A munkabér utólag, a már elvégzett munkáért jár a munkavállalónak. Átmeneti pénzzavar esetén azonban szükséges és kényelmes megoldás lehet a munkáltatótól bérelőleget kérni. Ennek elszámolási szabályai már csak azért is fontosak, mert a Munka Törvénykönyve az előlegnyújtásból eredő követelés szabályait egyéb esetekben is alkalmazni rendeli.
„Parlamenti szélsőjobboldal” kifejezés használata hírműsorban a hírolvasó részéről jogsértő véleménynyilvánításnak minősül.
Az ajándék valójában ingyenes átadás. Az adótörvények nem tartalmaznak fogalmat az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Mik a lehetséges ajándékozások adóvonzatai?
A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Összeállításunkból mindezt megtudhatja.
Olyan közlekedési helyzetben, amikor a balra kanyarodás megkezdése szükségképpen megsértené a szemből közlekedő – esetleg a kanyarodás megkezdésekor még csak nem is észlelhető – jármű elsőbbségi jogát, a balra kanyarodás nem, vagy csak irányító személy igénybevételével kezdhető meg. A Kúria eseti döntése.
A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között húzódik. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvének segítségével lehet eldönteni, a dolgozó köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mailjeire.
A felügyeleti intézkedés nem tartozik a jogorvoslati jog körébe – állapította meg a Kúria.
Indulatból vagy „előre megfontoltan” is történhet az azonnali hatályú felmondás, de mindkét esetben fontos a törvényi rendelkezések – például az indokolás, a munkakör szakszerű átadása – pontos betartása.
Az Szja törvény 29/A. § (3) bekezdése értelmében a családi kedvezmény (ideértve a Tbj. szerinti családi járulékkedvezményt is) egy-egy gyerek után fő szabályként addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek után családi pótlékra (nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra) jogosult. A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-a szerint az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően addig jár, ameddig a gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Mindebből következően az érettségi után a családi pótlékra, következésképpen a családi kedvezményre való jogosultság is megszűnik, akkor is, ha az érintett a felsőoktatásban tovább tanul.
Állattenyésztéshez kapcsolódó EMVA támogatás esetén a vis maior bejelentésre nyitva álló hat hónapos határidő objektív jellegű. A megvalósítási határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának előfeltétele a vis maior kérelem határidőben való benyújtása. A Kúria eseti döntése.
