Mivel a bíróságokat kötik a törvényben meghatározott eszközök, nem szabhatják meg az ítélet irányát. Nos, ezen a helyzeten változtathat a közvetítői eljárásban születő megállapodás, amire 2002 óta van lehetőség minden olyan ügyben, ahol a felek jogosultak saját ügyükben dönteni – kivéve azokat, melyekben az állami hatalom szerepe a döntő. A megoldások tárháza igen széles, kezdve a térden állva való bocsánatkéréstől a szál virágig bezárólag.
Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.
A fizetési felszólítás a munkaügyi perhez képest kivételes, írásbeli perelkerülő eszköz a munkáltatók kezében a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó, munkavállalóval szembeni igények érvényesítésére. Alkalmazása egyszerűenek tűnhet, de bizonyos követelményekre nem árt figyelni.
Dr. Harangozó Attila lapunknak adott interjújában egyebek mellett ügyvédi pályakezdéséről, a Szegedi Ítélőtábla elnökléséről, a bíróságok és a sajtó kapcsolatáról, s a várromok meghódításáról is beszél. Ahogy fogalmaz: „a bíróságok erkölcsi kötelessége a tudásátadás, ennek része az aktív jószolgálati tevékenység, valamint a társadalom felé történő nyitás. Így remélhető, hogy a bíróságokról már nem a láncra vert rab jut eszébe mindenkinek, és változik a rólunk alkotott kép”.
Nem köteles az adóhatóság beszámítani az adótartozásba a túlfizetést, így kellemetlen meglepetés érheti az adózót, ha nem kíséri figyelemmel az adófolyószámláját, s még a régi túlfizetései is elévülhetnek.
A két nagyszülőpár kapcsolattartási joga egymástól független, a Kúria eseti döntése.
A sérelemdíj kérdéskörével azért kell fokozottan foglalkozni, mivel önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.
Döntött a Kúria, mégis bejegyezhető a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
A munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés leggyakoribb formája az, hogy a munkavállaló nem tesz írásos megszüntető nyilatkozatot, nem tölti le a felmondási időt, hanem egyszerűen csak nem jelentkezik többet a munkáltatónál, eltűnik. A váratlanul távozó munkavállaló persze sok fejfájást okozhat a munkáltatónak. Tekintsük át, hogyan kezelhető ez a kellemetlen helyzet!
Dr. Harangozó Attila lapunknak adott interjújában egyebek mellett ügyvédi pályakezdéséről, a Szegedi Ítélőtábla elnökléséről, a bíróságok és a sajtó kapcsolatáról, s a várromok meghódításáról is beszél. Ahogy fogalmaz: „a bíróságok erkölcsi kötelessége a tudásátadás, ennek része az aktív jószolgálati tevékenység, valamint a társadalom felé történő nyitás. Így remélhető, hogy a bíróságokról már nem a láncra vert rab jut eszébe mindenkinek, és változik a rólunk alkotott kép”.
