Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal korunk tudástárát, a Wikipédiát veszi górcső alá.
Korunk tudástára: a Wikipédia
Napjainkban a szakdolgozatokban, a tudományos és az újságcikkekben nem okoz meglepetést, ha a szerző a Wikipédiára hivatkozik. Ha gyorsan szeretnénk tudni valamit, vagy azonnal információhoz kell jutnunk, egyszerűen csak behívjuk a Wikit. Az emberiség tudáskultúrájában időről időre fel-felbukkan az univerzális, mindenre kiterjedő tudástár kiépítésének gondolata, a leginkább közismert az ókori Alexandriai könyvtár, a francia felvilágosodás Enciklopédiája, vagy az Enciklopédia Britannica. E kísérletek azonban csak nagy vonalakban vethetők össze a Wikipédiával, hogy pusztán egy felületi eltérést érintsünk, a Wikipédia számos nyelven és számos kultúra kódrendszerében íródik, a korábbi tudástárak eredeti nyelvi készlete lokálisan homogén (görög, angol, francia) volt.
A Wikipédia története elválaszthatatlan a kommunikációs tér médiarendszerének átalakulásától, ami esetében a web és az internet dominanciájának kialakulását jelenti. Nem független továbbá a tudás uralkodó rendjének megváltozásával, ami magában foglalja (amint ezt korábban bemutattuk) a tudás termelésének, elosztásának, terjedésének újjáformálódását is. Daniela Pscheida német nyelvterületen megjelent monográfiája az első olyan összefoglaló mű, amely a Wikipédiát az új – elsősorban informatikai – médiát körülölelő társadalmi tudáskultúra átalakulásából próbálja megérteni.[1]
A monográfia előzményének rögzítése kétszeresen fontos. Egyfelől a könyv 2010-ben jelent meg, tehát a XXI. század első évtizede közepének (végének) ismeretanyagát képviseli. Másfelől ekkor a digitális társadalom (DT) még alakulófélben volt, a viták, értékelések és kritikák a maitól eltérő információs és tudásbázisra épültek. Az internet sem az volt, mint napjainkban, elérhetősége zártabb, technikailag problematikusabb volt, a közösségi médiumok (Facebook, Twitter) ekkor még embriószerű állapotukban (vagy az elindítóik fejében) léteztek. Az a világháló, amit Pscheida elemzett, egyszerűen másként működött.
Az évezred fordulóján azonban a mainstream értelmiség már érezte az átalakulás szelét. Vagy veszélyt szimatolt, vagy ellenkezőleg: optimistán, egy új világ felfedezését hirdetve reagált az internetre, ezzel együtt a Wikipédiára. Norbert Bolz például a Spiegel 2006-os nyári számainak egyikében úgy gondolta, hogy a Wikipédia a web 2.0 részvételi, közreműködői oldalát jelenti, ahol egy új, az egész világra kiterjedő laikus tudás keletkezik, s ez a tudás a szakértői tudás éles konkurenciájává válik majd. A véleménytudás (Meinungswissen) Bolz számára a görög filozófia „Doxa” fogalmával volt azonos, ami eltér a tudományok episztémé – megismerésen alapuló – tudásától. Egy új, alternatív tudás lépett fel a tudás rendszerében, a tömeg bölcsessége. A szakértői tudás ezzel elveszti – fogalmazott – legitimitását.[2]
Mások a Wikipédia (és a neten keringő tudás) médiára gyakorolt forradalmi hatásáról írtak. Kiemelték az online tudástér demokratizmusát, a publikációk forrásában, a tudás megszerzése eszközeinek területén zajló változásokat. Az internet több versenyt és több demokráciát ad, mivel sokkal nagyobb a (tudás-) termelők száma – vélték. Felvetődött egy lényeges kérdés is, vajon miért tűnik értelmesebbnek és hatékonyabbnak a tömeg tudása, mint a döntés jogát monopolizáló elit tudása.[3] E kérdés – az elmúlt idő, és a kérdés mögötti történeti paradoxonok ellenére – ma is ott kering a világháló egyik-másik oldalán.
A helyzet exponálásán túlmenően Pscheida több fontos fogalmat vezetett be az elemzés és az értelmezés kereteként. Kiemelendő a „társadalmilag releváns tudás” és a „társadalmi tudáskultúra” fogalma. A fogalmakhoz kötődő egyik tézise szerint: a társadalom, miközben létrehozza a politikai, gazdasági, szociális, avagy médiális változásokat, eme átalakuláshoz kötődően alakítja ki a társadalmilag releváns tudás iránti igényét és szükségletét. Másik tézise arról szól, hogy a modern tudástársadalmakban olyan mély össztársadalmi átalakulási folyamatok érzékelhetők, mint a reneszánsz és a felvilágosodás közötti Európában. Amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, nem pusztán a kommunikáció forradalmának alapkövét rakta le, hanem egyúttal megváltoztatta a vallási, politikai, gazdasági, társadalmi, egyszóval a kulturális viszonyokat. Egy új, máig ható társadalmi kommunikációs modus (újabb fogalom) alakult ki, amelynek főbb jellemzői a linearitás, az egységesség, a hierarchia, a befogadói passzivitás. Ekkor intézményesültek a tipográfiai médium kommunikációs tartalmához tartozó cselekvési normák, ennek legitimációs mintái, avagy a transzcendentális hitképzetek misztériumai.
A monográfia a tudás- és a kultúraszociológia álláspontjai felől tekinti át a Wikipédia előtti médiumokhoz kapcsolódó tudásrendszereket. Az elemzés eredményei nagyrészt az általunk korábban (vö. cikksorozat I. fejezete) leírtakkal azonos, azonban Pscheida ezen kívül még számos, fontos karakterjegyet vett észre. A tudománytörténeten keresztül (pszichológia, médiatörténet) mutatja be, hogy a tudásnak történetileg számos szerveződési szintje ismert. A szerveződési rendszerek „nem ütik ki egymást”, hanem a kooperáció és a dialógus, a kontinuitás és diszkontinuitás mezőiben működnek. A Wikipédia e mezőket fogja egybe, a társadalmi szinten szerveződő hálózati tudást, melyben a diszkurzusokat szervező, irányító médiának (az internetnek) jelentős szerep jutott. A tudás ezért e média működésének eredménye, miként minden kultúrtörténeti korszakban ez volt a helyzet.[4] A média (az uralkodó média) gondolkodási típusokat konstruált – fogalmaz a média nagy korszakainak áttekintésekor. Felidézi Eric Havelock kutatásait, aki szerint az írásbeliség megjelenése nem egy technikai segédeszközt szállított az emberiség számára, hanem belépési lehetőséget egy új emberi gondolkodási módba, és az ezzel együtt járó új kulturális minták és magatartási szabályok világába.[5]
A Gutenberg-galaxis (és ezzel együtt a könyv kultúra és az írásbeliség) hanyatlását Marshall McLuhannál jobban senki nem írta le.[6] A helyébe lépő Turing Galaxis azonban már nem a tömegmédiák kora, hanem a számítógép, majd a számítógépes hálózatok hipermédiájának ideje. A korábban említett hipertextuális szerkezet, a tudástermékek komplexitását megszervező kibertér mind a „navigációra” épülnek, belső tartalmuk pedig a fonetikus írás bölcsessége helyett az alakzatok felismerése. A fentebb már idézett Norbert Bolz mindezt a XX. század kilencvenes éveiben vette észre, amikor – ezt nem győzzük hangsúlyozni – a digitális társadalom még csak kialakulóban volt.[7]
Az irányító média korunkban az internet. A megfogalmazás azonban toleráns, nem feltételezi a korábbi uralkodó helyzetben lévő médiumok eltűnését, hanem azok koevoluciójának létrejöttét tekinti a legfontosabb trendnek. Így az internet az, amely meghatározza a digitális kor médiaszerkezetének alakulását, a könyv, avagy a tömegmédiumokat működtető rendszerek (és eszközök) pozícióit, diszpozícióit. Mint hegemón helyzetben lévő média, kijelöli a releváns szociokulturális igények, szükségletek sorrendjét, az egyes médiumok fontosságát, súlyát, meghatározza szerepüket a társadalmi változásokban. Az uralkodó média e funkciói természetesen nem az internet esetében alakultak ki, a korábbi korszakok uralkodó médiumai hasonló módon befolyásolták a társadalom tudásrendszerének formálódását.
Pscheida e tézisével azt hangsúlyozza, hogy az internet (mint korunk uralkodó médiája) nem egyedül határozza meg a tudás új tereit, s indítja útjára a tudás forradalmát. A feladat megoszlik a médiatér lehetséges aktorai között, az uralkodó média dominál ugyan a változások sorozatában, ám monopolszerephez nem jut.
A monográfia a Wikipédiát az uralkodó médium oldalán betöltött szerepe mellett a tudástörténet oldaláról is szemügyre veszi, úgy, mint egy összefoglaló tudástárat, mint egy lehetséges enciklopédiát. Az enciklopédiák mentik le a korukban szükségesnek vélt, társadalmilag releváns tudást, s a hétköznapi élet tudásszükséglete és a tudományos tudás között közvetítőként (zsanérpántként) működnek. A tudás tárolása (és lementése) mellett az enciklopédiák orientáló, és tudásrendszerező szerepet játszanak, valamint biztosítják a tudás felhasználásának egy viszonylag „komplikációkat nélkülöző” útját. Az internetkorszak előtti enciklopédiák értelmiségi mozgalmak eredményei, nem véletlenül kapcsolódik egybe a francia enciklopédisták munkája a felvilágosodással, a képzés (iskolarendszer) kiterjesztésével, majd a különböző összefoglaló tudásgyűjtemények (kalendáriumok, illemkódexek) elterjedésével. Paradox módon éppen a könyvnyomtatás (a Gutenberg-galaxis) teljes sebességre kapcsolása ásta alá az elit tudáskultúráját, mivel lehetővé tette a tudás laicizálását, támogatta a tudománnyal szemben a populáris ismeretanyagok rendezett és széles körű terjesztését. A tudás szegregációjához hozzátartozik azonban a tudományos ismeretanyag újrarendezése, ami a tudományok módszertani megújulásában, a tudás termelésének új formáiban (rendszerezett kutatások és professzionális kutató intézmények) öltött testet. A tudás akadémiai rendje együtt alakult ki a tudás laikus és profán elterjedésével. A XIX. században aztán e kettős trendet a szakértői tudás megjelenése és kiépülése alakította át tripartitummá, igaz, a szakértői tudás rendszerezettségében, módszerében, keletkezésében, megszerezhetőségében és elosztásában a tudományos tudás oldalán debütált.
Daniela Pscheida fontos meglátása, hogy az igazság fogalma, mint a társadalmi tudáskonszenzus jelzése e folyamatban alakult ki. Az igazság fogalma a modern társadalomtörténet terméke, a tipográfiai kor eredménye. A valóságot faggató tudomány, és a szilárd valósághitre vágyó laikus gondolkodás találkozása. Az ész megismerőképességének hite, az objektív világ megismerhetősége, a tudás szerkezeti autokráciájának és hierarchiájának legitimációs igénye bábáskodtak felette születésekor. Mindezen folyamatok a korabeli enciklopédiákban tetten érhetők, a kérdés, a Wikipédia vajon értelmezhető-e ebben a keretben, vagy nem?
Pár szóban összefoglalva – de nem részletezve – a modern társadalom kialakulását, láthatóvá válik az individualizáció és globalizáció, a kockázat és a bizalom együttese, a hagyományos életformák elvetése, a rugalmas életvezetés kialakulása. A tudás társadalmában mindezen jellemzők mellett együtt él a demokratizmus és az autokratizmus, még akkor is, ha a tudás gazdasági tényezővé vált, így mindenki számára hozzáférhető. A tudás többszintű termelése, elosztása, cseréje, a tudások típusai áttekinthetetlennek bizonyultak, a tudásrendszerek átpolitizálódása, és mediafaktorrá válása megszokott jelenséggé vált. A korszak irányító médiuma ebben a szerkezetben formálódik, s a Wikipédia ezekkel a kihívásokkal találta – és találja – szembe magát. A Wikipédia korszaka kétségtelenül a web 2.0 időszakához kötődik, s ebben az értelemben új jelenség, még akkor is, ha igazán 2001 óta beszélünk róla. A Wikipédia – így Pscheida – osztozik a korszak vezető médiumának – az internetnek – a sorsával.
A Wikipédia a kibertér szerveződése. Rendszerének konfliktusmegoldó mechanizmusairól korábban írtunk[8], így most nem annyira intézményes működésére, mint a tudásrendszerek formálódásában betöltött szerepére összpontosítunk. Pscheida monográfiája néhány korábbi kutatást szintén feldolgozott, melyekből kiderült, a Wikipédián közzétett tudás minősége megfelel a legkényesebb tudományos ízlésnek[9], nyelvezete homogén, szemantikai szerkezete kiegyenlített. A szócikkek megfogalmazása erősen formalizált, összevetve az Enciklopédia Britannica-val, lényegesebb különbség nem mutatható ki. A szócikkek szerkezeti rendje egységes, a hypertextualitás működőképes, ám a szerkesztési elvek következtében találunk csekély információt hordozó szócikkeket is. A háttérben meglévő szakértői (szerkesztői) tudás, úgy tűnik, a korrekciókra, a tartalmak gondozásra elég, de nem terjed ki – és nem is terjedhet ki – a szócikkek írására, mivel ez alapvetően ellentmondana a Wikipédia szerkesztési elveinek. Mindez viszont a tudás hagyományos rendjének jelenlétére utal, még akkor is, ha a szerző nem ismert, és a háttérben áll (Foucault).
Az új tudásrendet a hypertextualitás mellett a tudástér univerzálissá és hálózati térré válása képviseli, a szabad forráskódú szoftver, a laikus hálózati kooperáció és a tudásautoritás új rendjének egysége, mivel a szerkesztőket szintén felül lehet szerkeszteni. A felhasználók különböző csoportokra oszlanak (bejelentkezett, vagy nem bejelentkezett felhasználó, illetve elfogadott – megerősített – felhasználó, stb.), ami azt jelenti, a Wikipédia szociális rétegződése, egyúttal a tudástermelés csoportszerkezete a kibertér logikája mentén szerveződik. Amennyiben e csoportokat kiegészítjük a különböző rangú szerkesztők rétegeivel (vagy az adminisztrátorokkal), egy egészen kerek kis társadalmi struktúrát kapunk – anonimitásával együtt. Pscheida ebben a digitális térben nevesít néhány virtuális csoportot, a látványtervezőket, tisztítókat, a vandálokra vadászókat, a segítőket, és így tovább. A hagyományok (konvenciók) a Wikipédia saját hagyományai, virtuális elvárások, melyek a digitális kor előtti tradicionalizmust testesítik meg. A legfontosabb hagyomány talán az interakció kultúrája. A Wikipédián, mint virtuális cselekvési téren belül kialakultak a sajátos cselekvési – eljárási – rendek, a szócikkek beadásának, ellenőrzésének, közzétételének, utólagos korrekciójának eljárási normái. Mindezek normatív és virtuális hagyományokká váltak.
A Wikipédia a tudástermelés és a tudáselosztás sajátos rendje, az egyenlőség és a hierarchia, az enciklopédikus és a közösségi tudás világa. Kollektív laicizmus és kollektív elitizmus (szakértők) kompromisszumára épülő tudáspanelek. „Már nem az objektivitás, a racionalitás, és a professzionalizmus egyedül döntenek a tudás érvényességének kérdésében, sokkal inkább a digitális kor laikus-szakértői új cselekvésnormáinak van funkcionalitása, elköteleződése és aktivitása.”[10] Mindezek miatt a Wikipédia nem online enciklopédia, hanem sokkal több annál, ám de semmi esetre sem kevesebb.
Természetesen a Wikipédia nem mindenben közvetítő a két – korábbi fejezetekben bemutatott – tudásvilág között, azonban számos szerző még a látható és működő előnyei ellenére is alapvetően kritikus vele szemben. A következő írásunkban ezekre a véleményekre térünk ki.
A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatja el.
Lábjegyzetek:
[1] Daniela Pscheida: Das Wikipedia-Universum. Wie das Internet unsere Wissenskultur verändert. Transcrip Verlag, Bielefeld, 2010
[2] Idézi Pscheida, id. mű.12.
[3] Pscheida idézi Ronnie Grob blogger szavait. Pscheida id. mű. uo.
[4] Uo. 41.
[5] Eric Havelock: Preface to Plato. History of the Greek Mind, Cambridge, Harvard University Press. 1963 (1982.) Ugyanő: Schriflichkeit: das griechische Alphabet als kulturelle Revolution. Wenheim: VCH. Acta Humanoira.
[6] Marrshall McLuhan: Die Guttenberg Galaxis: Das Ende des Buchzeitalters. Bonn. Addison-Wesley, 1968 (1995.)
[7] Norbert Bolz: Am Ende der Gutenberg Galaxis: die neuen Kommunikationsverhältnisse. München, Wilchem Fink Verlag, 1995
[8] Gyekiczky Tamás: Jogrendszerek a Digitális Társadalomban., II. rész 5. fejezet: Átrendeződés az előszobában. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2020
[9] Pscheida id. mű. 336.
[10] Pscheida id. mű. 436.
