Az MI és a Szép új világ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aldous Huxley disztópikus remekműve, a „Brave New World” [Szép új világ] több mint 90 évvel ezelőtt jelent meg.A jövőbe játszódik, amikor a világ lakossága elsősorban az intelligencia alapján osztályokra bomlik. A történet főszereplője, Bernard Marx felfedezi az osztályrendszeren kívüli világot.Szemben Jules Verne optimistább, a jövőről szóló regényeivel, Huxley „Szép új világ” című műve a technológián alapuló társadalom negatív aspektusait látja. Huxley számos fejleményre számított, a számítógépekre és mesterséges intelligenciára azonban biztosan nem. Vajon más lett volna Huxley regénye, ha ezeket is előre látja.

Az elmúlt hónapokban sokan vitatták a mesterséges intelligencia (MI) szerepét a jogi technológia fejlődésében.

A múlt hónapban tettem közzé a „Eljött a robotok kora” című cikkemet, amelyben megosztottam a ChatGPT-ben rejlő lehetőségeket, beleértve néhány lehetséges alkalmazást, a technológia eredendő korlátait, és azt, hogy a rossz kezek negatív célokra használhatják az MI-t. A cikkemet egy kollégám írása követte, aki rámutatott a mesterséges intelligencia hallucináció jelenségére, amelyben a mesterséges intelligencia szó szerint választ ad, beleértve a fiktív forrásokat is. Dr. Lance Eliot a Stanford Egyetemen a mesterséges intelligencia elismert szakértője, aki a mesterséges intelligencia etikájáról, a mesterséges intelligencia jogi megfontolásairól és a felelős MI-ről is írt.

Egyszerűen közelíti meg az etikai kérdéseket: szerinte van jó és rossz célokra használt MI, valamint a felelős MI koncepciója.

Hogyan vezethet a felelős MI és az jó célokra használt MI eligazodni egy jövőkép felé, amely Jules Verne optimizmusát tükrözi – Aldous Huxley disztópikus tragédiája helyett?

A tiszta mesterséges intelligenciának vannak korlátai, de az emberi bemenettel párosított hibrid MI-megoldások megmenthetik a technológiát

Az olyan tiszta mesterséges intelligencia megoldásoknak, mint a ChatGPT, vannak korlátai, hacsak nem egészítik ki azokat más technológiával és nem felügyelik őket az emberek.

A Pure AI [tiszta MI] alatt egy egyedi MI-technológia használatára utalok, nem pedig a technológiák heterogén keverékére, amely magában foglalja az MI-t, és más szabályok vagy logika alapján működő technológiákat. Ha egy másik technológia jobb az adott feladatra, akkor azt kell használni. Ezt hibrid MI-nek nevezném – olyan alkalmazásoknak, ahol az MI a technológia fontos része, de nem az egyetlen technológia.

Nem világos, hogy jelenleg hány szabály van (ha van egyáltalán) beágyazva a ChatGPT-be.

Tud-e a ChatGPT, korlátozott jognyilatkozatokat tenni az eredmények alapján? Vajon az OpenAI jogtanácsosa eléggé megbízott az MI-ben ahhoz, hogy az „megtanulja” a jogi felelősségkizárásokat, és bízott-e a ChatGPT-ben, hogy ilyen felelősséget kizáró nyilatkozatokat tegyen? Vagy azok szabályai és logikája alapján biztosított, hogy a ChatGPT által kiadott válaszok jogi tanácsként értelmezhető jognyilatkozatot tartalmazzanak? Az ehhez hasonló kérdésekre nincsenek egyértelmű válaszok.

Az OpenAI sokkal erősebbé tehető egy olyan szabálymotorral, amely képes „becsomagolni” az MI-t, és arra kényszeríti az alkalmazást, hogy előzetes lépéseket alkalmazzon az eredmények előtt.

Ez nagyon fontos lenne olyan területeken, mint a jog, egészségügy, kockázatelemzés vagy a tudomány, ahol ismert tények vannak.

A mesterséges intelligencia kihasználhatja a már ismert dolgokat

Gondoljunk csak bele.

Nem kell az MI-re támaszkodni ahhoz, hogy felfedezzük a már ismert tényeket. Olyasmiket, mint egy kodifikált törvény pontos nyelvezete vagy két vényköteles gyógyszer kölcsönhatása, ezeket nem kell megtanulnia az MI-nek. Ez már ismert. Amikor a mesterséges intelligencia felismer bizonyos mintákat, például egy jogi kérdést, az alkalmazásnak hasznosítania kell ezeket a szabályokat és hivatkozásokat kell tartalmaznia olyan munkára – például egy kodifikált törvényre – amely megfelelő,.

E lépések megtétele egy másik kérdést vet fel.

Honnan tudhatjuk, hogy az alkalmazáson belüli szabályok nem elfogultak vagy nem helytelenek? Mi van akkor, ha az alkalmazás rossz szabályokat alkalmaz? A valóság az, hogy a való világban nem mindig tudjuk ezeket a válaszokat.

De a szabályok és a logika kutatható és ellenőrizhető, ha nyilvánosságra hozzuk őket.

Ez igaz a való világban és az átláthatóságot biztosító alkalmazásokban. A társadalom általában bízik a jogrendszerben, az ügyfelek pedig általában az ügyvédekben és a bírákban. Ugyanez igaz egészségügyi rendszerünkre is; nem tökéletes, de hajlamosak vagyunk megbízni az orvosainkban vagy a kórházakban, hogy helyesen járnak el az érdekünkben. És ha elég jelentős probléma van egy határozattal vagy egészségügyi döntéssel, akkor ott vannak a felülvizsgálati eljárások.

A mesterséges intelligencia minden szörnyűsége ellenére, ahogy egyre több hibrid MI-t fejlesztettek ki, amely a tényeket és az ismert információkat szabályok alapján használják fel, a jövő sokkal fényesebb lesz.

Íme egy gyors példa arra, hogy a hibrid mesterséges intelligencia hogyan használható jogi probléma megoldására. Az ügyvédi robot csevegésen keresztül megkeresést kap az ügyféltől. A csevegés során az ügyfél felvétele történik, és a bot arra a következtetésre jut, hogy az ügyfél problémája a csődhöz kapcsolódik. Hibrid mesterséges intelligencia megoldásként elkezd konkrét kérdéseket feltenni, és az ismert szabályokat alkalmazza a kifejezetten csődbejelentésekhez kapcsolódó meglévő űrlapok kitöltésére.

Az ügyvéd tájékoztatást kap, és áttekinti a teljes folyamatot, tisztáz minden változtatást, kommunikál az ügyféllel, és jóváhagyó bélyegzőjét elhelyezi a bejelentésen. Az ehhez hasonló tapasztalatok nem túl messzire menőek, és gyorsabb és hatékonyabb utat jelenthetnek az ügyvédek számára az ügyfeleikkel való együttműködéshez.

Kinek lesznek hasznosak a hibrid AI rendszerek?

Szeretném azt hinni, hogy a társadalomnak és bevallottan optimista vagyok. A jogi közösségen belül a hibrid mesterséges intelligencia megközelítés az ügyvédek, ügyvédi irodák és jogi osztályok számára előnyös lenne. A jogi információszolgáltatók, akik a jogi közösség megbízható részét képezik, és hiteles anyagokat készítenek, előnyben részesülnek. Az ezekre támaszkodó ügyvédek és bírák is profitálnak majd. A no code/low code szoftverplatformok előnybe kerülnek a szabályokon alapuló technológiájuk miatt, csakúgy, mint minden olyan szervezet, amelyik rendelkezik a hasznosítható tényadatok sokaságával. Ide tartozhatnak a jogi osztályok a szabályzataikkal és a szerződés-életciklus-kezelési megoldásokkal. Ide sorolhatók az olyan ügyvédi irodák is, amelyek kiterjedt adatbázissal rendelkeznek a korábbi munkatermékekről, minden típusú ügyről és ügyfélről.

Sok szó esik arról, hogy az MI bomlasztó és ijesztő. A mesterséges intelligencia valóban bomlasztó lesz, de a hibrid MI-ben sok pozitív lehetőség rejlik. A hibrid MI-megoldások segíthetnek a megalapozott tények és hiteles munka kiaknázásában, amelyeket nem kell újra felfedeznie az MI-nek. Ha a hibrid MI-alkalmazások fellendülhetnek, továbbra is lesznek új belépők a jogi iparágban – de sok érdekelt fél képes lesz a hibrid MI-technológiák befogadására, használatára és a boldogulásra.

Huxley „Brave New World”-jével ellentétben okkal feltételezhető, hogy a jogi ipar jövője még pozitívabb lehetőségeket ígér. Úgy gondolom, hogy a jó célra használt MI diadalmaskodhat a rosszra szánt MI felett.

A cikk szerzője Ken Crutchfield.

Ken Crutchfield a Wolters Kluwer Legal & Regulatory U.S. alelnöke és jogi piacokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki az információs, üzleti intelligencia, szabályozási és jogi munkafolyamat-megoldások vezetője. Ken több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az információs és szoftvermegoldások vezető szerepében a különböző iparágakban. Elérhető a ken.crutchfield@wolterskluwer.com címen.

(abovethelaw.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.