A közbeszerzési perben nem lehet új indokra hivatkozni

A Hochtief azért fordult az EUB-hoz, mert szerinte jogsértően zárták ki egy közbeszerzési eljárásból.

Az alapügy

Az ajánlatkérő egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési tendert írt ki még 2005-ben, amelyen a Hochtief által vezetett konzorcium is részt vett.

Az ajánlatkérő összeférhetetlenség miatt érvénytelenítette a konzorcium pályázatát és kizárta a konzorciumot a közbeszerzési eljárásból. Az ajánlatkérő döntését azzal indokolta, hogy a konzorcium vezető tervezőként az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzés előkészítésében részt vett szakértőt jelölte meg.

A Hochtief fellebbezett a döntéssel szemben, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság a fellebbezést elutasította, mivel álláspontja szerint a szakértőnek a részvételi jelentkezésben történő kijelölése nem tekinthető adminisztrációs hibának. Ha lehetővé tették volna a hiba kijavítását, az a közbeszerzésekről szóló törvénybe (Kbt.) ütközött volna. A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja szerint a z ajánlatkérő azon magatartása sem volt jogsértő, hogy csak két jelentkezővel folytatta az eljárást, mert a Kbt. úgy rendelkezett, hogy ha a jelentkezők között maradt a keretszámnak megfelelő alkalmas jelentkezést benyújtó pályázó, akkor kötelező azok ajánlattételre való felhívása.

A Hochtief bíróságon támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését, de a Fővárosi Bíróság elutasította a konzorcium erre irányuló keresetét.

A konzorcium fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Európai Unió Bíróságához (EUB), amely kérelemről az EUB 2009-ben érdemben döntött.

Az Európai Bizottság (EB) is vizsgálatot indított a közbeszerzés ügyében, amely során megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési szabályokat, egyrészt amikor tárgyalásos eljárást hirdetett meg, másrészt pedig, amikor az előminősítési szakaszban az egyik résztvevőt anélkül zárta ki, hogy lehetőséget adott volna annak igazolására, hogy a kijelölt szakértő vezető tervezőként történő közreműködése nem torzíthatta a versenyt.

A Fővárosi Ítélőtábla az EUB döntése és az EB megállapításai ellenére helybenhagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. A Fővárosi Ítélőtábla döntését arra alapította, hogy nem vizsgálhatta, hogy jogsértést követett‑e el az ajánlatkérő a konzorcium kizárásával, illetve azzal, hogy nem tette lehetővé ez utóbbi számára a védekezés lehetőségét, mert ilyen kifogás nem szerepelt az első fokon benyújtott keresetlevélben. A Hochtief csak a fellebbezés során érvelt először azzal, hogy a konzorciummal szemben alkalmazott tilalom a részvételi és ajánlattételi joga aránytalan korlátozásának minősül, ami ellentétes az eu-s joggal és az EUB ítélkezési gyakorlatával.

A Hochtief kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének felülvizsgálatát, de a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ítéletét.

A Hochtief a Bizottság megállapításaira alapítva perújítási eljárást kezdeményezett a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével szemben, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a perújítási kérelmet elutasította.

Az EB megállapításaira hivatkozva a Hochtief kártérítési keresetet indított a közbeszerzési eljárás során felmerült költségeinek megtérítésére.

A kereset az elsőfokú és a másodfokú bíróság is elutasította, ezért a Hochtief felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A Kúria az eljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdésekkel fordult az EUB-hoz:

„1)      Az uniós joggal ellentétes‑e az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzési jog valamely szabályának megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa?

2)      Az olyan tagállami előírás, amely kártérítési igény érvényesíthetőségének előfeltételeként határozza meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, az uniós jogra tekintettel helyettesíthető‑e, azaz van‑e lehetőség arra, hogy a károsult a jogsértést más módon bizonyítsa?

3)      Az uniós joggal, különösen a tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elvével ellentétes‑e, vagy ilyen hatást válthat‑e ki a kártérítési perben az olyan tagállami eljárásjogi előírás, amely csak a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárás során előadott jogi érvek alapján teszi lehetővé a határozat bírósági felülvizsgálatát akkor is, ha a károsult csak olyan módon hivatkozhatna az általa állított jogsértés indokaként az Európai Bíróság értelmező gyakorlata alapján az összeférhetetlenségen alapuló kizárása jogellenességére, am[ely] – a sajátos közbeszerzési tárgyalásos eljárás szabályai folytán – a pályázata módosítását eredményezve más okból okozná a közbeszerzési eljárásból való kizárását?”

Az EUB döntése

Az EUB az első két kérdést együttesen vizsgálva megállapította, hogy a tagállamok főszabály szerint elfogadhatnak olyan nemzeti eljárásjogi rendelkezést fogadjanak el, amely a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Az EUB szerint az uniós jog csak azokat a minimális feltételeket határozza meg, amelyeknek a nemzeti jogrend szerinti jogorvoslati eljárásoknak meg kell felelniük a közbeszerzésekre vonatkozó uniós jogi előírások tiszteletben tartása érdekében.

A tagállamoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy a bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályok meghatározása során ne sérüljön az uniós jog hatékony érvényesülése és az uniós jog által magánszemélyeknek biztosított jogok. Ennek keretében a tagállamoknak megfelelően biztosítaniuk kell a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az EUB szerint azonban az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja a jogsértés jogerős megállapítását, nem fosztja meg az érintett ajánlattevőt a hatékony jogorvoslathoz való jogtól.

A régi Pp. értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát felülvizsgáló bíróságnak el kell utasítania minden olyan új jogalapot, amelyet a Döntőbizottság előtt nem hoztak fel.

A Fővárosi Ítélőtábla erre alapította a Fővárosi Bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezés elutasítását és a Legfelsőbb Bíróság is erre hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem elutasításakor.

Az EUB a MedEval ítéletében (C‑166/14, EU:C:2015:779) megállapította, hogy a jogbiztonság követelményének szintje nem azonos a kártérítési keresetek és a szerződések érvénytelenné nyilvánítására irányuló keresetek van szó. Mivel a kártérítésre irányuló jogorvoslatok nem befolyásolják a már megkötött szerződések érvényességét, nem indokolt az ilyen jogorvoslatokat ugyanolyan szigorú szabályoknak alávetni, mint a szerződések fennállására vagy teljesítésére vonatkozókat.

A jelen ügyben az EUB szerint a Hochtiefnek volt lehetősége arra, hogy az őt az eljárásból kizáró ajánlatkérői határozattal szembeni megsemmisítés iránti jogorvoslatot terjesszen a Közbeszerzési Döntőbizottság elé, majd az e Döntőbizottság által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát végző nemzeti bíróságok elé.

A Hochtief, az EUB releváns ítélkezési gyakorlata hiányában már a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt is hivatkozhatott volna arra, hogy nem volt lehetősége bizonyítani, hogy nem torzíthatta a versenyt az, hogy vezető tervezőként olyan szakértőt jelölt ki, aki az ajánlatkérő oldalán részt vett a közbeszerzés előkészítésében.

Tehát nem ellentétes az uniós joggal a kártérítési perben az olyan tagállami eljárásjogi előírás, amely a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai keretében az ajánlatkérők által elfogadott határozatok elsőfokú felülvizsgálatáért felelős valamely döntőbizottság által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kizárólag az e döntőbizottság előtti eljárás során előadott jogalapok vizsgálatára korlátozza.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Csendes forradalom
2018. szeptember 10.

Csendes forradalom

A konzervativizmus szelleme járja be az amerikai igazságszolgáltatást.