Jogsértő a Microsoft kommunikációs platformja?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzleti kommunikációval foglalkozó Slack Technologies versenyjogi bejelentést tett a Microsoft ellen az Európai Bizottságnál, amely a Microsoft Teams program Microsoft Officeba integrálásával megsérthette a versenyjogi szabályokat.

A Slack szerint a Microsoft korlátozta a versenyt azzal, hogy Microsoft Teams termékét a Microsoft Office felhasználói fiókkal kapcsolta össze. A Slack azt állítja, hogy a Microsoft jogellenes és versenyellenes magatartást folytatott, „visszaélt piaci erőfölényével a verseny kizárása érdekében, amellyel megsértette az Európai Unió versenyjogát”.

európai unió jogrendszere

A Slack bejelentésében azt állítja, hogy a Microsoft jogellenesen kapcsolta össze a Microsoft Teams termékét az Officeszal, így pedig több millió felhasználót kényszerített a Teams telepítésre, megakadályozta annak eltávolítását, és manipulálta a vállalati ügyfelek számára felmerülő valódi költségeket. A Microsoft Teams egy olyan kapcsolattartásra használt program, mint amilyet a Slack is üzemeltet. A Slack az ügyet a Microsoft korábbi eljárásához hasonlította, amikor azért marasztalták el az amerikai céget, mert az Internet Explorert alapértelmezett böngészőként használta a Windowsban.

Ezzel a bejelentéssel a Microsoft is bekerült az EU által a nagy technológiai vállalatok ellen indított vizsgálatok látókörébe, amelyek állítólag visszaélnek piaci dominanciájukkal. 2019 márciusában a Spotify tett bejelentést az Apple ellen az EU-ban. Az Európai Bizottság versenybiztosa, Margrethe Vestager pénzbírságot szabott ki a Google ellen, és más nagyobb amerikai technológiai vállalatokat, például az Amazont, az Applet és a Facebookot jelenleg is vizsgál.

Az Európai Bizottság most vizsgálja a panaszt, és eldönti, hogy indít-e hivatalos vizsgálatot a Microsoft állítólagos jogellenes gyakorlata miatt.

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.