Arrébb került a belga-francia határ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy belga gazdának útban volt a belga-francia határ, ezért fogta és áthelyezte a határkövet.

Egy belga gazda felfordulást okozott, miután véletlenül átrajzolta a belga-francia határt. Egy helytörténetész az erdőben sétált, amikor észrevette, hogy a két ország határát jelző kő 2,29 m-rel (7,5 láb) elmozdult.

A belga gazda, akit nyilvánvalóan bosszantott a traktora útjában lévő kő, Franciaország területére tette azt át. Ahelyett, hogy az esetet nemzetközi felháborodást váltott volna ki, azt a határ mindkét oldalán mosollyal fogadták.

„Belgiumot megnövelte Franciaországot pedig lecsökkentette, ez nem volt jó ötlet” – nyilatkozta David Lavaux, a belga Erquelinnes falu polgármestere a TF1 francia tévécsatornának. Ezzel fejfájást okozott a területek tulajdonosainak, nem is beszélve a szomszédos államokról- mutatott rá a polgármester.

A határ Franciaország és a mai Belgium között 620 km (390 mérföld). Hivatalosan a Kortrijki Szerződés alapján rajzolták meg, amelyet 1820-ban írtak alá Napóleon öt évvel korábbi waterloói veresége után. A határkövet 1819-ben helyezték el, amikor a határt először kijelölték.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

„Boldog voltam, hogy a városom nagyobb lett” – tette hozzá nevetve a belga polgármester. De Bousignies-sur-Roc polgármestere azonban nem értett egyet. „El kell kerülnünk az új határháborút” – nyilatkozta mosolyogva a La Voix du Nordnak a szomszéd francia falu polgármestere, Aurélie Welonek.

A belga hatóságok azt tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot a gazdálkodóval, hogy megkérjék őt, hogy helyezze vissza a követ az eredeti helyre. Ha ez nem történik meg, az eset a belga külügyminisztériumig is eljuthat, amelynek fel kellene hívnia élesztenie az 1930 óta inaktív francia-belga határbizottságot.

Lavaux úr megjegyezte, hogy a gazdálkodónak büntetőjogi felelősségre is vonható, ha nem tesz eleget a határkó visszahelyezésének. „Ha jót akar, akkor nem lesz problémája, ezt a kérdést békésen rendezzük” – nyilatkozta a Sudinfo belga hírportálnak.

(bbc.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.