A közbeszerzési perben nem lehet új indokra hivatkozni

A Hochtief azért fordult az EUB-hoz, mert szerinte jogsértően zárták ki egy közbeszerzési eljárásból.

Az alapügy

Az ajánlatkérő egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési tendert írt ki még 2005-ben, amelyen a Hochtief által vezetett konzorcium is részt vett.

Az ajánlatkérő összeférhetetlenség miatt érvénytelenítette a konzorcium pályázatát és kizárta a konzorciumot a közbeszerzési eljárásból. Az ajánlatkérő döntését azzal indokolta, hogy a konzorcium vezető tervezőként az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzés előkészítésében részt vett szakértőt jelölte meg.

A Hochtief fellebbezett a döntéssel szemben, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság a fellebbezést elutasította, mivel álláspontja szerint a szakértőnek a részvételi jelentkezésben történő kijelölése nem tekinthető adminisztrációs hibának. Ha lehetővé tették volna a hiba kijavítását, az a közbeszerzésekről szóló törvénybe (Kbt.) ütközött volna. A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja szerint a z ajánlatkérő azon magatartása sem volt jogsértő, hogy csak két jelentkezővel folytatta az eljárást, mert a Kbt. úgy rendelkezett, hogy ha a jelentkezők között maradt a keretszámnak megfelelő alkalmas jelentkezést benyújtó pályázó, akkor kötelező azok ajánlattételre való felhívása.

A Hochtief bíróságon támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését, de a Fővárosi Bíróság elutasította a konzorcium erre irányuló keresetét.

A konzorcium fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Európai Unió Bíróságához (EUB), amely kérelemről az EUB 2009-ben érdemben döntött.

Az Európai Bizottság (EB) is vizsgálatot indított a közbeszerzés ügyében, amely során megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési szabályokat, egyrészt amikor tárgyalásos eljárást hirdetett meg, másrészt pedig, amikor az előminősítési szakaszban az egyik résztvevőt anélkül zárta ki, hogy lehetőséget adott volna annak igazolására, hogy a kijelölt szakértő vezető tervezőként történő közreműködése nem torzíthatta a versenyt.

A Fővárosi Ítélőtábla az EUB döntése és az EB megállapításai ellenére helybenhagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. A Fővárosi Ítélőtábla döntését arra alapította, hogy nem vizsgálhatta, hogy jogsértést követett‑e el az ajánlatkérő a konzorcium kizárásával, illetve azzal, hogy nem tette lehetővé ez utóbbi számára a védekezés lehetőségét, mert ilyen kifogás nem szerepelt az első fokon benyújtott keresetlevélben. A Hochtief csak a fellebbezés során érvelt először azzal, hogy a konzorciummal szemben alkalmazott tilalom a részvételi és ajánlattételi joga aránytalan korlátozásának minősül, ami ellentétes az eu-s joggal és az EUB ítélkezési gyakorlatával.

A Hochtief kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének felülvizsgálatát, de a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ítéletét.

A Hochtief a Bizottság megállapításaira alapítva perújítási eljárást kezdeményezett a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével szemben, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a perújítási kérelmet elutasította.

Az EB megállapításaira hivatkozva a Hochtief kártérítési keresetet indított a közbeszerzési eljárás során felmerült költségeinek megtérítésére.

A kereset az elsőfokú és a másodfokú bíróság is elutasította, ezért a Hochtief felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A Kúria az eljárást felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdésekkel fordult az EUB-hoz:

„1)      Az uniós joggal ellentétes‑e az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzési jog valamely szabályának megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa?

2)      Az olyan tagállami előírás, amely kártérítési igény érvényesíthetőségének előfeltételeként határozza meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, az uniós jogra tekintettel helyettesíthető‑e, azaz van‑e lehetőség arra, hogy a károsult a jogsértést más módon bizonyítsa?

3)      Az uniós joggal, különösen a tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elvével ellentétes‑e, vagy ilyen hatást válthat‑e ki a kártérítési perben az olyan tagállami eljárásjogi előírás, amely csak a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárás során előadott jogi érvek alapján teszi lehetővé a határozat bírósági felülvizsgálatát akkor is, ha a károsult csak olyan módon hivatkozhatna az általa állított jogsértés indokaként az Európai Bíróság értelmező gyakorlata alapján az összeférhetetlenségen alapuló kizárása jogellenességére, am[ely] – a sajátos közbeszerzési tárgyalásos eljárás szabályai folytán – a pályázata módosítását eredményezve más okból okozná a közbeszerzési eljárásból való kizárását?”

Az EUB döntése

Az EUB az első két kérdést együttesen vizsgálva megállapította, hogy a tagállamok főszabály szerint elfogadhatnak olyan nemzeti eljárásjogi rendelkezést fogadjanak el, amely a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Az EUB szerint az uniós jog csak azokat a minimális feltételeket határozza meg, amelyeknek a nemzeti jogrend szerinti jogorvoslati eljárásoknak meg kell felelniük a közbeszerzésekre vonatkozó uniós jogi előírások tiszteletben tartása érdekében.

A tagállamoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy a bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályok meghatározása során ne sérüljön az uniós jog hatékony érvényesülése és az uniós jog által magánszemélyeknek biztosított jogok. Ennek keretében a tagállamoknak megfelelően biztosítaniuk kell a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az EUB szerint azonban az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül szabja a jogsértés jogerős megállapítását, nem fosztja meg az érintett ajánlattevőt a hatékony jogorvoslathoz való jogtól.

A régi Pp. értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát felülvizsgáló bíróságnak el kell utasítania minden olyan új jogalapot, amelyet a Döntőbizottság előtt nem hoztak fel.

A Fővárosi Ítélőtábla erre alapította a Fővárosi Bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezés elutasítását és a Legfelsőbb Bíróság is erre hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem elutasításakor.

Az EUB a MedEval ítéletében (C‑166/14, EU:C:2015:779) megállapította, hogy a jogbiztonság követelményének szintje nem azonos a kártérítési keresetek és a szerződések érvénytelenné nyilvánítására irányuló keresetek van szó. Mivel a kártérítésre irányuló jogorvoslatok nem befolyásolják a már megkötött szerződések érvényességét, nem indokolt az ilyen jogorvoslatokat ugyanolyan szigorú szabályoknak alávetni, mint a szerződések fennállására vagy teljesítésére vonatkozókat.

A jelen ügyben az EUB szerint a Hochtiefnek volt lehetősége arra, hogy az őt az eljárásból kizáró ajánlatkérői határozattal szembeni megsemmisítés iránti jogorvoslatot terjesszen a Közbeszerzési Döntőbizottság elé, majd az e Döntőbizottság által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát végző nemzeti bíróságok elé.

A Hochtief, az EUB releváns ítélkezési gyakorlata hiányában már a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt is hivatkozhatott volna arra, hogy nem volt lehetősége bizonyítani, hogy nem torzíthatta a versenyt az, hogy vezető tervezőként olyan szakértőt jelölt ki, aki az ajánlatkérő oldalán részt vett a közbeszerzés előkészítésében.

Tehát nem ellentétes az uniós joggal a kártérítési perben az olyan tagállami eljárásjogi előírás, amely a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai keretében az ajánlatkérők által elfogadott határozatok elsőfokú felülvizsgálatáért felelős valamely döntőbizottság által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kizárólag az e döntőbizottság előtti eljárás során előadott jogalapok vizsgálatára korlátozza.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Öngyilkosság jogszerű segédlettel
2019. január 16.

Öngyilkosság jogszerű segédlettel

Ki dönthet a halálról? Mi a helyzet az öngyilkosságban történő professzionális segédkezéssel? Németország ismét az eutanáziáról vitatkozik.

EUB-ítélet a Danieli-ügyben a külföldi munkáról
2019. január 15.

EUB-ítélet a Danieli-ügyben a külföldi munkáról

Az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemezzük az osztrák szabályozás uniós jogi összhangjáról (II.) az úgynevezett Danieli-ügy kapcsán. E döntés a Horvátország uniós csatlakozása utáni, a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának korlátozásából fakadó átmeneti szabályok értelmezését érinti.

Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása
2019. január 9.

Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása

Az EJEB nem találta megalapozottnak a magyar bírák azon kérelmét, hogy Magyarország a kötelező nyugdíjbavonulás előírásával megsértette a tisztességes eljáráshoz, a tulajdon védelméhez, illetve a magánélethez való jogukat.

Az ENSZ migrációs csomagja
2018. december 18.

Az ENSZ migrációs csomagja

Hosszú, de eredményes tárgyalások után fogadták el az ENSZ migrációs csomagját, mely egy alapjaiban félremagyarázott dokumentum. Az ugyanis nem jogforrás, így rá nem alapítható bíróság vagy más nemzetközi fórum előtt érvényesíthető jogigény.