Jogsértő a chatüzenet tartalmának közzététele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy szülő jogszerűtlenül készített felvételt egy óvodai beszélgetésről és azt az interneten jogszerűtlenül osztotta meg a többi szülővel, amellyel különleges személyes adatokat jogalap nélkül kezelt -állapította meg a NAIH.

Az alapügy

A Kérelmező képviseletében a Képviselő a Hatósághoz január 28-án érkezett levelében adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Kérelmezettel szemben, amelyben sérelmezte, hogy a Kérelmezett titokban készített, majd egy Facebook csoportban közzétett egy felvételt egy beszélgetésről, amelyen a Kérelmező személyes és különleges adatainak minősülő információk hangoztak el.

A kérelemben a Kérelmező kifogásolta, hogy. a Kérelmezővel kapcsolatos – az óvodavezető által jelzett – probléma megbeszélése céljából szerveztek egy találkozót, amelyen a Képviselő és az óvodavezető mellett részt vett a Kérelmezett is, aki az egyik óvodai csoporttárs édesanyja (a továbbiakban: Szülő).

A kérelemben foglaltak szerint a Szülő a megbeszélés első 46 percéről mobiltelefonjával titokban videofelvételt készített, amely inkább hangfelvételnek tekinthető, mivel a felvétel készítésekor az eszköz a zsebében volt, így az csak hangot rögzített.

GDPR

A Kérelmező előadta, hogy Szülő „a hangfelvételt feltöltötte a Facebook közösségi oldalra egy, az óvodai szülők számára létrehozott csoport oldalára, vagyis azt a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé tette,”. A kérelemben foglaltak szerint a felvételen a Kérelmező személyes és különleges személyes adatainak minősülő információk hangzanak el, ennek ellenére a Szülő a Kérelmező személyét illetően nem kérte a Képviselő – azaz Kérelmező törvényes képviselője – hozzájárulását a hangfelvétel készítéséhez, továbbá sem az elkészítése tényéről, sem annak felhasználásáról, vagyis nyilvánosságra hozataláról nem tájékoztatta a Képviselőt.

A Kérelmező egy újabb pendrive megküldésével – az azon található képernyőmentésekkel – igazolta a szóban forgó felvétel több személy által használt Facebook csoportban való közzétételét, annak időpontját és a közzétevő személyét, valamint annak tényét, hogy a csoportban a felvételen hallható beszélgetéssel kapcsolatos diskurzus olvasható.

A Szülő a NAIH felhívására előadta, hogy a hanganyag 2021. január 21-én készült, amelynek oka az volt, hogy egy ilyen beszélgetésen szakmai indokok is elhangzanak, amit később nehezen tud felidézni. A Szülő kifejtette, hogy nem volt rossz szándéka, és ezen a beszélgetésen lett világos számára, hogy a gyerekek veszélyben vannak, és sem az óvodavezető, sem a Képviselő nem kívánnak érdemi lépéseket tenni. A Szülő előadta továbbá, hogy tudomása szerint rajta kívül egy szülő sem volt tisztában azzal, hogy „egy súlyos idegrendszeri problémával küzdő kisgyerek jár a csoportba”, és féltette a gyerekeket.

Állítása szerint ezért tette közzé a hanganyagot az óvodások szülei – összesen 23 fő – által használt messenger csoportban. Hangsúlyozta, hogy a célja a tájékoztatás volt, és hogy akkor döbbent rá, hogy ezt így nem lett volna szabad, amikor az óvodavezető a közzététel napján 10 óra 7 perckor írt neki, hogy távolítsa el a felvételt, mert nem járult hozzá.

A Szülő ezért 10 óra 15 perckor eltávolította a felvételt a csoportból. Álláspontja szerint, mivel a közzététel időpontjában sok szülő dolgozik, és a felvétel nagyon kevés ideig volt elérhető, „szinte senki nem tudta meghallgatni.” A nyilatkozata alapján a felvételt is rögtön törölte a beszélgetésből. Továbbá idézte a csoportban történt beszélgetéseket, valamint nyilatkozatához csatolta is az ezt igazoló képernyőfotókat.

A beszélgetés során többek között elhangzanak a Kérelmezőre vonatkozó következő információk: a neve ([…]), a lakhelye, az, hogy nem tartozik az adott óvodai körzethez, valamint az a magánszféra különösen érzékeny területét érintő megállapítás is, miszerint a családjában a közelmúltban három haláleset is történt. Hallható továbbá a felvételen számos olyan információ, amely a Kérelmező magatartását, viselkedésbeli problémáit hivatott bemutatni, legyen az akár egy konkrét konfliktus említése, vagy a probléma fennállásának időtartama.

Ezenfelül a hangfelvételen a Kérelmező egészségi állapotára vonatkozó következő információk is hallhatók: […]hoz járnak vele; „[…] ható” gyógyszert szed; […]vizsgálata lesz ([…] probléma miatt); heti két alkalommal fejlesztésre jár, valamint a vele kapcsolatos, betegség tényére utaló kijelentések (pl. a Kérelmezett által a Képviselőhöz intézett megállapítás: „Nem látom rajtad azt, hogy elismernéd, hogy […].”).

A NAIH döntése

A felvétel rögzítésével kapcsolatban a NAIH megállapította, hogy az mindaddig, amíg tisztán magáncélt szolgál, azaz, ahogyan arra a Kérelmezett is hivatkozott, a beszélgetésen elhangzottak felidézését segíti a Kérelmezett számára, addig a felvétel elkészítése az úgynevezett „háztartási adatkezelés” kategóriájába tartozik, és a GDPR – a 2. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében – nem alkalmazandó rá. Emellett azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felvétel titokban való elkészítése – figyelemmel a megbeszélés témájának érzékenységére – etikai szempontból aggályos és nem elfogadható.

A NAIH szerint a két gyermek közötti konfliktus rendezése céljából kettejük között létrejött beszélgetésen elhangzottakról az összes szülő tájékoztatása nem tekinthető a GDPR szerinti jogszerű célnak.

A felvétel messenger csoportban történő megosztása viszont szükségtelen mértékű beavatkozás volt az érintett, vagyis a Kérelmező magánszférájába azzal, hogy a személyes és különleges személyes adatai ezáltal hozzáférhetővé váltak több személy számára.

Az eset konkrét körülményeit figyelembe véve a NAIH megállapította, hogy mind a Kérelmező személyes adatainak, mind a különleges személyes adatainak kezelése jogalap nélkül történt, ezért a Szülő megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését és 9. cikkét.

A fentiek alapján a NAIH megállapította, hogy a Szülő megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét, mert egy olyan helyzetben döntött a Kérelmező számára kellemetlen, őt az óvodástársaival szemben hátrányosan feltüntető, az ő betegségét előtérbe helyező, és őt a többiektől megkülönböztető beszélgetést tartalmazó felvétel továbbítása mellett, amikor egyáltalán nem lett volna szükség személyes és különleges személyes adatok kezelésére.

A NAIH a fenti jogsértések miatt a Szülőt figyelmeztetésben részesítette.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.