Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c.…

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására.

Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az egyik első perfelvételi „tárgyalás” volt Budapesten, legalábbis a PKKB-n a szóban forgó napig nem került rá sor.

Az esetek anyagi jogi vonatkozására csak érintőlegesen térünk ki.

Keresetváltoztatás – bármikor? Bármilyen formában?

Az első jogeset két perfelvételi tárgyalást eredményezett, ugyanis az első esetben a járásbíróságon indult képmásperben (ill. személyiségi jogsértési ügyben) a felperes a tárgyalás utolsó szakaszában jutott el oda, hogy a tőkekövetelés mellett a jogsértés tényének megállapítására, valamint alperesnek a további jogsértéstől eltiltására is kiterjesztette a kereseti kérelmét. Emiatt az ügy átkerült a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe, és ott újabb perfelvételi tárgyalást folytattak le. (Az ügy dióhéjban: alperes rendkívül viccesnek tartotta felperest, ahogy az „fecskében” nyaral, és lefotózta, ahogy az pózol neki – ez felkerült egy népszerű közösségi média oldalra, ami miatt felperes – állítása szerint – elesett egy zsíros megbízástól, és még a jó hírneve is csorbult.) A törvényszék előtt újabb keresetváltoztatással felperes már sérelemdíjat is követelt, egyúttal tisztelettel érdeklődött a bíróságnál, hogy a keresetváltoztatását hogyan tegye meg. Elegendő-e, ha csak utal a korábbira, vagy ismételje meg teljesen? Jegyzőkönyvbe mondva ugyanis az meglehetősen hosszadalmas lenne. És egyébként is: megtehetné ezt bármikor, két tárgyalás között is, vagy a Pp. 203. § (1) bekezdése alapján meg kell kérnie szépen a bíróságot, hogy hívja fel őt arra, hogy előterjessze? A bíróság megnyugtatásul közölte, hogy elegendő azokat a részeket előadnia, amelyekben változtatott, viszont a Pp. 608. § (1) bekezdése miatt ezt vagy szóban, a tárgyaláson teheti meg jegyzőkönyvbe mondva, vagy pedig utólagosan írásban, de abban az esetben valóban csak akkor, ha erre a bíróság felhívja.

A perszimuláció során egy bíró és két ügyvéd keltik életre a polgári perrendtartás szabályait.

Időpont: 2019. május 07.

Helyszín: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Joghallgatóknak 75% kedvezmény.

Ügyvédjelölteknek 50% kedvezmény.

Bővebb infó >>

Folyamatos kép- és hangfelvétel készítése (jegyzőkönyvként) a tárgyalásról

A felperes felvetette, hogy ha már úgyis keresetet változtat, amit szóban jegyzőkönyvbe mond, akkor egyúttal kérné, hogy az új Pp. szabályai alapján, az egyszerűség kedvéért készüljön a tárgyalásról folyamatos kép- és hangfelvétel. A bíró a Pp. 159. § (4) bekezdésében szabályozott kérdésben tájékoztatta felperest, hogy egyfelől perfelvételi tárgyaláson vannak, a szabály pedig az érdemi tárgyalásokra vonatkozik, másfelől az átmeneti rendelkezések között 2019. december 31-ig feltételesen, és nem kötelező jelleggel lehet a bíróságnak vagy a felek kérelmére, vagy hivatalból ilyen jellegű rögzítést elrendelnie. A perfelvételi tárgyalásra praktikus okokból nem terjed ki a szabályozás, mivel ebben a szakaszban a felek még sokszor változtatják a keresetet, ellenkérelmet stb., és egy folyamatos felvételnél nem feltétlen lenne egyértelmű, hogy mi-mi után következik, erről egyszerűbb ezért egy ezt összefoglaló jegyzőkönyvet készíteni. Másfelől az átmeneti szabály annak is szól, hogy ennek a technikai feltételeit még meg kell teremteni a bíróságokon, ezért még érdemi tárgyalás esetén se készüljenek arra a jogi képviselők, hogy mindenhol azonnal lehetőség lesz erre.

Állítási szükséghelyzet

Az alperes felperesnek több bizonyítási indítványára feltette mindkét kezét: ő sajnos nem tud információt szolgáltatni, bizonyítani, mivel állítási szükséghelyzetben van. Azaz a Pp. 184. § alapján a bíróságnak az ő javára valósnak kell elfogadnia a szükséghelyzettel érintett tényállítást. A bíróság itt leginkább anyagi pervezetéssel élt, vagyis tisztázta, hogy kinek, mit és milyen mértékben kell bizonyítania, és egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az állítási szükséghelyzet mindegyik [a)-d)] pontjában foglaltak fennállása esetén fogadható csak el.

Pénzbírság időhúzásért a jogi képviselőknek

Az előadás alatt hol a felperes, hol az alperes igyekezett rávenni a tisztelt bíróságot arra, hogy a másik felet pénzbírsággal sújtsa – mégpedig azért, mert hogy a másik fél olyan újdonságot adott elő, melyet már ellenkérelmében (perfelvételi iratában) írásban közölnie kellett volna előzetesen. Nem szakkifejezéssel élve az volt a fő indok, hogy az információk ilyesfajta „csöpögtetését” – vagyis, amikor egyik vagy másik fél Columbot megszégyenítő módon az utolsó pillanatban még olyan ténnyel hozakodik elő a nyilatkozatában, amelyről egyébként tudomása volt, az időhúzás elkerülése végett a Pp. 183. § (5) bekezdése pénzbírsággal rendeli sújtani – mérlegelés nélkül. Végül három esetből egyszer találta jogosnak a pénzbírság kiszabását a bíróság. Felhívta a felek (pontosabban a hallgatóság) figyelmét arra, hogy bár valóban nem enged mérlegelést e tárgyban a Pp., azt mégis esetileg kell megállapítani, hogy valóban volt-e lehetősége/kötelezettsége a félnek a korábbi közlésre. Kiemelte azt is, hogy a cél nem az, hogy mostantól kezdve a jogi képviselőket folyamatosan bírságolják.

Magánszakvélemény felhasználhatósága

Egy fiktív, kártérítést és bérleti díjat érintő ügyben felperes lelkesen igyekezett magánszakvélemény benyújtásával alátámasztani az igazát, mely ellen alperes természetesen élénken tiltakozott, és kirendelt szakértő mellett érvelt. A bíróság rövid úton lehűtötte felperest: a magánszakvélemény ez esetben aggályos szakvéleménynek minősülne, tehát nem lehetne figyelembe venni, hiszen a másik félnek lehetősége sem volt kérdéseket feltenni. Ezért az alperesnek igazat adva a Pp. 307. §-a alapján szakértő kirendelését rendelte el.

Ahogy az a fentebbi, a perszimuláción elhangzott rengeteg információnak csupán néhány kiragadott példájából is látható, bőven voltak, vannak még kérdések, melyekre választ, vagy megoldást kell adnia a gyakorlatnak, a jogalkalmazóknak pedig figyelemmel kell rá lenniük.

A Pp. hatályba lépése óta eltelt kicsivel több mint egy évben természetesen most már több a gyakorlat, és az azóta kiadott állásfoglalások alapján már jobban lehet tudni, hogy mi várható, viszont sokszor nehéz ezt a sok információt összegyűjteni, és egyben látni. Ezért az egy éves alkalmazás apropóján a gyakorlat tanulságait, az újabb megoldásokat, és a még továbbra is tisztázatlan kérdésekre választ keresve újabb perszimulációs előadást szervezünk, melyet ha szeretne élőben megnézni, itt tud rá jelentkezni.

Egy 2017-es perszimulációs előadásunk részletes leírását pedig itt találja.