A Ptk. tavaly júliustól hatályos módosítása alapján a vállalkozó már nem döntheti el szabadon, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem, ezt már mindenképp meg kell tennie. A magyar szabályozás túllépve az uniós irányelven, kötelezővé tette az ajánlást.
A fogyasztóvédelmi törvény legutóbbi módosítása megtiltja újabb fogyasztói csoportok létrehozását, egyúttal felhatalmazza a Kormányt a már meglévő ilyen csoportok rendeleti szabályozására. A Magyar Közlöny 223/2013. számában megjelent a fogyasztói csoportokról szóló 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2014. január 1-jén lépett hatályba.
A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre? Mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.
Érdemes figyelemmel kísérni az Európai Unió Bíróságának (Bíróság) előzetes döntéshozatali eljárás körében folytatott ítélkezési tevékenységét, mivel a tagállami bíróság, ha az előtte folyamatban lévő ügy tényállása és kérdése a Bíróság által korábban már értelmezett esettel azonos, vagy ahhoz jelenős mértékben hasonló, hivatkozhat a Bíróság döntésére. A nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel akkor fordulhat a Bírósághoz, ha megítélése szerint az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez uniós jog értelmezése vagy érvényességének megítélése szükséges, mivel a magyar munkajogi rendelkezéseket (is) az uniós joggal összhangban kell értelmezni.
A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény november 9-én lépett hatályba, és érdemben több helyen módosította az árfolyamgátra vonatkozó szabályokat, azonban természetesen nem jelenthetjük ki azt, hogy ezáltal minden devizahiteles problémája akár rövid vagy hosszú távon megoldódott volna.
A latin eredetű „expatriota”, röviden „expat” kifejezés azt értjük, amikor a hazai, ún. kiküldő munkáltató a vele már hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalóját ideiglenesen a cégcsoporthoz tartozó, de másik országban lévő ún. fogadó munkáltatóhoz küldi ki, annak érdekében, hogy a munkavállaló speciális tudását átadja, vagy a már meglévő szaktudását, kompetenciáját tovább növelje a fogadó államban. Az „expat” munkavállaló tehát külföldi kirendelésben lévő munkavállalót jelent.
A cikk első részében ismertettem a Vinter and Others v. The United Kingdom-ügy pertörténetét az első strasbourgi döntésig bezárólag. A folytatásban a Nagykamara döntését foglalom össze és áttekintem az ügynek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatását.
Az elemzés középpontjául szolgáló ügynek [Vinter and Others v. The United Kingdom [GC], nos. 66069/09, 130/10 and 3896/10] még strasbourgi viszonylatban is igen hosszú és kalandos pertörténete van. Az Egyesült Királyság bíróságainak számos döntését követően a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) is két, egymással ellentétes döntést hozott.
2002. november 4-én egy Predator típusú pilóta nélküli repülőgép (UAV) szelte át a jemeni sivatagot. A Dzsibutiban található amerikai bázisról irányított drón küldetése – melyet Szaúd-Arábiában tartózkodó parancsnokok felügyeltek, – sikerrel végződött. Hellfire rakétája a főváros közelében autózó 6 ember életét oltotta ki, közöttük az Al-Kaida akkori jemeni vezető alakjáét, illetve egy amerikai állampolgárét is. Az Ars Boni jogi folyóirat alábbi írásában a harcászat ezen újkeletű jelenségének néhány nemzetközi jogi vonatkozásáról lesz szó.
A fővárosi törvényszéken nemrég megszületett az első olyan ítélet egy devizahiteles perben, ahol a bíróság az egész szerződést megsemmisítette, mert úgy ítélte meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás miatt a szerződés tisztességtelennek minősül – mondta az ügyvédvilág.hu-nak dr. Léhmann György ügyvéd, aki jelenleg 700-800 devizahiteles perben képviseli a hitelfelvevő magánszemélyeket. Az ügyvéd szerint nem volt szabályos a Kúria jogegységi döntése, de amennyiben azt elfogadjuk az abban foglaltak többsége helytálló.
