Mivel 2012 óta egy olyan folyamat figyelhető meg, mely szerint a jogalkotó a szabálysértéseket egyre inkább kriminalizálja, a következő cikksorozatunkban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos olyan tudnivalókat szeretnék megosztani, melyek ilyen esetekre segítséget nyújthatnak a bajba kerülőknek. A kriminalizálás „eredményeként” az eljárások részletszabályai egyre inkább hasonlítanak a büntetőeljáráséhoz.
Egyes kártérítési perekben akkor sem élhet a felperes a költségfeljegyzés kedvezményével, ha ennek jogszabályi lehetőségei egyébként fennállnak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a büntetőeljárás sértettjére a közvetítői eljárás ténye hátrányosabban hat a polgári eljárásban, mintha a mediációhoz nem járult volna hozzá, köszönhetően a bírósági gyakorlatnak. Az Ars Boni jogi folyóirat cikke.
Jelen írásunkban a munkaidő beosztásával, elszámolásával kapcsolatos szabályok közül a munkavállalókat és munkáltatókat egyaránt érzékenyen érintő rendkívüli munkavégzést vesszük górcső alá. Az alábbi bírósági döntés még a régi Munka Törvénykönyve szerint született, de a vonatkozó szabályok az új törvényben is tovább élnek.
A nemzeti szabályozás túllép az adócsalás megelőzésére irányuló cél eléréséhez szükséges mértéken, ha az adózót pusztán a kiléptetési határidők túllépése miatt fosztja meg az adómentességtől – a Kúria eseti döntése.
A 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) nem könnyítette meg a zártkertek ajándékozását, illetve egyéb jogcímen történő ingyenes juttatását sem. A zártkertek az ingyenes ügyletek esetében is termőföldnek minősülnek, így érvényes rájuk mindaz a korlátozás, amit a jogalkotó a termőföldek szerzésére előír.
Dr. Szabados György igazságügyi orvosszakértőt, a Budapesti Orvosszakértői Intézet igazgatóját, egészségügyi szakjogászt a szakértői létről kérdeztük. Beszélgettünk arról is, miért készülnek olyan lassan a szakvélemények, és mi kell ahhoz, hogy valaki szakértő lehessen? Hogyan dolgozza fel egy orvosszakértő az őt ért traumákat és milyen belülről egy műhibaper? Nem utolsósorban: belterjes vagy nem belterjes a szakma?
Sokat és sok helyen olvashattunk már a sérelemdíjról, mint új jogintézményről, és megjelenése nem mentes a vitáktól, s a következetlenségektől sem. Ez utóbbi iskolapéldája a természetvédelmi törvény polgári jogi felelősségről szóló szakasza, amelyet olvasva óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a jogalkotó továbbra sem áll a helyzet magaslatán. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Rendkívüli felmondást megalapozó jelentős mértékű kötelezettségszegést jelent többletteljesítmény megkövetelése nélkül, a prémiumfeladatok utólagos értékelésével megállapított, jelentős összegű prémium kifizetésének engedélyezése – derül ki a Kúria honlapján ismertetett jogesetből.
Az alternatív vitarendezésnek több fajtája is van Magyarországon: ilyennek tekinthető a választott bírósági, valamint a közvetítői eljárás, de vannak, akik a különböző békéltető testületi fórumokat is idesorolják.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) több ponton újra szabályozta a bérleti jogviszonyt.
