Könnyebb lesz megszüntetni az osztatlan közös tulajdont a földek esetében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tegnap éjfél előtt hirdették ki, jövő január 1-jén lép hatályba az osztatlan közös tulajdonú földek megszüntetésétől szóló törvény. A jogszabály a három megszüntetési forma mellett a hiányos tulajdonosi adatok rendezésére is tartalmaz új szabályokat, mellyel az állam is tulajdonjogot szerezhet

A földek esetében sok helyen még mindig az osztatlan közös tulajdoni forma áll fenn, mely egyfelől meglehetősen átláthatatlanná teszi a tulajdoni viszonyokat, másfelől gátja a használatnak, és nehézkessé teszi a tulajdonosok és a tényleges földhasználók jogviszonyait, jogainak és kötelezettségeinek teljesítését.

A pénteken elfogadott és tegnap éjfél előtt kihirdetett, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) elsődleges célja az optimális méretű és átlátható használati és tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokstruktúra létrehozása, és ezzel a magyar agrárgazdaság segítése, stabil tulajdonosi szerkezet kiépítése.

Mivel a tulajdon rendezésének sokszor elsődleges akadálya az, hogy nehéz a tulajdonosokat beazonosítani, illetve megtalálni, ezért egy új eljárás bevezetésével is próbál javítani ezen a törvény azon tulajdonosok esetében, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak

A törvény rendelkezései 2021. január 1-től hatályosak, az alábbiakban részletezzük a fontosabb rendelkezéseit.

A fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésének formái

A törvény három megoldást szabályoz a megszüntetésre:

• az ingatlan megosztását a tulajdonostársak között,
• az egyik tulajdonostárs teljeskörű tulajdonszerzését, és a
• kisajátítást.

A törvény a Földforgalmi törvényben mező-, erdőgazdasági hasznosítású földként meghatározott ingatlanokra terjed ki, de a közös tulajdon megszüntetésének első két formájára vonatkozó rendelkezések a más alrészletet is tartalmazó ingatlanra (kivéve a kivett út, kivett árok és kivett csatorna alrészleteket), a tanyaként nyilvántartott ingatlanokra, és azokra a zártkertekre, melyek a tényleges használat alapján nem minősülnek mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak, nem terjednek ki.

Mivel a földbirtokpolitikai célja a törvény megalkotásának az volt, hogy minél hatékonyabb és gyorsabb folyamat legyen a tulajdoni viszonyok rendbetétele, ezért több vonatkozó ágazati jogszabályban szereplő szabályhoz képest tartalmaz eltérő rendelkezéseket.

Az ingatlan megosztása a tulajdonostársak között

Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti az (osztatlan közös tulajdonú) ingatlan megosztását a földhivatalnál benyújtott kérelemmel és nem kell alkalmazni a telekalakítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a folyamat során. Annak érdekében, hogy megakadás nélkül minél gyorsabban tisztázódjon a helyzet, a megosztással érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzésre kerül a megosztás ténye, melynek közvetlen joghatása, hogy a megosztási folyamat időtartama alatt az érintett ingatlanon semmilyen ingatlan-nyilvántartási módosítás nem mehet végbe (kivéve az öröklés és kisajátítás miatti változásokat).

Kivétel ez alól, és nem jegyezhető fel a megosztás ténye, ha egyrészt már van feljegyezve ilyen kérelem, másrészt, ha az ingatlan tulajdoni lapján széljegy, vagy a megosztás eredményes lefolytatását veszélyeztető tényfeljegyzés szerepel, vagy már hatósági jóváhagyás iránti eljárás folyik az ingatlan valamelyik tulajdoni hányadára vonatkozó tulajdonátruházás ügyében.

Ha nincs akadálya a feljegyzésnek, akkor a földhivatal – a tulajdonostársak egyezségét elősegítendő – hozzáférést biztosít a megosztáshoz szükséges térinformatikai alkalmazáshoz (ún. „osztóprogramhoz”), és a kormányzati portálon elektronikus hirdetményt tesz közzé az adott ingatlant érintő megosztásról. Ennek garanciális jelentősége van: így minél szélesebb körben értesülhetnek a tulajdonostársak a folyamatról, főleg azok, akik a tulajdoni hányaduk miatt kisebbségben vannak.

A megosztási kérelem nem jelenti a hatósági eljárás megindulását, az a felek kötelezettsége, hogy ezután a megfelelő személyek (pl. ügyvéd) bevonásával egyezségre jussanak. Ez a fő szándéka a szabályozásnak: vagyis nem a hatósági, nem a bírósági út, hanem az abban érintettek közvetlen megegyezése. A megosztást kérelmezők kötelesek igazoltan értesíteni a többi tulajdonostársat és földhasználót is (függetlenül attól, hogy a hivatal azt elektronikusan közzéteszi). Ez alól csak akkor mentesülnek, ha az adott személy kiléte bizonytalan, vagy elérhetősége ismeretlen. Ha nem történt meg az értesítés vagy azt nem tudják igazolni, semmis az egyezségük.

Az egyezséghez elegendő a tulajdoni hányad alapján számolt egyszerű többség, akkor is, ha bizonyos tulajdonostársak ellenzik a megosztást, vagy a folyamat során nem voltak fellelhetőek (az utóbbi esetben az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha az egyezségi döntésben nem vesznek részt). Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.

További kisebbségvédelmi szabály a hirdetményen kívül, hogy semmis az egyezség akkor is, ha bármelyik tulajdonosnak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint számított értékénél kisebb értékű ingatlan jutna, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik.

Az egyezségre nyitva álló idő 90 nap a kérelem napjától számítva, ha addig nem sikerül megállapodni, akkor a megosztás tényét hivatalból törli a hatóság.

Az egyezséget ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, és annak része a térképvázlat is, ezt az osztóprogram segítségével tudják elkészíteni, ennek elmaradása az egyezség semmisségét eredményezi.

Az osztóprogram működése

Az osztóprogram segít mind az értékarányos, mind pedig a területi alapú megosztás elvégzésére. A program segítségével az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni (ún. „kiosztással”) a tulajdonostársakat.

Arra is van lehetőség, hogy a tulajdonostársak az eredeti tulajdoni hányaduktól eltérő megosztásban egyezzenek meg, vagyis lehetőség van további tulajdonrészt szerezni az ingatlanban osztatlan közös tulajdon megszüntetése jogcímen. A rendezés során több ingatlant is be lehet vonni a megosztásba, ha ugyanazon település különböző részein, vagy akár több különböző településen elhelyezkedő ingatlanokban fennálló tulajdoni illetőségek így egyszerre kiosztásra kerülhetnek.

Korlátja a programnak, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokból dolgozik, viszont ha abban hiba van, akkor azt a tulajdonosok az egyezséggel nem javíthatják, hanem arra külön hatósági eljárást kell kezdeményezniük. Amennyiben a megosztáshoz szükséges más érintett hatóság jóváhagyása, akkor az egyezségről szóló dokumentumokat meg kell küldeniük a megosztás érdekében az illetékes hatóságnak. Azért, hogy indokolatlanul ne húzódjon el a folyamat, a hatóságoknak 15 nap áll rendelkezésükre a véleményadásra.

Minimum területnagyság

A birtokelaprózódás megakadályozása érdekében a szabály az, hogy a megosztás során a kialakított legkisebb ingatlan szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél nem lehet kisebb, zártkert esetében a területi minimum 1500 m2, és emellett az így kialakított ingatlanok rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmasak kell, hogy legyenek.

Ha az az eset fordul elő, hogy az egyik tulajdonostársnak kisebb ingatlan jutna, mint a törvényi minimum, akkor az ő hányadát hozzá kell számítani egy másik tulajdonostárs hányadához (ún. „bekebelezéssel”). Ha többen is megvennék, akkor a legmagasabb ellenértéket kínálóé lesz, ha senki nem akarja megvenni, akkor a megosztást kezdeményező köteles hozzászámítani a saját részéhez.

Földhasználat

Fontos, hogy a tulajdonosi viszonyok ezen módon történő rendezése nem érinti a fennálló szerződésen alapuló földhasználatot, de a szerződés módosításáról, illetve az ezzel járó bejelentésről gondoskodniuk kell a feleknek.

Megszüntetés az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján

Nem minden esetben lehetséges a megosztás: ha az ingatlan teljes területe nem éri el a fentebb meghatározott területi minimumot, akkor az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba, vagyis bekebelezheti azt. Szintén bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a bekebelezést.

Ha többen szeretnének ugyanannak az ingatlannak a tulajdonosává válni, akkor a törvényi sorrend alapján elsőbbsége van az ingatlant legnagyobb mértékben használó személynek, ha azonosság áll fenn, akkor a legtöbb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, ennek egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult a tulajdonszerzésre osztatlan közös tulajdon megszüntetése jogcímén.

A megváltott tulajdoni hányadok ellenértékeként legalább az ingatlan értékbecslési szakvéleményében megállapított értékét kell megfizetni.

A tulajdonszerzés közös szabályai

A törvény egyfelől meghatározza azt, hogy bár a tulajdonostársak egyezsége alapján lehetséges lenne, így is csak bizonyos feltételek mellett szerezhet az eredeti állapotnál nagyobb tulajdoni hányadot az ingatlanban tulajdonostárs a visszaélések elkerülése végett.

Ezek a feltételek a következők:

• az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel
• tulajdonrészét örökléssel szerezte, vagy
• tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.

Másfelől rögzíti, hogy sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

További könnyítés, hogy a tulajdonszerzéshez nincs szükség a földműves minőségre, és a törvény felmentést ad a földszerzési maximum, a birtokmaximum szabályai, a hatósági jóváhagyási eljárás, és a Földforgalmi törvény 13-15. §-ai szerinti feltételek alól is.

Az ingatlan kisajátítása

Az ingatlan kisajátítása – az osztatlan közös tulajdon megszüntetése okán – egy végső megoldása a törvénynek akkor, ha a másik két módon nem lehet rendezni a fennálló helyzetet. Ezt csak az optimális birtokszerkezet kialakításának közérdekű céljából, meghatározott feltételek konjunktív megléte esetén lehet kérelmezni a Nemzeti Földügyi Központnál (NFK):

• ha az osztatlan közös tulajdonnak a megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, de az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
• az ingatlan tulajdonosainak száma
  • a 100 főt meghaladja, vagy
  • a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának értéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 1.

A kisajátítás ennek ellenére nem következik be minden esetben, mivel függ az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló pénzügyi kerettől, melynek alapján erről az NFK dönt.

Új hatósági eljárás: a jogosultak adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezése

A földnek minősülő ingatlanok esetében viszonylag magas azoknak a tulajdonosoknak a száma, akiknek az adatai hiányosak. Emiatt sérül az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége, nehéz rendezni a tulajdoni viszonyokat (adásvétel, közös tulajdon megszüntetése stb.) és az ingatlanok elbirtoklásának bejegyzése sem lehetséges ismeretlen tulajdonos esetén. Ennek rendezése érdekében a törvény egy új eljárást vezet be, mellyel a hatóság hivatalból feltárja a földnek minősülő ingatlanok tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő beazonosítatlan személyeket.

A törvény két fogalmat használ: a beazonosítatlan személyt és a nem beazonosítható személyt (mindkettő tulajdonosi jogállás esetében). Az előbbi olyan természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatai hiányosak, illetve személyi azonosító jele hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre, míg utóbbi olyan természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatainak a törvény szerinti feltárása eredménytelen volt, és ezáltal személye egyértelműen nem határozható meg.

A földhivatal hivatalból nézi át az ingatlan-nyilvántartásba földnek minősülő ingatlanok esetében a tulajdonosként bejegyzett személy adatait a beazonosítatlan tulajdoni állapotú ingatlanok jogi helyzetének rendezése céljából.

Az eljárás keretében a törvény kötelező adatfeltárást, adategyeztetést és annak sikeressége esetén adatkiigazítást ír elő. Ha az adatfeltárás nem vezet eredményre, a földhivatal hirdetmény útján is megpróbálja kideríteni a tulajdonos személyét.

Joghatása az eljárásnak, hogy a megállapításáról szóló döntése véglegessé válását követő 60. napon a nem beazonosítható személynek a nyilvántartás szerinti tulajdonában álló ingatlana a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül. Ez az ingatlant terhelő és az ingatlanra vonatkozó bejegyzett jogokat nem érinti Ha a tulajdonos időközben mégis előkerül, akkor kártalanításra jogosult, amennyiben a tulajdonjogát nem kívánja visszaállítani, vagy arra más okból nincs lehetőség.

További kötelezettségként írja elő a törvény, hogy az ingatlanügyi hatóság évente egy alkalommal az ingatlannyilvántartásból szűrje ki azokat az ingatlanokat, amelyeknél a tulajdonos születési évétől számított 120 év eltelt. Ha így kiderül, hogy az adott ingatlan esetén a tulajdonosként bejegyzett személy 120 évnél idősebb, és halálának ténye és időpontja is ismert, abban az esetben a hagyatéki eljárás lefolytatásra kerül sor. Ha a hagyatéki eljárás során megállapítást nyer, hogy nincs más örökös, akkor a Ptk. alapján is az ingatlan örököse a Magyar Állam. Ha nincs kellő adat, akkor a földhivatal megállapítja, hogy az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen, ez esetben az állam ex lege lesz az ingatlan tulajdonosa.

---