A mesterséges intelligencia szabályozás hatása a jogi szektorban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogi szektorban chatrobotoknál, illetve a bírósági döntéseknél, valamint a nyomtatványok kitöltésénél is egyre jobban terjed az MI használata.

Az Európai Bizottság nem rég ismertette a mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályozás tervezetét. Ez az első ilyen kísérlet egy olyan technológia szabályozására, amely jelentős tudományos áttöréseket hozhat, de időnként aggályok. A tervezet célja, hogy átláthatóbbá tegye a mesterséges intelligencia használatát, és tiltsa „az emberek biztonságára, megélhetésére és jogaira egyértelmű fenyegetést jelentő rendszereket”, így az EU számtalan területen korlátozná az MI-k használatát, ideértve a kölcsönkérelmek elbírálását, az önvezető autókat, a bérleti szerződésekkel kapcsolatos döntéseket és az infrastruktúrát.

A Bizottság szigorúbb szabályokat javasol a biometrikus adatokra – például a bűnüldöző szervek által használt arcfelismerő rendszerekre, amelyeket korlátoznának. ”

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, kijelentette, hogy „ezekkel a mérföldkőnek számító szabályokkal az EU új globális normák kidolgozásának kezdeményezőjévé válik annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát megbízhatóan lehessen használni.” A tervezet megfelelő ellenőrzési és végrehajtási rendszert vezetne be, amely alapján az MI-t üzemeltető társaság globális éves forgalmának akár 6% -áig terjedő bírságot is ki lehetne szabni.

„Úgy tűnik, hogy az EU ezen a gyorsan fejlődő területen még a korai fázisban bevezeti a szigorú szabályozási keretet, amely a techóriások fejlesztéseit szabályozza és a világon elsőként, új, világszintű normákat vezet be az emberbarát mesterséges intelligencia elérése érdekében” – nyilatkozta Kristof De Vulder, a belga DLA Piper vezető partnere a Law.com-nak. A javaslatot „egyedülállónak és úttörőnek” minősítette. Ha a tervezetet a jelenlegi szövegezéssel fogadják el, az jelentős új kötelezettségeket fog róni a mesterséges intelligencia-rendszerek szolgáltatóira, importőreire, forgalmazóira és felhasználóira is, amelyeket nem lesz könnyű betartani.

Kristof De Vulder szerint a technológiai jogban és az uniós szabályozási folyamatok irányításában jártas ügyvédi irodák előnybe kerülnek és képesek lesznek hasznosítani a szakértelmüket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanácsadásokon, amint a szabályozás bevezetésre kerül.

Jörg Heirman, az Ashurst nemzetközi ügyvédi iroda brüsszeli irodájának partner ügyvédje szerint az új szabályoknak a jogi szolgáltatásokra is nagy hatása lesz, mert folyamatosan növekszik az MI-alapú jogi szolgáltatások bevezetése. „Ez egy olyan terület, amelyet az ügyvédi irodáknak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérniük” – tette hozzá.

A rendelet átláthatósági követelményt vezetne be az olyan szervezeteknél, amelyek mesterséges intelligencia-rendszereket használnak az emberekkel való kapcsolattartásra. Ez azt jelenti, hogy minden ügyvédi irodának, aki a weblapján MI-alapú chatrobotokat használ az ügyfeleivel való kommunikáció során, valószínűleg értesítenie kell majd ügyfeleit arról, hogy egy MI chatrobottal beszélgetnek, és nem egy ügyvéddel – tette hozzá Heirman.

A tervezet a tágabb értelemben vett jogi szektorban is változtatásokat hoz majd. A javasolt új szabályok a bírák döntéseinek meghozatalát támogató mesterséges intelligencia-rendszereket nagy kockázatúnak tekintik, ezért Heirman szerint ezekre a rendszerekre a jövőben vélhetőleg további szabályozást vezetnek majd be.

A mesterséges intelligencia az EU-n kívül is egyre nagyobb figyelem kap. Az Egyesült Államokban például a mesterséges intelligencia alkalmazásának kockázatát vizsgálja számos szövetségi állam és város, valamint a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is. Az EU új szabályozásának hatályba lépése előtt még végig kell mennie az EU jogalkotási folyamatán, amely több évig is eltarthat.

(law.com)

---