A tévé nem-sztárügyvédje
Beszélgetés dr. Papp Gábor ügyvéddel a büntetőjogról, sztárügyvédekről és az ügyfélszerzésről
Szakma
Az ügyvédvilág és a való világ
Akit láttunk már néhányszor a tévében, arról mindig van egy képünk, amelyet kialakítunk róla, ismeretlenül is. Ha pedig heteken, hónapokon át akarva-akaratlanul belebotlunk szinte minden este a képernyőn, úgy érezzük, mintha régóta ismernénk. A műsorban, ahol ismertté vált, határozottnak tűnt, céltudatosnak, és mégis folyamatosan nevetett. A valóság ezen a ponton igencsak hasonlít a tévére.
Eszterlánc: a valóság show-ja
Egyelőre nem tudni, egyáltalán felelősségre vonható-e az ellene indult fegyelmi eljárásban az az ügyvédnő, aki szerepet vállalt az RTL Klub Való Világ című műsorában. Ha a kamara vizsgálhatónak tartja az esetet, Dadi Esztert felmentheti, vagy többféle szankcióval sújthatja. Mindenesetre a történtek megítélése érdekes jogi érvek mentén zajlik, melyekhez Fekete Tamás, a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke adott lapunknak általános eligazítást. A konkrét ügy részleteiről azonban nem nyilatkozott, mondván: semmilyen módon nem akarja befolyásolni a nemrég kijelölt eljáró tanácsot.
„Innen indult a harc”
Annak ellenére, hogy jó móriczi fiskálisként irkát mond, és pörnek ejti a pört, tud olyan lezser lenni, amivel nem egy kollégájánál verte már ki a biztosítékot. Mester Csabát legtöbben a sztárok védőjeként ismerik, s kevesen tudják róla, hogy elhivatott jogvédőként kezdte a pályáját. És volt punkzenész, valamint egy szuperhős tévéügyvéd elhivatott rajongója is. Magyarország tetkóval talán legtelevarrtabb ügyvédjével beszélgettünk.
Generalisták vagy specialisták legyünk a piacon?
Beszélgetés dr. Vajda János ügyvéddel
Ügyvédi modellek és modell ügyvédek
Dr. Bárándy Aliz 2005-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán diplomázott. 2008-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Jogász Közgazdász szakán szerzett képesítést. 2009-ben alapította saját ügyvédi irodáját. Szakterülete a családjog, szerzői jog, polgári jog, gazdasági jog. Angolul és németül beszél. Férje dr. Bárándy Gergely büntetőjogász és országgyűlési képviselő. Kedvenc étterme a balatonfüredi Balaton Étterem. Főként a halételeket szereti nagyon, mindenekelőtt az édesanyja halászlevét. Emellett nagy kedvence még az anyósa által készített vadas. Autóban a Jaguar, órában a Jaeger-LeCoultre Reverso Duoface Steel a favorit. Szabadidejében fut a Margitszigeten és a Római-parton a kutyájával, társasági életet él, nyaranta a balatonfüredi lakásukban pihen a családjával, imád kint lenni a természetben.
„Bizonytalanná váltak a korábbi igazodási pontok”
„A törvényalkotási rohamtempóban elemi jogelvek sérülnek, s bizonytalanná válnak a korábbi igazodási pontok. Amit korábban megtanultunk, egy részét most mintha sutba vághatnánk” – fogalmazza meg szakmai dilemmáit dr. Horváth Eszter ügyvéd. Elég csak a január elsejével módosított ingatlan-nyilvántartási és a március elsejével megváltozott cégnyilvántartási szabályok anomáliáit említeni. A konzekvencia: ami rossz az ügyvédeknek, az értelemszerűen rossz az ügyfeleknek is. A fiatal jogász mindennek – s persze a pályakezdő praxisépítés gondjai – ellenére bizakodó a szakmai jövőjét illetően.
A kirendelt védők megcsorbított méltósága
Több mint különös, hogy a vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet előírásait egyes bíróságok gyakorlatilag elszabotálják, azaz nem fizetik ki a kirendelt védőnek járó, jogszabályban garantált költségtérítést. Miközben eme ügyvédek méltatlanul alacsony díjazásban is részesülnek, addig a kirendelt tolmácsok akár 180 ezer forintot is kaphatnak egyetlen tárgyalási napért. Az állami büntetőeljárási gépezet hemzseg az ellentmondásosságtól, s rendkívül pazarló is egyben: a feleslegesen elhúzódó ügyek akár sok tíz- vagy százmillió forintos többletkiadást is jelenthetnek évente. Ezekről szemérmesen hallgatni szeret az igazságszolgáltatás állami apparátusa, viszont akadnak olyan fiatal ügyvédek, akik vállalják, hogy fellebbentik a fátylat az anomáliákról. Ilyen dr. Kecsmár Melinda is, aki szerint az államnak bőven akad adóssága ezen a területen.
A bilincsjogtól az életszerűségig
Elsőre zavarosnak tűnhetnek annak a módosításnak a következményei, miszerint január elsejétől kikerült a Btk.-ból a számviteli fegyelem megsértésének vétsége. A nagy kérdés: mi lesz a már folyamatban lévő ügyekkel? Ami biztos, a vétkes cégvezetők a jövőben elkerülik a – korábban indokolatlanul kiszabható – börtönbüntetést. A jogalkotó valós élethelyzetekhez igazította a szankcionálást, s pénzbüntetésre váltotta az igazságszolgáltatás eddigi bilincsjogát – állítja dr. Kalló Péter, a gazdasági büntetőügyek specialistája. A fiatal szakjogász segít eligazodni a változások útvesztőjében, miközben felhívja a figyelmet arra: az ő szakterületén különösen fontos az önképzés, a jogon túli folyamatos tanulás, mert a „túloldalon” vérbeli profik, kiválóan képzett és technikailag is európai színvonalon felszerelt adó- és vámnyomozók védik az állam érdekeit. S hogy maga is elkerülje az ingoványos helyzeteket, kifejezetten jó iskolának tartja, hogy 2010 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának jegyzője lehet. Szerinte így már kezdőként láthatja, mit nem szabad tennie egy ügyvédnek, melyek azok az írott és íratlan etikai-jogi normák és szabályok, melyeket mindenkor, s minden ügyvédnek be kell tartania.
Ki marad talpon a szórakoztató- és médiaiparban?
A PwC szakértői szerint 2016-ra globális és hazai szinten is folytatódik a válságból való kilábalás. A teljes magyar szórakoztató- és médiapiac értéke várhatóan 5,2%-kal nő majd és így eléri a 4290 millió dollárt. Mindeközben tovább folytatódik a digitális tartalmak térnyerése, az előrejelzés szerint a hazai digitális piac növekedési üteme még a régiós és globális rátákat is meg fogja haladni. „A jelenlegi digitális korszakban a siker egyik kulcsa minden bizonnyal a fogyasztókkal való szorosabb kapcsolat kialakítása lehet. Ma már elengedhetetlen a változó fogyasztói igények folyamatos követése, elemzése és megértése, a személyre szabott, értéknövelt szolgáltatások és rugalmas fizetési rendszerek kidolgozása” – mondja Sere Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. A 13. alkalommal elkészített Szórakoztatóipari és médiapiaci elemzés egységesen vizsgálja az iparág 13 szegmensét, beleértve többek között a média mellett a zene, a film, a videojátékok, a könyvkiadás, vagy az előfizetői piac alakulását is.