegy ellenőrzése azzal fejeződik be, hogy az ellenőr a jegyet az utasnak visszaadja, így a jegyellenőr ellenőrzés befejezése előtti bántalmazása közfeladatot ellátó személy elleni erőszak. Az ellenőr azon magatartása, miszerint karját az utas elé tartja, hogy megállásra késztesse, jogos védelmet nem alapoz meg – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a terheltet az egyik metróállomás mozgólépcsőjének tetején ellenőrizték. A menetjegyét az ellenőrzést végző jegyellenőrnek át is adta, majd azelőtt, hogy az ellenőr a menetjegy érvényességéről meggyőződhetett volna, továbbhaladt. A jegyellenőr a menetjegyet a terhelt részére vissza akarta adni, ezért szólt a sértettnek (a másik jegyellenőrnek), hogy állítsa meg a terheltet. A sértett kérte a terheltet, hogy álljon félre és várja meg a jegyét, majd ennek nyomatékosítása érdekében jobb karját a terhelt elé nyújtotta, aki neki is ment. Mivel ez az érintkezés a terhelt hasán lévő friss műtéti sebnek köszönhetően a terheltnek fájdalmat okozott, indulatossá vált, és ököllel arcon ütötte, majd combon rúgta a sértettet, akinek arcán és orrán nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezett. A sérülés helye, jellege és az erőhatás nagysága miatt azonban akár nyolc napon túli sérülések is kialakulhattak volna.
Az első- és másodfokú bíróság eljárása
Az elsőfokú bíróság bűnösnek találta a terheltet közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében és testi sértés bűntettének kísérletében, ezért őt 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A terhelt védője szerint a bíróság az anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg a sértett eljárásának jogszerűségét. Álláspontja szerint a terhelt teljesítette a rá vonatkozó utazási feltételeket, érvényes jeggyel utazott, a menetjegyet az ellenőrzés céljából a jegyellenőrnek átadta. Az – véleménye szerint – nem volt kötelezettsége, hogy az ellenőrzést követően a menetjegyet a jegyellenőrtől vissza is vegye. Amellett érvelt, hogy a sértett jogtalanul járt el, amikor törvényes indok nélkül a jegyellenőrzés befejezése után, csupán a jegy visszaadása érdekében a terheltet megállásra kényszerítette, így a terheltet jogos védelem illette volna meg. Meglátása szerint a sértett erre akkor sem lett volna jogosult, ha a terhelt érvénytelen jeggyel utazott volna.
Másfelől hivatkozott arra is: ha a jogos védelem nem is állna fenn, a terheltben a valóságos helyzet téves felismerése folytán az tudatosult, hogy a sértett ellene jogtalan támadást intézett, ezért esetében a vélt jogos védelem (tévedés) jogszabályi rendelkezései alkalmazandók, azaz nem róható a terhére, hogy az őt ért jogtalan támadással szemben nem a kitérést választotta.
Az ügyészség álláspontja szerint a sértett eljárása nem volt jogszerűtlen, azon magatartása pedig, amikor figyelemfelhívás céljából a terhelt elé kitette a kezét, támadásnak nem értékelhető, ezért a terhelt jogos védelmi helyzetre nem hivatkozhat.
A Kúria megállapításai
A Kúria felhívta a figyelmet, hogy a Btk. rendszerében a BKV-ellenőr (mint közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy) közfeladatot ellátó személynek minősül, így a vele szemben alkalmazott erőszak vonatkozásában jogszerűen állapítható meg a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette (eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza).
Hangsúlyozta, hogy a BKV-ellenőrök feladatkörébe tartozik a menetjegyek ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység, e körben a jegyellenőr jogosult az utazási feltételek betartását ellenőrizni, a menetjegy érvényességéről meggyőződni.
A tömegközlekedési eszközök igénybevételével az utas és a szolgáltató között polgári jogi jogviszony jön létre (a tömegközlekedési eszközt igénybe vétele az utazás feltételeinek elfogadását jelenti), amelyben az utas alapvető kötelezettsége az utazási szabályok betartása, ennek ellenőrzésére a szolgáltató jogosult. Ide tartozik a szolgáltatás ellenértékének megfizetéséről való meggyőződés, vagyis a menetjegy ellenőrzése.
Jóllehet, az ennek a kérdéseit taglaló szabályok nem tartalmaznak olyan kifejezett rendelkezést, miszerint az utas a menetjegy-ellenőrzés befejezését köteles megvárni, és az ellenőrzés folyamata alatt az ellenőrzés helyszínéről még az érvényes menetjeggyel utazó sem távozhat el, ugyanakkor ez a kötelezettség a polgári jog általános szabályaiból egyértelműen következik, állította a Kúria. Ez a következtetés vonható le abból az általános polgári jogi szabályból, mely szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ez pedig a Kúria álláspontja szerint az utas részéről csak akkor teljesül, ha a menetjegye ellenőrzésének a befejezéséig az ellenőrzés helyét nem hagyja el. E nélkül a szolgáltatás igénybevétele jogszerűségének ellenőrzése értelmét vesztené.
A Kúria álláspontja szerint a menetjegy ellenőrzése akkor fejeződik be, amikor a jegyellenőr a neki átadott jegyet az utasnak visszaadja, vagy érvényes menetjegy hiányában a pótdíjfizetési eljárás megindításához szükséges adatokat rögzíti. Ezért, amikor a sértett a terheltet megállásra kérte és a karját előrenyújtotta, a menetjegy ellenőrzése még folyamatban volt, így a sértett alakilag jogszerűen intézkedett, a terhelt pedig a közfeladatot ellátó személyt jogszerű intézkedésében akadályozta azzal, hogy őt bántalmazta. Bár jegyellenőr az ellenőrzés befejezéséig az utas helyszínen maradását nem kényszerítheti ki, a Kúria meglátása szerint azonban a kar előrenyújtása a megállásra felszólítás kíséretében nem fogható fel az utas megállásának kikényszerítéseként. Ha mindez az eljárás befejezését követően történt volna, akkor „eljárása miatt bántalmazza” fordulat lett volna alkalmazható.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Azt is kiemelte a Kúria, hogy a sértett alakilag jogszerű intézkedése nemhogy jogtalan támadásnak, de még támadásnak sem minősül, ekként jogos védelmet sem eredményez. A támadás ugyanis célzott, egyoldalú és fizikai összeütközést kezdő magatartás. Ennek a kar szóbeli felhívás nyomatékosítása céljából történt kinyújtása nem felel meg.
Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.512/2014.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában 297. szám alatt jelent meg.
