Jogszabályfigyelő 2024 – 5. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/10-12. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/10-12. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A kisajátítás céljait az önkormányzat képviselő-testületének rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzat mint jogszabály meghatározhatja. A rendelet a kisajátítás célja körében a peres feleket köti – a Kúria eseti döntése.
A koronavírus-járvány óta egyre többen dolgoznak heti néhány napot home office-ban vagy távmunkában, és a munkáltatók többsége is támogatóan áll az otthoni munkavégzéshez. Természetesen nem minden munkakör és vállalati struktúra alkalmas erre, viszont az egyre növekvő rezsiköltségek a foglalkoztatókat is hátrányosan érintik, így előtérbe kerülnek az olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a kiadások féken tartására.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, dr. Tóth Géza által jegyzett Tettazonosság a büntetőeljárásban című kiadvány négy fejezetébe.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/7-9. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent tájékoztatók és közlemények közül válogattunk.
A feltételes szabadlábra bocsátás jogintézménynek a római jogi gyökereihez nem érdemes visszatekinteni, annyit azonban fontos leszögezni, hogy a Csemegi-kódex már ismerte, és úgy fogalmazott, hogy az igazságügy miniszter bizonyos idő eltelte után feltételes szabadságra bocsáthatja azokat az elítélteket, akik “jó viseletük és szorgalmuk által a javulás reményét megerősítették”.
A helyi önkormányzatoknak törvényi kötelezettségük a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotása. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének, a Kúria felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg – a Kúria eseti döntése.
A cikk a tisztességtelen általános szerződési feltételek kontrolljával kapcsolatos tilalmak törvényi tényállását vizsgálja joggazdaságtani és jogdogmatikai szempontok alapján.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, dr. Tóth Géza által jegyzett Tettazonosság a büntetőeljárásban című kiadvány négy fejezetébe.
A globális közösségimédia-platformok mindent behálózó rendszere jelentős kihívások elé állítja a jogalkotást és -alkalmazást egyaránt. Az adatvédelmi, szerzői jogi, személyiségi jogi, fogyasztóvédelmi és versenyjogi területek különös jelentőséggel bírnak az olyan közösségi oldalak működésével kapcsolatban, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Jelen rövid írás keretei között a szerző a közösségimédia-platformokkal szemben közelmúltban indult peres eljárások tanulságait teszi vizsgálat tárgyává.