Korlátozott precedensrendszer – első tapasztalatok
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.
A jogértelmezés és precedenskövetés alapvetései között Virág Csaba zenei példával illusztrálta, hogy milyen feszültség van a bírói függetlenség és a jogbiztonság fogalmai között. Minél inkább független mindenféle előzménytől, más bírói döntésektől egy bíró, annál kevésbé valósul meg a jogbiztonság – és minél pontosabban meghatározott egy felsőbírósági fórum által kimondott jogértelmezés, annál kevésbé független a bíró.
Vázolta a bírói jogértelmezés interszubjektív közös hiedelmeken alapuló élő modelljét, majd bemutatta, hogy milyen bírói gondolkodásmód és attitűd feszül ennek hátterében.
A precedensrendszer előzményeit vázolva elmondta, hogy több mint 100 éve hagyomány, hogy a Kúria elvi döntéseit, iránymutatásait természetes jogegység keretében követik a bíróságok, de az Európai Unió Bírósága, valamint az Alkotmánybíróság precedensjogi tartalmúnak minősülő döntéseit is alkalmazza a bírói gyakorlat. Tehát eddig is jelen volt a precedensjog, nem egy vadonatúj, idegen jogi gondolkodás és kultúra bevezetéséről van szó. A természetes jogegység szervezetszociológiai következmény – a bírók az igazságot keresik az ítéleteikben, de az olyan igazságot, amelyet a másodfokú bíróság helyben fog hagyni. A felsőbíróságnak való megfelelés a jogbiztonságot szolgálja, nem valamiféle „elvtelen behódolás”, hanem teljesen természetes okszerű következménye a hierarchizált bírósági rendszernek.
Az előadó új Pp. rendszerében elhelyezve is megvilágította a precedensrendszer szerepét, majd az első gyakorlati tapasztalatokra térve elsőként azt emelte ki, hogy ezek nem fognak közkinccsé válni, mert a korlátozott precedensrendszer megtiltja azt, hogy az ítélőtáblai kollégiumi állásfoglalásokat közzétegyék. Az előadás hallgatói számára azonban ismertetett néhány ítélőtáblai gyakorlatot. Végkövetkeztetésként elmondta, hogy nagyon pozitív a precedensrendszeri gondolkodás, azonban nem biztos, hogy a legegyszerűbb megoldási irányt választottuk a két bemeneti és a két rendes fellebbezési fórum mellett.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
Lemaradt online konferenciánkról? Nézze meg felvételről! Használja napi munkájához Ön is az Ügyvéd Jogtár® Plusz és Prémium, Közigazgatás Jogtár® Plusz és Prémium, Jogtanácsos Jogtár® Plusz és Prémium, valamint az Adó Jogtár® Prémium előfizetések részét képező, több, mint 215 000 anonimizált határozatot magába foglaló, hatékonyan és könnyen kereshető Döntvénytár adatbázist, benne legújabb megoldásunkkal, a döntések kapcsolati hálóját vizualizáló Döntvénygráffal! Nincs még Jogtár-előfizetése? Kötöttségek nélkül bizonyosodna meg a platform előnyeiről? Kérje 2 hetes ingyenes prémium hozzáférését ide kattintva és próbálja ki, milyen egyszerű megtalálni egy-egy jogesetet a gyakorlatban! |