„Szükséges, hogy elgondolkozzunk azon, miként működik a fogyasztó” – Interjú dr. Zavodnyik Józseffel, a Fogyasztóvédelmi Jog Online főszerkesztőjével

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fogyasztók tájékoztatása, online kereskedelem, agresszív marketing, viselkedési közgazdaságtan: ez mind a fogyasztóvédelem része. Dr. Zavodnyik Józseffel, a most induló Fogyasztóvédelmi Jog Online folyóirat főszerkesztőjével beszélgettünk.

Májusban indul a Fogyasztóvédelmi Jog Online. Bemutatná a folyóirat hátterét adó szakmai csapatot, a szerkesztőbizottság tagjait?

A szerkesztőbizottság egyik tagja Balogh Virág, aki hozzám hasonlóan a Gazdasági Versenyhivatalnál dolgozott.  Vizsgáló volt a Fogyasztóvédelmi Irodán, majd vezette is azt, ezt követően ügyvédi irodában tevékenykedett, illetve a Magyar Reklámszövetségnél. Most a Magyar Telekom szabályozás-stratégiai tanácsadója, mellette pedig az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára. Tehát van hatósági háttere, vállalkozói oldalon szerzett tapasztalata, és oktatói tevékenysége is. A szerkesztőbizottság másik tagja Hajnal Zsolt szintén több oldalról lát rá a fogyasztóvédelemre. Oktatóként (a Debreceni Egyetem jogi karán egyetemi adjunktus) már régóta foglalkozik a fogyasztóvédelem területével, és – részben éppen Zsolt tevékenységének köszönhetően – ez az a jogi kar, amely évek óta a hazai fogyasztóvédelmi kutatás egyik központjává vált kiadványokkal, konferenciák megszervezésével. Emellett fogyasztóvédelmi oldalon érdekképviseleti szerv, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének az elnöke, és régebben dolgozott kereskedelmi és iparkamara mellett, továbbá békéltető testületi tagként is. A szerkesztőbizottság harmadik tagjaként én is már hosszabb ideje kapcsolatban állok a fogyasztóvédelemmel: dolgoztam az Állami Biztosításfelügyeletnél, ahol elsősorban ÁSZF-kel, a szerződők, biztosítottak mint fogyasztók érdekeinek a védelmével, majd ezt követően a GVH Versenytanácsának a tagja voltam tíz évig, és ez idő alatt is elsősorban fogyasztóvédelmi jellegű ügyekkel foglalkoztam. Ezután az Igazságügyi Minisztérium Versenyjogi, Fogyasztóvédelmi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztályát vezettem. 2016-tól ügyvédként dolgozom, és szerencsére itt is megmaradt egyik fő profilomként a fogyasztóvédelem. Nekem is van oktatói tapasztalatom, mostanában elsősorban jogi továbbképző intézetekben adok elő, és emellett rendszeresen publikálok.

Milyen rovatok lesznek a folyóiratban, mi volt ezzel kapcsolatban a koncepció?

A rovatok a Kiadó (Wolters Kluwer Hungary – a szerk.) által kezelt többi szaklaphoz hasonlóan épülnek fel. Az FJVO-ban lesz – terjedelmi korlátoktól függően – két tudományos igényű tanulmány, amely igyekszik a fogyasztóvédelem valamelyik kérdésköréről egy átfogó vagy érdekes, aktuális kérdést részletesebben körüljárni. Emellett külön rovatban ismertetjük a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos döntéseket. Itt az a célunk, hogy olyan döntvények váljanak könnyen áttekinthetővé az érdeklődők számára, amelyek a gyors megismerést segítő szerkesztett formában még nem jelentek meg. Például akár az Európai Unió Bíróságának egyes releváns döntései – melyek terjedelmüknél fogva önmagukban néha nehezen áttekinthetőek – rövidebben összefoglalva könnyebben hasznosíthatóvá válnak, és ugyanez igaz a hazai bíróságok egyes döntéseire is. Tekintettel arra, hogy egyes hatóságoknak jelentős a szerepük a joggyakorlat alakulásában, úgy tervezzük, hogy például a GVH Versenytanácsának egyes releváns, (lehetőleg) jogerőssé vált döntései is rövid, összefoglaló jelleggel megjelennek a Döntvény rovatban, kiemelve azokat a lényegi pontokat, amelyek érdekesek lehetnek a jogalkalmazók és az érdeklődők számára. Szeretnénk az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület fontos döntéseit is megjeleníteni. Emellett lesz Jogesetelemzés rovat is, ahol egy, valamely szempontból jelentőséggel bíró döntés részletesebb bemutatására kerül sor, továbbá Fórum rovat, ahol aktualitások, érdekességek, könyvismertetések, új publikációk jelenhetnek meg.

Ahogy említette, Ön már régóta a fogyasztóvédelemmel foglalkozik, különböző oldalakról széles rálátása van erre a témára. Úgy tűnik, hogy a pályája kezdetétől a fogyasztóvédelemmel foglalkozik. Mindig is ez a terület érdekelte?

Egyrészről a véletlen műve, de elmondható, hogy ezidáig a szakmai érdeklődésem és a szakmai munkám szerencsés módon általában egybeesett. Számomra a fogyasztóvédelem egy nagyon izgalmas terület. Például a Versenytanács tagjaként végzett munkám esetében nem egyszerű munkavégzésről volt szó, hanem egyfajta hobbiról is, és jórészt személyes érdeklődésből fakadóan is foglalkoztam fogyasztóvédelmi ügyekkel, kérdésekkel. A másik két szerkesztőségi tag esetében is az látható, hogy hosszú évekig lehet találni valamilyen érdeklődésre számot tartó eseményt, fejleményt, érdekességet a fogyasztóvédelem területén, annak is köszönhetően, hogy ez egy igen szerteágazó terület. Ez remélhetően a lapban megjelenő írások által tárgyalt témák sokszínűségében is tükröződik majd.

A folyóirat beharangozójában is olvasható, hogy nemcsak a fogyasztóvédelemről, hanem annak határterületeiről is lesz szó. Milyen határterületekre gondoljunk?

 A határterületek közé nemcsak a tisztán jogi jellegű területeket sorolnám. Hiszen a fogyasztóvédelemnek éppen az az egyik sajátossága, hogy nemcsak jogi kérdések merülhetnek fel. Ha sérelmet szenvedett valamely rendelkezés, akkor nemcsak magának a jogszabályi előírásnak lehet jelentősége az ügy szempontjából, hanem például a jellemző fogyasztói viselkedés feltárásának is. Ez egy olyan terület, ahol a jogi kérdések összekapcsolódhatnak közgazdasági, pszichológiai, marketing kérdésekkel. Számomra ezért is volt, és most is ezért érdekes ez a terület, hiszen ahhoz, hogy helyesen értelmezni és alkalmazni tudjunk jogszabályi rendelkezéseket, rendszeresen szükséges, hogy elgondolkozzunk azon, miként működik a fogyasztó, milyen hatással van rá egy kereskedelmi reklám, tájékoztatás, és ez miképp ütköztethető a jogszabályi rendelkezésekkel. A lapban ugyan jogi tárgyú írások jelennek majd meg, azonban találkozhatunk majd benne közgazdasági fogalmakkal, újfajta megközelítésekkel is. A terület iránt érdeklődők számára ez nem lesz újdonság, hiszen például ha megnézzük az elmúlt évek hazai joggyakorlatát, akkor azt láthatjuk, hogy a viselkedési közgazdaságtan már azt megelőzően megjelent a hazai joggyakorlatban, hogy az Európai Bizottságon belül ez előtérbe került volna.

Az első lapszámban lesz egy olyan döntvény, amelyik egy szálláshely-foglaló oldallal kapcsolatos ügyet mutat be, itt főleg az ún. sürgető jellegű állítások vizsgálatával foglalkozik, amikor a honlapon azt jelenítik meg, hogy „siessen, már csak x db van egy termékből/szolgáltatásból”. Önnek mi a véleménye, hol húzódik a határ a kereskedelmi kommunikáció és a jogszabályi lehetőségek között?

Sokszor vékony a mezsgye a jogszerűség és a jogszerűtlenség között, és nehezen fogalmazható meg olyan általános válasz, amelyik minden esetre igaz lenne. Annak ellenére nehéz meghatározni a vállalkozások fogyasztókkal szemben tanúsított magatartásai kapcsán szem előtt tartandó általános jellegű mércét, hogy igazából talán itt sem kell teljesen új megközelítést kitalálni, hiszen például már a tisztességtelen versenyről szóló 1923-as törvény joggyakorlata választ adott arra, miként kell eljárnia egy vállalkozásnak, rögzítve azt, hogy itt egyfajta etikai elvárásról van szó. Tehát röviden: az a mérce, hogy úgy kell eljárni, ahogy egy tisztességes vállalkozás eljárna a fogyasztóival szemben.

Szerzőként jegyzi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, vagyis az Fttv.-hez írt Nagykommentárt. Az interneten keresztül megvalósuló kereskedelmi gyakorlat és a különböző (agresszív) reklámozás – melynek nemcsak fogyasztóvédelmi vetülete van – az, amivel ma szinte mindenki találkozik. Megfelelő most ez a szabályozás, kellő védelmet nyújt a fogyasztóknak?

Nemcsak az online kereskedelem vonatkozásában, hanem általában is elgondolkodtató, hogy megfelelő-e a jelenleg a jogalkotói és hatósági oldal részéről érvényre jutó megközelítés. Most azzal találkozunk, hogy nagyon hangsúlyosan jelenik meg a jogi szabályozásban is az az igény, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű tájékoztatást kapjon. Csak már annyiféle tájékoztatást kapunk, hogy fogyasztóként nem jutnak el hozzánk a lényeges információk.  Ez a fogyasztók tájékoztatására kiemelt hangsúlyt helyező megközelítés azt eredményezi, hogy valójában kontraproduktívvá válik. Kétséges néha, hogy valóban a fogyasztói érdekeket szolgálják-e a jelenleg előírt megoldások. Ha most bemegyünk egy bankba, és ott bankszámlaszerződést kötünk, vagy hitelt veszünk fel, akkor irdatlan mennyiségű tájékoztatással találkozunk, nemcsak fogyasztói minőségünkben, hanem például személyes adatokkal összefüggésben is mint az adatkezelés érintettjei. Ugyanígy mindenféle információt meg kell kapnunk a pénzmosással összefüggésben is, és arról megint tájékoztatást kapunk. Kétséges, hogy ezek a megoldások a fogyasztói érdekeket ténylegesen védik.

Ha általánosan nézzük, mi ma Magyarországon a legnagyobb fogyasztóvédelmi probléma?

Nehéz általánosan egy dolgot kiemelni, hiszen szerteágazó területről beszélünk. Ami talán rendszerszintű problémának minősíthető, az a hazai fogyasztóvédelem azon ismérve, hogy egy állami beavatkozásra, hatósági fellépésre épülő fogyasztóvédelemmel találkozhatunk. Egyrészről ez nagyon kényelmes fogyasztói oldalról, hiszen nem kell foglalkozni a saját érdekek védelmével, más oldalról viszont nagyon kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat az állami szabályozás, illetőleg az ő érdekükben eljáró, vagy úgy tűnő, hogy az ő érdekükben eljáró hatóságokkal szemben. Nem biztos, hogy ez a hosszú távon kifizetődő megoldás a fogyasztók számára. Mindeközben ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, akkor azt láthatjuk, hogy az állami fogyasztóvédelmi rendszer mellett a civil fogyasztóvédelmi rendszer jóval kevésbé fejlődött ki, nem tudott kellően megerősödni. Nem igazán érzékelhető, hogy érdemi támogatást kapnának ezek a szervezetek. Azt persze látjuk, hogy uniós tagságunkból fakadóan átvesszük és teljesítjük az európai uniós jogszabályokat, de ténylegesen magára van hagyva a civil fogyasztóvédelmi rendszer. És ez a háttérbe szorulás sajnos igaz az állami fogyasztóvédelmi rendszerre is – erre is tekintettel kell meg köszönni az ott dolgozók munkáját, akik egy sajnálatos módon évtizedek óta elhanyagolt területen próbálnak eljárni a fogyasztók érdekében.

Visszatérve a folyóirathoz, az első számban lesz egy jogesetismertetés egy friss kúriai ügyről, mely az Aziz-ítéletre hivatkozik – ez az, amelyik lefektette az ún. „tisztességtelenségi teszt” alapjait. Röviden mi mondható el ezzel kapcsolatban a magyar bírósági gyakorlatról?

Nekem ezzel az üggyel összefüggésben nem is az ítélet megállapítása volt az érdekes, már csak azért sem, mert ez a teszt néha nehezen értelmezhető és alkalmazható. Számomra inkább az volt az izgalmas, hogy publikus, bárki által hozzáférhető, nyilvános adatbázisokból milyen következtetéseket lehet levonni arról, hogy például egyes, az Európai Unió Bírósága által megfogalmazott megállapítások hogyan jelennek meg a hazai bírói gyakorlatban. Látható az, hogy például az Aziz-ítélet miként jelenik meg az elsőfokú bíróságoknál, milyen szerepe van ebben olyan jogi képviselőknek, akik figyelemmel kísérik az uniós döntéshozatalt és a szakmai anyagokat, beépítik ezeket a beadványaikba, nyilatkozataikba. Az is látszik, milyen fontos szerepe van egyes bíróknak, hogy merre indul el a joggyakorlat. Az is nyomon követhető, ahogy egy megközelítés elindult felfelé: elsőfokról másodfokra, ezt követően a Kúria joggyakorlatában. Ez most egy kezdetleges elemzés volt, de ha a mesterséges intelligenciát ráeresztik majd a bírói joggyakorlatra, akkor az érdekes eredményekre vezethet, akár személyre (bíróra) szabottan is lehet majd készíteni bírósági beadványokat

Elsősorban kiknek szól a szakfolyóirat, kik profitálhatnak belőle szakmailag?

A fogyasztóvédelmi jog iránt minden érdeklődőnek szól a lap. Elsődlegesen talán a jogalkalmazóknak, azoknak, akik a fogyasztóvédelmi jog különböző aspektusaival foglalkoznak, akár hatósági, ügyvédi oldalon, akár a bírósági eljárásban döntéshozóként, akár vállalkozók képviseletében eljárva. Emellett a téma iránt érdeklődő nem jogászok és természetesen a fogyasztók számára is szeretnénk információkkal szolgálni. Abban bízunk, hogy széles körben használható információkkal tud szolgálni a folyóirat.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---