Megállapodás peren kívül – konferencia az alternatív vitarendezés jelenéről és jövőjéről – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban megrendezett V. Alternatív Vitarendezési Konferencia előadói mind egyetértettek abban, hogy a peren kívüli eljárásokkal elkerülhetők a hosszadalmas és költséges bírósági eljárások. Ezért, bár komoly fejlődés tapasztalható ezen a területen, továbbra is indokolt az állampolgári tudatosság erősítése. A nemzetközi tanácskozáson a fogyasztóvédelem új kormányzati irányvonala is bemutatkozott.

Ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület az Alternatív Vitarendezési Konferenciát szeptember 29-én és 30-án, mivel e szervezetek a terület fontos pilléreiként támogatják a peren kívüli egyezségek kultúrájának fejlődését és elterjedését. A szakmai partnerekkel, így az Igazságügyi Minisztériummal, az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és a Wolters Kluwer Hungary Kft.-vel közösen megrendezett nemzetközi szimpóziumnak az MNB Krisztina körúti Lámfalussy Sándor Konferenciaközpontja adott otthont, egyebek mellett azzal a céllal, hogy bemutassa, a koronavírus-járvány miatt a tanácskozás életéből „kimaradt” két évben milyen változások történtek Magyarországon a különböző alternatív vitarendezési megoldások esetében. Emellett pedig Eurázsiára is kitekintést nyújtott a Szlovéniában, Bulgáriában, Törökországban, Örményországban és Csehországban alkalmazott hasonló formák és gyakorlatok bemutatásával.

A tanácskozás egyik technológiai érdekessége volt az a mobiltelefonos applikáció, mely egyebek mellett interaktív lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők már az előadások alatt feltehessék kérdéseiket, melyeket az adott előadó a felszólalása után a helyszínen, még a pódiumról megválaszolt. Emellett nyomon követhették a konferencia eseményeit. Ennek is megvolt a maga üzenete, hiszen a rendezvényen a digitalizáció és a fogyasztóvédelem kapcsolatáról is hangsúlyosan esett szó.

Szolgáltatói empátia a pénzügyi békéltetésben

A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, dr. Kovács Erika megnyitója után elsőként dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke mondott köszöntő beszédet, melyben emlékeztetett arra, hogy az MNB és a békéltető testület a maga eszközeivel immár hét éve támogatja az alternatív vitarendezési módok fejlődését és mind szélesebb körű elterjedését. Ehhez teremt kiváló lehetőséget a két év szünet után újra megszervezett fórum, mint szakmai párbeszéd. Fontos szerepe van abban is, hogy az érintettek, így az állampolgárok, a szervezetek, az intézmények és a vállalkozások maguk is felismerjék a peren kívüli megállapodásban rejlő lehetőségeket. Örvendetes, hogy ezek előnyeit a pénzügyi békéltetés több mint 11 éve alatt a szektor szereplői már belátták. Erre utal, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelmi jogvitákban az eljárások alatt és az azokon kívül – az ő kezdeményezésükre – megkötött egyezségek száma évről évre nő. 2011 júliusa óta mintegy 57 ezer ügy került a testület elé és 30 ezernél több meghallgatást vezettek le a szervezet munkatársai. Ez megnyugtató és pozitív eredmény.

Folyamatos informatikai fejlesztéseket hajt végre az MNB, hogy eljárásai gyorsabbak, hatékonyabbak és pontosak legyenek. Ennek részeként 2021 januárjától a pénzügyi békéltetésben is bevezette a pénzügyi szolgáltatókkal történő teljes mértékű elektronikus kommunikációt, 2022 januárjától pedig a fogyasztóknak vált lehetővé kérelmeik elektronikus benyújtása, illetve észrevételeik online eljuttatása.

A panaszosok többsége a hitelintézetekkel szemben kéri a testület segítségét, leginkább hitel- és pénzkölcsön-nyújtás területén, de viszonylag sok a pénzforgalommal kapcsolatos beadvány is. A hiteltartozásukat önhibájukon kívül fizetni nem tudó ügyfelek által megfogalmazott méltányossági igények száma és aránya minden évben jelentős. Ilyen ügyekben a „békéltetők” mediációval vagy a klasszikus közvetítés eszközeivel próbálnak segíteni. Örvendetes az e téren tapasztalható szolgáltatói empátia: az ilyen ügyek húsz százalékában születik egyezség. A biztosítási jogviták aránya ugyan elmarad a pénzpiaci szektorétól, de ezek az ügyek a második leggyakoribbak. Ezek főleg a felelősségbiztosításokat és a vagyoni károkat érintik. A befektetési és tőzsdei szolgáltatásokkal kapcsolatos, illetve a különböző pénztárakat érintő jogviták száma egyelőre nem jelentős, ez az összes ügy alig tíz százalékát teszi ki. A példák és a számok alapján kiemelendő, hogy egy alternatív rendszerben még a legkevésbé remélt egyezség is tető alá hozható, ami erősíti a pénzügyi szektor iránti közbizalmat – fogalmazott az alelnök.

Mint mondta, minden évben vannak kiemelt figyelmet igénylő ügyek, 2018-tól folyamatosan, 2020-tól pedig dinamikusan nőtt a kiberbűnözéssel, a kiberbiztonsággal kapcsolatos ügyek száma. A testület is szembesült az adathalászat problémájával, az ügyfeleknek jelentős anyagi kárt okozó visszaélésekkel. Mind a nemzeti bank, mind a békéltető testület fontosnak tartja a fogyasztók képzését, oktatását, általában a pénzügyi és azon belül a digitális bankolás körében elforduló visszaélések miatt. A pénzügyi tudatosság terjesztése és a tájékoztatás azonban nemcsak az MNB, hanem a pénzügyi szolgáltatói szektor egészének kiemelt feladata. A nemzeti bank évekkel ezelőtt különböző programokat indított az ügyfelek pénzügyi ismereteinek bővítésére. Minderről például már az általános és középiskolások is tanulhatnak az MNB Pénziránytű Alapítványának tankönyveiből és tematikus előadásaiból, ami egy sikeres kezdeményezés. A testület pedig az egyetemisták, valamint a fiatal, végzett jogászok és közgazdászok rendszeres képzésében vállal szerepet, bemutatva a pénzügyi szektor gyakorlati működését. A 2019 szeptemberében indult képzésben eddig 500-nál több hallgató vett, illetve vesz részt. Az MNB 2014 óta pénzügyi tanácsadói irodahálózatot is létrehozott 18 megyeszékhelyen, civil szervezetekkel együttműködve, ahol ingyenes tanácsadást biztosít minden állampolgár számára, hogy helyesen dönthessenek arról, milyen pénzügyi terméket választanak. Az MNB által finanszírozott irodák biztosítják azt is, hogy a fogyasztók egyedi jogvitáik megindításához ingyenesen juttathassák el kérelmeiket a békéltető testülethez.

Békés megoldás, önkéntes jogkövetés

Az új kormányzati struktúrában a fogyasztóvédelemért felelős tárca vezetője, dr. Varga Judit igazságügyi miniszter köszöntőjét az orosz-ukrán háború következményeinek felidézésével kezdte, elítélve az orosz agressziót és kiállva Ukrajna területi integritása mellett. A viták békés rendezése, a békére törekvés, a konfliktusmentes mindennapok, a családok békéjének és a gyermekek biztonságának a megteremtése nem csak a legaktuálisabb, de a legfontosabb kormányzati és társadalmi cél is ezekben a háborús, globális válságot jelentő időkben. Hangsúlyozta, ebben a bizonytalan időszakban a magyar állampolgárok közötti konfliktusok békés megoldására sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Bár az igazságszolgáltatás klasszikus letéteményese a bíróság, az azon kívüli vitarendezésnek is sok formája van, mint a közvetítés, a békéltető testület vagy épp a választott bíróság. Amellett, hogy a peren kívüli megegyezés ösztönzi az önkéntes jogkövetést – hiszen az érintettek közelebb érezhetik magukhoz ezeket az egyezségeket, szemben egy ítélettel –, a bíróságok tehermentesítését is segíti.

A tárcavezető utalt arra, hogy idén májustól az Igazságügyi Minisztérium (IM) látja el a fogyasztóvédelmi hatóság szakmai irányítását, a fogyasztóvédelmi jogalkotással, jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, ami lehetőséget biztosít az alaptörvényi garanciák érvényesítésére ezen a területen is. Kiemelt feladat az állampolgárok mint fogyasztók jogainak a védelme, amiben fontos szerepe van az alternatív vitarendezési eljárásoknak. A digitalizáció, a piaci változások okozta kihívások közepette hatékony és gyors intézményrendszerrel kell garantálni a az említett jogok érvényesülését. Ennek jegyében a fogyasztóvédelmi politika négy fő pillérre épül: gyermekvédelemre, digitális fogyasztóvédelemre, az egységes joggyakorlat kialakításának a támogatására és a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére.

Ami a részleteket illeti, a hatóság 2023-as ellenőrzési programjának a gyermekvédelem lesz a fő vezérfonala, hogy minél több területen fel tudjon lépni a velük szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, például jogsértő reklámokkal szemben, valamint a gyerekeknek szánt, ám veszélyes termékek forgalomból való kivonása érdekében.

Az alternatív vitarendezés célja, hogy a bírósági eljáráshoz képest gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb megoldást nyújtson az állampolgároknak a vállalkozásokkal szembeni vitáik rendezésében. Ezért szélesíteni kell a peren kívüli jogérvényesítési lehetőségeiket, ami ösztönzőbb is lehet a számukra. Az EU-ban egy egységes működési, szakmai, függetlenségi, átláthatósági és jogi követelményrendszer vonatkozik a vitarendező fórumok működésére. Ezek teljesülését a tagállamok, így nálunk az IM felügyeli. Az alternatív vitarendezés hazánkban az általános fogyasztóvédelmi intézményrendszeren belül egyrészt a belföldi jogviták rendezését végző fővárosi és megyei békéltető testületek, másrészt a 30 tagú uniós panaszkezelési hálózat részeként, a szaktárcán belül működő Európai Fogyasztóvédelmi Központ tevékenysége jelenti. Ezek adják a hazai szakmapolitika egyik célkitűzésének, a fogyasztóvédelem elérhetőségének gerincét.

Dr. Varga Judit: Az alternatív vitarendezés célja, hogy a bírósági eljáráshoz képest gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb megoldást nyújtson (A szerző felvétele)

A minisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy megerősítse a panaszérvényesítés intézményrendszerét. Ezért egyeztetve a békéltető testületekkel, megkezdte a működésükre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. Azzal a céllal, hogy a megújított szerepkörrel rendelkező békéltető testületek hatékonyabb működéssel a fogyasztók széles köre számára jelentsenek gyors és költségkímélő alternatívát a jogviták bíróságon kívüli rendezésére. Az elérhető fogyasztóvédelem biztosításában kiemelten fontos, hogy előmozdítsák a békéltető testületek és az Európai Fogyasztói Központ ismertségét a felnőttek, de a fiatalok körében egyaránt. Dr. Varga Judit végezetül a Miskolci Egyetem jogi karát hozta fel példának, ahol több programot indítottak a témakörben, ott 2012 óta működik egy alternatív konfliktuskezelési tudományközi központ.

Elkerülhető az ítéleti, „törvényes sérelem”

A konferencia köszöntőinek sorát dr. Senyei György, az OBH elnöke zárta, felidézve a peren kívüli egyezségi eljárások hazai jogfejlődésének állomásait. Emlékeztetett arra, hogy tízéves múltra tekint vissza a bírósági közvetítés jogintézménye, míg a közvetítői tevékenységről szóló hazai szabályozás immár húsz éves évfordulójához érkezett. Ez 2002-ben jogalkotási mérföldkőnek számított, ugyanakkor a bírósági szervezet számára 2012 volt az áttörés éve, amikor a közvetítői tevékenységről szóló törvény kiegészült a bírósági közvetítés jogintézményével. A következő jelentős dátum 2014 volt, amikor a polgári törvénykönyvben és a polgári perrendtartásban is kodifikálták a kötelező közvetítői eljárás intézményét; ez a szabályozás 2018-ban bővült tovább, amikor a közigazgatási perekben is lehetővé vált a bírósági közvetítés igénybevétele. A jogi szabályozás tehát adott, a szükséges tárgyi, személyi és intézményi feltételek megteremtése pedig az OBH, közvetve pedig a bíróságok feladata. Ez, ahogy eddig, úgy a jövőben is meg fog történni.

Kitérve a tények és számok elemzésére, az elnök elmondta, 2012 és 2021 között 6762 közvetítői eljárást folytattak le a bíróságok, és ezek csaknem ötven százalékában a felek megállapodást kötöttek. Az ország minden nagyobb, körülbelül 70 bíróságán csaknem 150 közvetítő, hatvan bíró és 88 bírósági titkár jár el ezekben az eljárásokban. Az Európai Bizottság által kiadott igazságügyi eredménytábla is elismeri a magyar bíróságok e körben elért teljesítményét: 2016 és 2020 között az alternatív vitarendezési módszerek használatában, előmozdításában az elsők voltunk az uniós országok között, 2022-ben pedig a harmadik helyen állunk. Ez előkelő eredmény. Ám az alternatív vitarendezés jövőbeni kihívásait vizsgálva azt is meg kell említeni, hogy a közvetítői eljárások számát tekintve országosan csökkenő tendencia figyelhető meg. Míg 2015 és 2017 között a bírósági közvetítői ügyérkezés meghaladta az 1700-at, ez a szám 2020-2021-re ezer alá csökkent. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a pandémia. A másik azonban az elsőfokú perek számával is szoros összefüggésben van: mivel ez utóbbiak esetében az elmúlt években folyamatos csökkenés tapasztalható, ez kihat az alternatív eljárások számának alakulására is.

Az OBH elnöke rámutatott, bár a közvélekedés szerint a magyar nép perlekedő természetű, ez mára már csak részben igaz. A bíróságokra 1,1 millió ügy érkezik évente, de ez messze áll a ’80-as 90-es évek számaitól. Ügytípusok, ügykategóriák tűntek el a jogkereső polgárok és így a bíróságok életéből.

Miért nem beszélhetünk a mai napig a bírósági mediáció jelentős térnyeréséről? – tette fel a kérdést dr. Senyei György. Az okokat sorolva elmondta, az egyik a már említett perlekedési hajlam. A másik, hogy a bírósági közvetítés egy úgynevezett win-win helyzetet teremt, mivel az alternatív vitarendezés célja épp az, hogy a jogvita a felek számára lehetőség szerint megelégedéssel rendeződjön. Ügyvédi-jogászi körökben gyakori mondás, hogy a legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet. A tárgyalóteremben mindig konfliktus zajlik, és egy kedvezőtlen döntéssel soha nem lesz elégedett az ügyfél, vagyis a bíróság döntése valamelyik félnek mindig sérelmes lesz. Ám ha a felek egy perben egyezséget kötnek, az ezt követő önkéntes teljesítési hajlandóság mindig nagyobb, mint ugyanez egy ítélet után. Itt látható a bírósági mediáció erőssége és jövője, hiszen a konfliktus feloldásával, egy legalább látszólagos win-win helyzet megteremtésével, elkerülhető lehet a bírósági döntés okozta ítéleti, „törvényes sérelem”. Ezért a remények szerint minél többen élnek az alternatív vitarendezéssel, ami növelheti az ügyfelek elégedettségét.

Ami tilos offline, az legyen tilos az online térben is

A „cselekvő fogyasztóvédelem” mottójának jegyében tartott előadást dr. Kupecki Nóra, az IM alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár, aki a dr. Varga Judit által elmondottakat részletezte tovább, bemutatva a fogyasztóvédelmi politika új, szemléletváltó, hatékonyságnövelő irányait. A tárca célja a magyar fogyasztói jogok sérthetetlenségének garantálása itthon és Európában egyaránt. Ennek érdekévben a már említett négy pontra fókuszál, közülük a helyettes államtitkár a digitális fogyasztóvédelem témájára és az egységes joggyakorlat kialakításnak támogatására tért ki.

Az előbbi tekintetében prioritást élvez a fogyasztók online térben történő védelme. A közösségi média tárnyerése és a technológiai kihívások a fogyasztóvédelmi hatóság részéről fokozott jelenlétet, a visszaélésekkel szembeni gyors és hatékony fellépést követelnek meg. Ehhez kell kialakítani a megfelelő jogi környezetet. Az IM már 2020-ban létrehozta a digitális szabadság bizottságát, melynek célja, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot az online felületeken is. A digitális fogyasztóvédelem vezérlőelve, hogy ami tilos offline, az legyen tilos az online térben is. Mivel e terület szabályozásának erősítését hazánk az elsők között szorgalmazta, ezért Magyarország üdvözli a jelenleg véglegesítés alatt álló, az unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét. Ez egy horizontális jellegű javaslat, ami olyan kérdésekre összpontosít, mint az online felhasználók biztonsága, illetve a platformok eltérő méretéből adódó felelősségi szabályok meghatározása. A javaslat alapvetően a tagállami hatóságok együttműködésére támaszkodó eljárási kereteket vázol fel. A tárgyalások során alapvető fontosságú volt Magyarország számára, hogy a digitális szolgáltatások – akárcsak offline társaik – átláthatóan, elszámoltathatóan, és az alapjogokat tiszteletben tartva működhessenek. A következő időszak egyik kiemelt feladata lesz a rendelet hatékony végrehajtásához szükséges jogi környezet kialakítása, megvizsgálva, milyen szabályozási és hatósági feltételekkel lehetne megerősíteni a megvalósítást nemzeti szinten is. A gyakorlati jogalkalmazás során pedig a hatóság fokozottan, egész évben ellenőrizi a webáruházak tevékenységét, és az online terekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi előírások betartását.

Ami az egységes jogalkalmazás támogatását illeti, a kormány fogyasztóvédelmi politikájának eredményes megvalósításához elengedhetetlen a kapcsolódó jogszabályi környezet felülvizsgálata, a szükséges módosítások elvégzése, ebben pedig lényeges szerep jut a vonatkozó kormányzati döntéseket előkészítő fogyasztóvédelmi tanácsnak. Utóbbi munkájának segítése érdekében a minisztérium létrehozta a fogyasztóvédelmi kerekasztalt, mely az aktuális kérdések megvitatásával, konkrét megoldási javaslatokkal járul hozzá a problémák megoldásához, az érintett szervek egységes joggyakorlatának kialakításhoz. A kerekasztal 2022 júliusi alakulóülésére azoknak a kormányzati és állami szereplőknek a részvételével került sor, melyek tevékenyen hozzájárulhatnak az említett célok megvalósításához. Így például mások mellett tagja az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága, a Gazdasági Versenyhivatal, az OBH, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A tagok számos jogszabálymódosítási javaslatot fogalmaztak meg, a hosszabb egyeztetést nem igénylőket a parlament már ősszel tárgyalhatja, a rendszerszintű átgondolást igénylőkkel kapcsolatban pedig megindultak a szükséges előkészítések.

A fogyasztóvédelmi célok megvalósításban meghatározó a kormányhivatalok szerepe, hiszen e terület hatóságaként ők vizsgálják ki a fogyasztói panaszokat, kutatják fel a veszélyes termékeket, végzik az ellenőrzéseket. Ezért elsődleges, hogy országosan egységes szempontok alapján végezzék a munkájukat. Ennek érdekében több szakmai egyeztetést is folytatott a tárca a hivatalvezetőkkel, kérve a jogszabály-módosítási, illetve szakmai iránymutatást igénylő javaslataikat, melyek megvalósítása hatékonyan hozzájárulhat a jogalkalmazás során észlelt problémák feloldásához. Ezek egy része szintén bekerült a már említett őszi országgyűlési javaslatba.

Ami ennek részleteit illeti, a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló csomag egyik célja a képviseleti keresetekkel kapcsolatos uniós szabályozás hazai jogrendbe történő átültetése. A fogyasztóvédelmi törvény módosításának lényege, hogy a jogsértések megszüntetése érdekében rendelkezésre álljon egy hatékony és eredményes eljárási mechanizmus. A módosítás lehetővé teszi a fogyasztók kollektív érdekeit képviselő, úgynevezett feljogosított szervezetek számára, hogy képviseleti kereseteket indítsanak azokkal a vállalkozásokkal szemben, melyek megsértik az uniós, illetve a hazai előírásokat. E feljogosított szervezetek ezen felül a jogsérelem orvoslására például kártérítésért, kijavításért vagy árleszállításért is folyamodhatnak. Ez lényeges különbség az eddigi szabályozáshoz képest.

A csomagban emellett sor kerül a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény módosítására, amely szintén az uniós jogharmonizáció része, a különböző termékek és szolgáltatások vonatkozásban az akadálymentesség követelményének kialakítása és fenntartása érdekében. A módosítás emellett biztosítja, hogy a piacfelügyeleti hatóságok külföldi székhelyű, de magyar fogyasztók számára értékesítő vállalkozásokkal szemben is hatékonyan felléphessenek. Mindezeken túl felülvizsgálat alatt áll a békéltető testületek működésével kapcsolatos szabályozás annak érdekében, hogy a testületek hatékonyabb működésével a fogyasztók széles köre számára jelentsenek gyors és költségkímélő alternatívát a jogvita bíróságon kívüli rendezésére. A tárca ennek érdekében augusztus végén egyeztetett a testületek elnökeivel; módosítási javaslataikat október végéig várja az IM.

Ha valamely vállalkozás a fogyasztók széles körét érintő, anyagi kárt okozó jogsértést követ el, a hatóság vele szemben a legcsekélyebb mértékben sem lehet elnéző. Ezt bizonyítja a Ryanair légitársaság esete is, amikor az extraprofitadó utasokra történt áthárítása miatt eljárást indított a céggel szemben a budapesti kormányhivatal és 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. A peres eljárás jelenleg is folyamatban van. A cselekvő fogyasztóvédelem másik fontos eleme a prevenció, melyben kiemelt szerep jut a fogyasztói tudatosság erősítésének. Ehhez meg kell találni a szükséges üzenőcsatornákat, a digitális fejlődés lehetőségeinek a kiaknázására. A minisztérium ősszel szakmai látogatásokat tesz az ország jogi karral rendelkező egyetemein és az azoknak otthont adó városokban, ahol középiskolákat is felkeres, és egy-egy tanóra keretében bemutatja a fogyasztóvédelem működését. Az iskolák számára pályázatot is kiír a fogyasztói tudatosság témakörében. Az egyetemekkel fokozottabb együttműködésre is törekszik a szaktárca, például fakultatív tárgyak beépítésével.

A fogyasztóvédelem elérhetővé tétele egyrészt a belföldi jogviták rendezését végző békéltető testületek, valamint tágabban, az unió egységes belső piacán felmerülő, határon átnyúló jogviták rendezésére életre hívott Európai Fogyasztói Központ tevékenységében jelenik meg. Utóbbi, a külföldi partnerszervezeteivel együttműködve, érdemi szakmai és ingyenes jogi, valamint idegennyelvi segítséget, illetve támogatást tud nyújtani a hozzáforduló panaszosoknak egyedi ügyeik megoldásához. Ezzel elkerülhetők a hosszadalmas és költséges bírósági eljárások. Az Európai Fogyasztói Központhoz fordulók száma egyébként évről évre nő, és eléri a kétezres nagyságrendet. Hatékonyságát mutatja, hogy 2021-ben 87 millió forintnyi értékben nyújtott eredményes segítséget. A központ emellett tanácsadást is végez, s megválaszolja a hozzá érkező kérdéseket, ami évente nagyjából háromezer megkeresést jelent.

Az elérhető fogyasztóvédelmet segíti egyébként még a www.fogyasztovedelem.kormany.hu oldal, ahol arról tájékozódhatnak az érdeklődők, milyen jogok illetik meg őket ilyen témájú ügyekben, továbbá számos hasznos fogalommagyarázatról is olvashatnak.

A fogyasztóvédelem területén a szaktárca partnerként tekint azokra a tisztességes vállalkozásokra, melyek a szabályok betartásával és fogyasztóbarát megoldásokkal folytatják tevékenységüket, és ezért velük törekszik a folyamatosa kommunikációra. Szakmai egyeztetést folytattunk a vállalkozói szektor képviselőivel a közelmúltbeli jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, valamint a vállalkozások részéről felmerült értelmezési kérdésekről, mint például a szavatosság, vagy épp az akciós árfeltüntetés gyakorlata.

A helyettes államtitkár előadását azzal zárta, hogy a fogyasztóvédelem továbbfejlődéséhez nélkülözhetetlenek az olyan innovatív rendezvények, mint az V. Alternatív Vitarendezési Konferencia.

A szimpózium első napi programjának folytatásaként szó volt az igazságügyi szakértők alternatív vitarendezésben betöltött szerepéről, továbbá a bulgáriai és a csehországi gyakorlatokról, valamint a magyarországi képzésekről és kutatásokról.

Cikkünket folytatjuk!

---