A munka világának résztvevői számára nem ritkán okoz nehézséget annak eldöntése, hogy az első ránézésére jó ötletnek tűnő megoldások mennyiben tekinthetőek szabályszerűnek. Ha a jogszabály szövege nem ad egyértelmű eligazítást egy-egy munkáltatói intézkedés jogszerűsége, érdemes a bírói gyakorlatban kimunkált elveket segítségül hívni. Jelen írásunkban egy a betanítás költségeit és az óvadék intézményét érintő jogesetet mutatunk be.
A vizsgált kérdéskörnek különös aktualitást ad napjainkban a közéletet tematizáló devizahitel szerződések jóerkölcsbe ütközésének kérdése, jóllehet a Kúria jogegységi döntésében a devizaalapú hitelszerződési konstrukció érvényessége mellett tette le a voksot. Mint látható, a jóerkölcs érvényesülése a szerződésekben a mindennapjainkat átható, gyakorlati jelentőséggel bír. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy hogyan valósul meg a jogon kívüli, erkölcsi értékeknek a szerződési jogba történő implementálása.
2014. január 1-jén hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV törvény. Az új jogszabály a korábbinál jóval részletesebben, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre is kiterjedően szabályozza a magánszférában működő visszaélés-bejelentési („whistleblowing”) rendszereket.
Az elmúlt év végén jelent meg az a kormányhatározat, mely elrendelte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (továbbiakban: Takarékbank) fennálló állami tulajdoni rész nyilvános nemzetközi pályázaton történő értékesítését.
Az alábbi jogszabály a büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek számára lehet hasznos. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló rendelet módosítása részletesen meghatározza a büntetés-végrehajtási intézmény tájékoztatási kötelezettségét a fogvatartottak részére. A változások 2014. május 1-jével lépnek hatályba.
Eredetileg orvos akart lenni, de édesapja javaslatára mégis a jogot választotta. Közben volt rendőrségi rajzoló, és elvégezte az első magyar sportriporter-iskolát is. Sokáig kettős életet élt a bírósági munka és a televízió között ingázva, ezt az ügyészség és tizenhárom év szóvivői munka követte. Közlekedési szakjogász, aki finnül is folyékonyan beszél, sajtó- és médiajogot oktat. Legutóbb három évet töltött a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amelytől a jogi pálya miatt köszönt el. Jövőről, majdnem elbukott felvételiről, a móri ügy tanulságairól és a szóvivői lét tragikumáról beszélgettünk. És még nagyon sok másról is.
Az Alkotmánybíróság e hatáskörének elvétele, s a Kúriának történt átadása miatt egyelőre felemás képet mutat a helyi önkormányzati döntések, rendeletek feletti alkotmányos kontroll intézményes biztosítása. Problémát okozhat például a Kúrián belül létrehozott háromtagú Önkormányzati Tanács és az Alkotmánybíróság viszonyának nem megfelelő tisztázása; 2012. január 1-jétől ugyanis a helyhatósági döntések jogszabály-ellenesség miatti utólagos felülvizsgálata ügyében már az Önkormányzati Tanács jár el, ám ha csak és kizárólag alaptörvény-ellenesség lép fel, az arra jogosultak továbbra is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak normakontrollért. Szükség lenne egy különálló közigazgatási perrendtartásra, amelyben az eljárásjogi problémákat rendezni lehetne.
Eredetileg orvos akart lenni, de édesapja javaslatára mégis a jogot választotta. Közben volt rendőrségi rajzoló, és elvégezte az első magyar sportriporter-iskolát is. Sokáig kettős életet élt a bírósági munka és a televízió között ingázva, ezt az ügyészség és tizenhárom év szóvivői munka követte. Közlekedési szakjogász, aki finnül is folyékonyan beszél, sajtó- és médiajogot oktat. Legutóbb három évet töltött a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amelytől a jogi pálya miatt köszönt el. Jövőről, majdnem elbukott felvételiről, a móri ügy tanulságairól és a szóvivői lét tragikumáról beszélgettünk. És még nagyon sok másról is.
Hivatalos eljárás során az eljáró hatóságnak benyújtott, nyilvánosságra nem került beadvány tartalma a jóhírnév sérelmét nem alapozhatja meg – állapította meg a Pécsi Ítélőtábla egy eseti döntésében.
Már egy éve van lehetőség a bíróságok és az ügyfelek közötti elektronikus kommunikációra Magyarországon. Bár az Országos Bírósági Hivatal pontos adatokkal nem szolgált, tájékoztatása szerint az e-perek és az elektronikus úton érkező beadványok száma folyamatosan nő. Ez pedig még inkább így lesz a jövőben, hiszen 2015. július 1-étől jelentősen bővül az e-kapcsolattartás lehetősége, illetve azt kiterjesztik a járásbíróságokra is.
