Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felperes pályázati ajánlata esetében az alperes és az elsőfokú bíróság három érvénytelenségi okot állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy az ajánlat egésze érvénytelen legyen. A kereset, illetve a fellebbezés sikeréhez ezért a felperesnek mindhárom érvénytelenségi ok esetében alappal kellett volna vitatnia azok megállapításának jogszerű voltát, ám jogszabálysértést egyik esetben sem tudott igazolni.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2020. november 4-én pályázati felhívást tett közzé a Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használata céljából. A felhívásra három pályázati ajánlat érkezett, köztük a felperesé, aki „Klubrádió” állandó megnevezéssel nyújtotta be ajánlatát. Az alperes a 2021. március 10-én kelt, keresettel támadott határozatával megállapította, hogy a felperes pályázati ajánlata alakilag és tartalmilag érvénytelen, a pályázati eljárás pedig eredménytelen.
A felperes a határozat ellen közigazgatási pert indított, keresetét az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2021. május 6-án kelt, fellebbezett ítéletével elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Kúria a 2021. szeptember 28-án kelt jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria ítéletének indokolásában egyebek mellett rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a megalapozottan megállapított tényállás alapján, a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezések felhívásával, helyes jogi következtetést vont le a perbeli ügy eldöntésére nézve. Érdemi döntésével és annak indokaival a Kúria is egyetértett.
Megállapította, hogy a pályázati ajánlatának hiányosságait lényegében a felperes sem vitatta, hanem csak azok jelentőségét tekintette elenyészőnek. Ezt azért emeli ki a Kúria, mert az elismert ténybeli hiányosságok következtében nem az elsőfokú bíróság (és közvetve az alperes) jogértelmezése általában a fellebbezés tárgya, hanem csak a hiányosságok miatt alkalmazott jogkövetkezmény. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvénynek (a továbbiakban: Mttv.) a médiaszolgáltatások sokszínűségére, mint kiemelten fontos értékre, illetve a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulására és megerősödésére, mint kiemelkedő alkotmányos érdekre vonatkozó előírásait az elsőfokú bíróságnak a tényálláshoz kötötten kellett alkalmaznia. Így azok figyelembevétele csak a hiányosságok folytán alkalmazandó jogkövetkezmények vizsgálata körében merülhetett fel. A jogkövetkezmények tekintetében pedig az Mttv. nem biztosított mérlegelési lehetőséget, azokat az érvénytelenség körében kötelezően alkalmazandóként határozta meg.
Amint arra e tekintetben az elsőfokú bíróság is helyesen utalt – az Mttv. 4. és 5. §-aiban foglaltak sem adhatnak felmentést a törvény tételes rendelkezéseinek betartása és betartatása alól. Nem vezethetnek odáig, hogy azokra hivatkozással a hatóság vagy a bíróság szemet hunyjon valamely pályázó – adott esetben a felperes, de akár a pályázaton indult másik két pályázó – pályázati ajánlatának alaki, illetve tartalmi érvénytelensége felett, felvetve a verseny tisztaságának, az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét is. A sokszínűség védelme, illetve a demokratikus közvélemény érdekének szempontjai nem mentik ki a felperes hibáját, hogy érvénytelen pályázati ajánlatot nyújtott be.
E körben tartja fontosnak hangsúlyozni a Kúria, hogy jogalkalmazóként az adott ügyet kizárólag jogi szempontból kellett megítélnie, az ügy semmilyen egyéb aspektusának nem tulajdoníthatott jelentőséget, éppen ezért – a pártatlanság elvének megfelelően – jogon kívüli szempontokat figyelembe véve nem tehetett a felperessel kivételt. A felperesnek a „tisztességes eljárás”, „jóhiszeműség” eljárási zsinórmértékére alapított, az alperesen és az elsőfokú bíróságon számonkért érvelése a törvényi előírások és pályázati feltételek átlépésére, szelektív alkalmazására, a felperes szolgáltatási profiljára tekintettel a szabályok felülírására és figyelmen kívül hagyására, a felperes kivételezettként kezelésére – a már kifejtettek szerint – jogszabályi alapot nem teremthetett.
A felperes pályázati ajánlata esetében az alperes és az elsőfokú bíróság három érvénytelenségi okot állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy az ajánlat egésze érvénytelen legyen. A kereset, illetve a fellebbezés sikeréhez ezért a felperesnek mindhárom érvénytelenségi ok esetében alappal kellett volna vitatnia azok megállapításának jogszerű voltát, ám jogszabálysértést egyik esetben sem tudott igazolni.
Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kifogásait a „Reggeli Gyors ismétlés” című műsorszám kapcsán részletesen vizsgálta és elbírálta, indokairól számot adott. Az önálló műsorszám definíciója felperes által hivatkozott hiányának nem volt relevanciája, ügydöntő jelentősége ezzel szemben annak volt, hogy a „Reggeli Gyors ismétlés” nem felelt meg a pályázati felhívás értelmező rendelkezései között definiált „ismétlés” fogalmának, mert közzétételére külön technikai beavatkozást – átszerkesztést, vágást – követően került volna sor.
Az elsőfokú bíróság a tartalmi érvénytelenség körében is alapos indokolást adott. A „Kovátsműhely” című műsor esetében a felperes a keresetlevelében és a fellebbezésében is elismerte, hogy a pályázati ajánlatával kapcsolatban megállapított hiba tényszerűen fennállt. Ezen a tényen nem változtat, hogy ekkorra a felperesé volt az egyetlen nyilvántartásba vett, versenyben lévő pályázati ajánlat. Az alperesnek az alaki és a tartalmi érvényességet akkor is vizsgálnia kell, ha a pályázati eljárásban egyetlen pályázó vesz részt. A Kúria hangsúlyozza: önmagában az, hogy a perbeli esetben a felperes pályázati ajánlatának érvénytelenségét az alperes – jogszerűen – megállapította, nem sértheti sem a sajtószabadság elvét, sem a felperes tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogát.
A felperes a fellebbezésében ugyan állította, hogy üzleti és pénzügyi terve mind az Mttv., mind pedig a pályázati felhívás tételes előírásainak megfelelt, ezzel szemben azonban az elsőfokú bíróság részletesen, a felperes pályázati ajánlatában előadottakra és a csatolt dokumentumokra, valamint a közhiteles nyilvántartásokból elérhető adatokra alapítottan megindokolta, hogy azt miért nem tartotta az alperessel egyetértve elfogadhatónak. Kitért egyebek mellett a felperes negatív saját tőke helyzetére, az annak rendezését célzó nyilatkozatok feltételes és ellentmondásos voltára. A hallgatói támogatások nyújtására nézve semmiféle kötelezettségvállalás nincs – ilyet, bár a piaci viszonyokra és speciális helyzetére hivatkozott a fellebbezésében, a felperes sem mutatott be –, így azok befolyása nem tekinthető előre tervezhetőnek, nagy valószínűséggel kalkulálhatónak, következésképpen nem biztosíthatják önmagukban a költségek fedezetét. Az alperes és az elsőfokú bíróság összességében megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes pályázati ajánlatának részét képező üzleti és pénzügyi terve nem tekinthető megalapozottnak, s ezért nem alkalmas a pályázati felhívásban rögzített cél, a működésében kiszámítható és stabil rádió médiapiaci jelenlétének jövőbeni biztosítására.
Miután a felperes pályázati ajánlata érvénytelenségének megállapítására megalapozottan került sor, az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a pályázati eljárás eredménytelensége jogszerű jellegére.
A felperes által hivatkozott, az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság aggályait kifejező felszólító levél a kötelezettségszegési eljárás első lépcsője, abban uniós jogsértés megállapítására nem kerülhetett, és nem is került sor, így azt a per eldöntésénél figyelembe venni nem lehetett.
Megjegyzendő, hogy a felperes médiaszolgáltatási jogosultsága megújításának ügyében az alperes nem a jelen per tárgyát képező határozatával rendelkezett, a felszólító levél tehát nem a jelen eljáráshoz kapcsolódik, így minden alapot nélkülöz az a fellebbezési hivatkozás, miszerint az elsőfokú ítélet ellentétes lenne az Európai Bizottság megállapításaival.
