A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai II.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, de a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok is jelentős számú munkavállalót érintenek.

A cikk első résézt itt olvashatja
 
Az ellenőrzések összesített tapasztalatai
 
Építőipar
 
A vizsgált időszakban a munkaügyi ellenőrzések 21 %-át ebben az ágazatban tartották (3086 db). Az ágazatot érintően 2 733 db intézkedést hoztak, valamint 389 db munkaügyi bírságot szabtak ki 56 145 000 Ft összegben. Az ágazatot érintően 933 db munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot hozott a hatóság.
 
Az ágazat adta ebben az időszakban is a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót. 
 
A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl.: színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) nem jellemzők az építőiparban. A foglalkoztatottak között nagy a fluktuáció, ami magával hozza a bejelentés nélküli foglalkoztatást és az igazolás kiadása és elszámolás megtörténte nélkül megszüntetett munkaviszonyokat.
 
Több munkáltatónál is előfordult, hogy ismétlődően követte el a szabálytalanságot, ami arra enged következtetni, hogy kicsi a munkaügyi bírságok visszatartó ereje, a cégeknek megéri kockáztatni, mert így magasabb az elvégzett munka utáni haszon. Az utóbbi időszakban országszerte szakmai végzettséget és tapasztalatot igénylő, kiemelt építőipari beruházások valósultak meg (hidak, felüljárók, vasúti pálya stb.). Az ilyen beruházások lényegesen kisebb mértékben igényeltek kézi munkaerőt, szakképzetlen munkavállalókat, ennek megfelelően a munkaügyi szabályszegések is kisebb mértékben jelentek meg, mivel ezek a nagyvállalkozások betartják a szabályokat.
 
A munkáltatók ellenőrzése az építőiparban továbbra is hosszadalmas ügyintézést igényel az alvállalkozói láncolatok felderítése és az együttműködés hiánya miatt.
 
Az építés-kivitelezési munkaterületeken változatlanul komoly ellenőrzési feladatokat jelent a foglalkoztató kilétének megállapítása. Az ellenőrzéseket tovább nehezíti a már előzőekben kifejtett probléma, hogy az építőipari vállalkozások gyakran nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást.
 
Megfigyelhető, hogy a megrendelőt, fővállalkozót általában nem érdekli (legalábbis a tapasztalatok ezt mutatták), hogy a munkaterületen munkát végző munkavállalók kinek az alkalmazásában állnak és a foglalkoztatásuk bejelentése megtörtént-e.
 
Jellemző az ágazatra, hogy a munkavédelmi és munkaügyi szabályok be nem tartása együtt jár. A rendezetlen munkaterület, a nyilvánvalóan életveszélyes körülmények között történő munkavégzés esetén megalapozottan feltételezhető a bejelentés nélküli foglalkoztatás és egyéb további jogsértések fennállása is.
 
Példa: Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy baleset bejelentése alapján 2016. szeptemberében munkaügyi ellenőrzésre is sor került egy építőipari munkáltatónál. Megállapítást nyert, hogy a munkáltató a sérültet és további 4 munkavállalót foglalkoztatott segédmunkás munkakörben egy ipari park építési területén. Az 5 segédmunkás munkakörben foglalkoztatott munkavállaló jogviszonyát a munkáltató nem jelentette be a NAV felé a munkavállalók munkába lépését és a munkaügyi ellenőrzés megkezdését megelőzően, valamint velük munkaszerződést sem kötött.
 
Mezőgazdaság
 
A mezőgazdasági ágazatra az idei első háromnegyed évben az ellenőrzések 3 %-a esett (483 db) összesen 363 intézkedés született és 23 munkáltatóval szemben 2 375 000 Ft összegben kellett a munkaügyi bírság eszközével élni, valamint 85 esetben munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot kiadni.
 
Az ágazatban előforduló jogsértésekre jellemző, hogy gyakran a feltárt jogsértés nagyobb munkavállalói létszámot érint, ennek hátterében az áll, hogy a mezőgazdasági munkák erősen szezonális hatás alatt állnak, a munkáltatók pedig rövid ideig nagyobb munkavállalói létszámot alkalmaznak, ezért ha az ellenőrzés jogsértést tár fel, akkor a jogsértés gyakran valamennyi munkavállalót érinti. Akadnak ez alól pozitív kivételek, így pl. Hajdú-Bihar megyében annak ellenére, hogy nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók működnek az ágazatban, a tömeges jogsértés viszonylag ritkán volt tapasztalható, mivel bejelentés nélküli foglalkoztatás többnyire csak figyelmetlenségből fordul elő, egy-két fő bejelentése maradt el a százas nagyságrendű foglalkoztatotti létszámból.
 
Állattenyésztés esetén az állatokat gondozó személyek bejelentése szokott elmaradni, vagy legalizált foglalkoztatás esetén gyakori a kifizetetlen rendkívüli munkavégzés.
 
A mezőgazdasági ágazatban többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka a jellemző. Az ellenőrzések során az ágazatban dolgozó munkavállalók gyakran nyilatkozzák, hogy tudomásuk szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idénymunka jelleggel dolgoznak a munkáltatónak, ám a bejelentésük több esetben nem történik meg.
 
Példa: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2016. szeptember elején munkaügyi ellenőrzésre került sor egy Kft. erdő fakitermelési munkálatainál. Az ellenőrzés során 6 munkavállalót találtak munkavégzés közben. Megállapításra került, hogy a munkáltató 4 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott 07 óra 00 perctől 16 óra 00 percig tartó napi munkaidőben, egyszerű erdészeti foglalkozású munkakörben, bruttó 129 000,-Ft/hónap összegű munkabér ellenében. A munkáltató a 4 munkavállaló munkaviszonyát az ellenőrzés napját követően jelentette be a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé, illetőleg a munkavállalók munkaszerződését visszamenőlegesen írásba foglalta.
A helyszíni eljárás során munkát végző további 2 fő munkavállaló írásba foglalt munkaszerződéssel és az adóhatóság felé történő bejelentéssel került foglalkoztatásra, egyszerű erdészeti foglalkozású munkakörben, bruttó 129 000,-Ft/hónap összegű munkabér ellenében. Nevezett munkavállalók az ellenőrzés részére munkaidő-nyilvántartást nem tudtak bemutatni.
A munkáltatónál már korábban is fordult elő munkaügyi jogsértés.
 
Kereskedelem
 
2016. szeptember 30-ig a vizsgálatok több mint ötöde (3038 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 4022 db intézkedés mellett 129 db munkaügyi bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság 15 100 000 Ft összegben. Figyelmeztetés határozat 358 esetben került kiadmányozásra.
 
Az ágazatnak nincs „tipikus” jogsértése a főbb jogsértések mindegyikével nagy számban lehet találkozni. A legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született. Fontos kiemelni továbbá, hogy a munkabérrel kapcsolatos intézkedések száma ebben az ágazatban volt a legmagasabb. Mindemellett a feketefoglalkoztatás is jelen van a kereskedelemben. 
 
A munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése miatt szintén a kereskedelem területén hozták a legtöbb intézkedést a hatóság munkatársai. Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem naprakész vagy nem fellelhető a munkavégzés helyén.
 
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok közül a pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok miatt a kereskedelem területén kellett a legtöbb intézkedést hozni és a legtöbb munkavállalót érintett a pótlékok fizetésének elmaradása. Ezen belül is a rendkívüli munkáért járó pótlék, illetve a műszakpótlék, valamint a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékok meg nem fizetése fordult elő leggyakrabban.
 
A munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések a kereskedelem területén leggyakrabban az írásbeli munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó törvényi előírások megsértése kapcsán fordultak elő.
 
A kiskereskedelmi egységekben sok esetben, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozás vezetője végez munkát személyesen.
 
A feketefoglalkoztatásról elmondható, hogy az ágazatban a részmunkaidőben történő bejelentés teljes munkaidős foglalkoztatás mellett feltehetőleg sokkal nagyobb mértékben fordul elő, de a munkavállalók a munkáltató retorziója miatt nem mernek nyilatkozni, így e szabálytalanság bizonyítása is nehézséget jelent a hatóságnak.
 
A szabadságra vonatkozó szabályok megszegése miatt ebben az ágazatban hozták a legtöbb intézkedést a kormányhivatalok. A munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést, illetve súlyosabb esetben magát a szabadságot sem adják ki a munkavállalónak.
 
Példa: 2016. szeptemberében egy Fejér megyei vegyesboltban közérdekű bejelentés alapján munkaügyi ellenőrzésre került sor, ahol munkavégzés közben találtak a hatóság munkatársai 5 munkavállalót, akik közül egy fő a pénztárban 3. országbeli, vietnami állampolgár volt.
Munkavállalási engedélyt bemutatni nem tudott, ezért a helyszínen eltiltásra került a további foglalkoztatástól az engedély bemutatásáig, továbbá 2 munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében volt foglalkoztatva, de bejelentésük nem történt meg.
Rendes munkaviszonyban végzett munkát továbbá 2 munkavállaló, akik közül egy fő munkaviszonyának első hete nem került bejelentésre a NAV felé, 1 munkavállalóval pedig heti 30 órás részmunkaidős munkaszerződést kötött a munkáltató, de a foglalkoztatása teljes munkaidőben történt.

Vendéglátás
 
A 2016. január-szeptember közötti időszakban a vizsgálatok 15 %-a (2235 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 3 002 db intézkedés mellett 165 db munkaügyi bírság került kiszabásra, összesen 15 225 000 Ft összegben. Az ágazatban a 388 munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés adtak ki a hatóság munkatársai, így elmondható, hogy az építőipar után ebben az ágazatban született a legtöbb munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozat.
 
Hasonlóan a kereskedelemhez itt is kiemelkedő a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések (napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, munkaidő-beosztás hiánya). Utóbbi szabálytalanságok rendszeresen összekapcsolódnak, hiszen vagy a munkavállaló dolgozik a megengedett munkaidőn felül (munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság), vagy ami lényegesen gyakoribb, hogy ennek leplezése valósul meg szabálytalan nyilvántartással.
 
Az építőipar és a vagyonvédelem után a vendéglátás adta a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót az vizsgált időszakban, ami negatív jelenség a tavalyi évhez képest. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő bejelentés elmulasztása, pedig az építőipar után
ebben az ágazatban a leggyakoribb.
 
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések száma a kereskedelmi ágazat után itt a leggyakoribb, azon belül a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékok, illetve a műszakpótlékok megfizetésének elmaradása jellemző a vendéglátásban.
 
A vendéglátás területén gyakran előforduló jogsértés a megengedett maximális munkaidő túllépése. Szabálytalanság megállapítása esetében a munkáltatók többnyire a napi, heti munkaidőre vonatkozó jogszabályokat sértik meg.
 
A vendéglátás területén hozták a legtöbb intézkedést a hatóság munkatársai a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása miatt, pozitív jelenség viszont, hogy a kereskedelemmel ellentétben a vendéglátásban nem jellemző a szabadsággal kapcsolatos jogsértések miatt hozott intézkedések száma.
 
Az ellenőrzések során a társhatóságokkal való együttműködés a vendéglátásban is kiemelt
fontosságú.
 
Példa: Heves megyében 2016. szeptemberében rendőrségi akció keretében munkaügyi ellenőrzés került lefolytatásra egy vendéglátó-ipari egységben. A helyszíni ellenőrzés során munkavégzés közben talált munkavállaló nyilatkozata szerint 2016. augusztus hónapban 8 napon, szeptember hónapban 13 napon keresztül, szóbeli megállapodás alapján, egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát pultos munkakörben a munkáltató alkalmazásában. A munkáltató a munkavállaló fenti munkanapjai közül egyetlen napot sem jelentett be egyszerűsített foglalkoztatásként. A bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenére a munkáltató a munkavállaló valamennyi munkanapjáról és a teljesített munkaidejéről az előírásoknak megfelelő munkaidő-nyilvántartást vezetett.
 
Feldolgozóipar és gépipar
 
A munkaügyi hatóság munkatársai ezekben az ágazatokban tartották az ellenőrzések 15 %-át (2201 db) 2016. I-III. negyedévben. Az ágazatokban tevékenykedő foglalkoztatók vonatkozásában összesen 2 643 intézkedést hoztak a kormányhivatalok. Idén a vizsgált időszakban 143 db munkaügyi bírság (21 495 000 Ft összegben), valamint 274 figyelmeztetés született a feldolgozóipar és gépipar területén.
 
Iparági sajátosságnak mondható, hogy a feltárt jogsértések az esetek számottevő részében nagyobb munkavállalói csoportot érintenek. 2016. szeptemberéig jellemzően a munkaidő nyilvántartására (hiányos nyilvántartás), a munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkabér határidőben történő kifizetésének elmaradása érintette az ágazatban dolgozó munkavállalókat utóbbi szabálytalanság pénzügyi, gazdasági okokra vezethető vissza.
 
A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatosan megállapítható, hogy van olyan cég amelyik felvállalja a teljesített „túlórákat”, nem „kozmetikázza” a jelenléti ívek tartalmát, kifizeti a teljesített órák után a bért és a bérpótlékokat, de túllépi az évi 250 óra rendkívüli munkavégzési korlátot. A másik véglet, amikor ezt a szabálytalanságot megpróbálják leplezni, a munkaidő-nyilvántartást hamisítják, mozgó bérben történik a „leplezett” rendkívüli munkavégzés kifizetése. Jellemzően van írásba foglalt beosztás, munkabér tekintetében anyagi kár nem éri a munkavállalót, viszont előfordul, hogy a termelésben dolgozó munkavállalóknak a szabadságot esedékességének évében nem adják ki.
 
Előfordul, hogy a munkavállalók nem tudták a munkavégzés megszakításával a munkaközi szünetekre előírt 20 percet sem egybefüggően igénybe venni.
 
A feldolgozóipari munkáltatók általában képzett munkaügyi jogi háttérrel rendelkeznek, ezért gazdasági megfontolásból (pl. rendelések teljesítése), vagy véletlenül követnek el szabálytalanságot. Volt olyan cég, amely több száz főt foglalkoztatott munkaszüneti napokon (március 15-én, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn). A munkáltató részéről maximálisan együttműködtek, a jogsértést nem titkolták. Elmondták, hogy a megrendelések miatt kell munkaszüneti napokon dolgozni, lényegében ezt tudatosan tervezik és vállalják ennek szankcionálását. (Ez a gazdasági társaság már 2015. évben is rendszeresen rendelt el munkavégzést munkaszüneti napokon.)
 
A termelés folyamatos biztosítása miatt a munkaszervezés során a szabadsággal kapcsolatos jogsértéseket a feldolgozóiparban szenvedte el a legtöbb munkavállaló, mely az esedékesség évében történő maradéktalan kiadás elmaradásában, valamint az egybefüggő 14 nap szabadság biztosításának elmaradásában testesült meg.
 
Az ágazatban sok helyen alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, akiket ritkán foglalkoztatnak szabálytalanul a munkadók.
 
A korábbi éveknek megfelelően ebben az ágazatban fordult elő a leggyakrabban, hogy harmadik országbeli munkavállalókat szabálytalanul (engedély nélkül) foglalkoztattak a munkáltatók.
 
Példa: Csongrád megyében egy egyéni vállalkozónál munkaügyi ellenőrzésre került sor egy baromfi-feldolgozóban 2016. júliusban. Az ellenőrzés napján a helyszínen 12 munkavállaló végzett munkát segédmunkás munkakörben.
A munkavállalók előadták, hogy az egyéni vállalkozóval szóban állapodtak meg a munkavégzésről egyszerűsített foglalkoztatás keretében, 600,- Ft/óra munkabér ellenében. Az ellenőrzés során beszerzett bizonyítékok (munkaidő-nyilvántartások, tanú meghallgatási jegyzőkönyvek) alapján megállapítást nyert, hogy az egyéni vállalkozó a 12 munkavállaló bejelentését az ellenőrzés napjára az illetékes adóhatóság felé sem egyszerűsített foglalkoztatás, sem munkaviszonyban történő foglalkoztatás vonatkozásában nem tette meg.
Az ellenőrzés hatására vállalkozó utólagosan az ellenőrzés napjára munkaviszony keretében a munkavállalókat bejelentette, ez által a fennálló szabálytalanságot megszüntette.
 
Példa: Egy Nógrád megyei feldolgozóipari munkáltatónál 2016. júliusában munkaügyi ellenőrzést tartottak a hatóság munkatársai a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) munkatársaival közösen. A helyszíni ellenőrzés során a HR vezető elmondta, hogy 11 fő harmadik országbeli állampolgár (8 orosz és 3 szerb állampolgár) dolgozott a helyszíni ellenőrzéskor. 4 orosz állampolgárságú munkavállaló 2016. június 2. napján, 4 orosz állampolgárságú munkavállaló 2016. július 4. napján, 2 szerb állampolgárságú munkavállaló 2016. május 9. napján, 1 szerb állampolgárságú munkavállaló 2016. június hó 6. napján kezdte meg a munkavégzést a munkavégzési helyen munkáltatói kirendelés alapján. A munkaügyi vezető elmondta továbbá, hogy az érintett munkavállalóknak munkavállalási engedélyük nem volt, az nem lett kérvényezve.
Az eljárás során a BÁH belföldi jogsegély keretében arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a vízumukon kívül a munkavállalók részére nem került kiállításra tartózkodási engedély sem összevont eljárás keretében, sem egyéb célból.
A munkáltató képviselőjének nyilatkozata szerint a munkavállalók magyarországi munkavégzése kiküldetés keretében történt, a munkavállalók egyike sem rendelkezett munkavállalási engedéllyel a Magyarországon történt munkavégzéshez.
A munkáltató képviselője nyilatkozatában a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének 26. pontjára (mely szerint a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre olyan harmadik országbeli állampolgárnak a miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, aki Magyarországgal szomszédos ország állampolgára) hivatkozott a szerb munkavállalók foglalkoztatásának engedélymentességét illetően.
Fenti jogszabályhely alapján a szerb állampolgárok Magyarországon történő munkavégzése 2016. július 1. napjától vált engedélymentessé. Fentiek az orosz állampolgárságú munkavállalókra nem vonatkoztak, tekintettel arra, hogy Oroszország nem szomszédos Magyarországgal.
Megállapítást nyert, hogy a munkáltató 11 munkavállaló keresőtevékenység végzésére jogosító engedély nélkül végzett munkát Magyarországon a 8 fő orosz állampolgárságú munkavállaló a Magyarországon történt foglalkoztatásának teljes időtartamában, a 3 fő szerb állampolgárságú munkavállaló 2016. év június hó 30. napjával bezárólag.

Nyomozási és biztonsági tevékenység
 
Az ellenőrzések 12 %-a (1712 db) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot 1915 db intézkedéssel. A lefolytatott vizsgálatokból 205 végződött munkaügyi bírsággal (33 125 000 Ft), valamint 112 bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozattal. Az építőipar után ebben az ágazatban volt a legtöbb munkaügyi bírság az első háromnegyed évben.
 
Idén szeptemberig a vagyonvédelemből került ki az építőipar után a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló.
 
Az elmúlt évekhez képest kisebb mértékben, de még mindig megtalálhatóak az alvállalkozói, munkaerő-kölcsönzési és konzorciumi többszereplős munkáltatói láncolatok. 
 
Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett.
 
A munkavállalók az ágazatban a feketefoglalkoztatás elterjedtsége miatt nagyon kiszolgáltatottak és sok esetben a munkáltató olyan munkakört nyilvánít készenléti jellegűnek, mely a valóságban nem az, továbbá a munkavállalók még mindig ki vannak téve annak, hogy a munkáltatójuk sok esetben a tudomásuk nélkül folyamatosan változik.
 
Rengeteg az ágazatot érintő panasz, ahol nemegyszer egy-egy bejelentésben évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak. Gyakori bejelentési ok, illetve szabálytalanság hogy a munkabér késik, a rendkívüli munkavégzést, vagy éjszakai munkavégzést nem ellentételezik, munkaidő nyilvántartást nem vezetnek, illetve teljesen általános az ágazatban, hogy fizetett szabadság „nem létezik”.
 
Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis és középvállalkozásai - láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen.
 
Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-háromhavonta változik. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím. Ebből adódóan a megkeresések „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeznek vissza. A vagyonvédelmi cégekkel szemben lefolytatott ellenőrzések, illetőleg eljárások általában hosszabb ideig tartanak, tekintettel arra, hogy a szükséges döntéseket több esetben hirdetmény útján, vagy kézbesítési vélelem beálltával kézbesíti a hatóság. A hatósággal együtt nem működő vállalkozások magas száma miatt ebben az ágazatban szükséges – a munkaügyi szankciókon túl - számos esetben eljárási bírságot is alkalmazni.
 
Több vagyonvédelmet érintő ügyben csak hirdetményi úton van lehetőség közölni a döntést. 
 
Példa: Közérdekű bejelentés alapján Budapesten 2016. szeptemberben egy stadion építkezésénél munkaügyi ellenőrzésre került sor.
A bejelentő által előadottak alapján a munkavállalók készenléti jellegű munkakörben, 4 havi munkaidőkeretben dogoznak, úgy, hogy a napi munkaidőt rendszeresen túllépik (egyesek egymást követően 5 nap napi 24 órás szolgálatot is teljesítenek). Fizetett szabadságot ténylegesen nem kapnak a dolgozók, csak a bérjegyzéken tüntetik fel a kivételüket. A bejelentő ennek bizonyítására őrnapló másolatokat csatolt.
A helyszíni ellenőrzés alkalmával olyan munkavállalók kerültek meghallgatásra, akik a bejelentő által csatolt őrnaplók alapján már korábban elkezdtek dolgozni, mint ahogy bejelentésük megtörtént. Az érintett 3 munkavállaló elmondása szerint ők is tisztában voltak azzal, hogy a bejelentésük nem a valóságnak megfelelően történt, melyre akkor derült fény, mikor a munkaszerződésüket aláírták. Ezt a tévedést jelezték is a munkáltatójuknak.
A helyszíni ellenőrzés során a bemutatott többi őrnapló alapján valóban bebizonyosodott, hogy a munkavállalók napi munkaidőt meghaladóan végeznek munkát. Ez a munkavállalók elmondása szerint arra volt visszavezethető, hogy a munkavállalók vidékről jönnek fel Budapestre dolgozni, és a napi 24 órás munkavégzést követően nem tudnának hazamenni, így a munkáltatóval megkötött „hallgatólagos” megállapodás alapján egy hetet egybefüggően ledolgoznak, majd a munkáltató hazaszállítja őket, és egy hetet otthon töltenek.
A helyszínen tapasztaltak és a munkavállalók nyilatkozata alapján a munkájukat készenléti jellegű munkarendben látják el, a pihenésre pedig a munkáltató fekvőhelyeket biztosított.
A szolgálatvezető által előadottak szerint a munkavállalókat azért vidékről hozzák fel, mert a budapesti és agglomerációs körzetből már elfogytak a munkavállalók, akik képesek lennének ellátni ezt a munkát ilyen kevés munkabérért.
 
Utóellenőrzés
 
Utóellenőrzés keretében elsősorban a jogviszony bejelentésére kötelező határozatok teljesítését vizsgálta a munkaügyi hatóság. Ha a munkáltató a határozati kötelezést nem teljesítette, a hatóság eljárási bírságot szabott ki. Az ellenőrzések során feltárt feketefoglalkoztatás legalizálását a munkáltatók a legtöbb esetben már az ellenőrzést követően, annak hatására még a határozat meghozatala előtt, az eljárás során megtették.
 
Az utóellenőrzések során a jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyában kiadmányozott döntések alapján 8286 fő munkavállaló jogviszonyának rendezése volt vizsgálható, mely létszám 98 %-ának utóellenőrzésére került sor.
 
A jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyban kiadmányozott határozatok alapján 3607 munkáltató volt vizsgálható utóellenőrzéssel, melyből a foglalkoztatók 98 %-ának utóellenőrzése teljesült.
 
Vannak olyan munkáltatók akik a bejelentési kötelezettséget nem teljesítik. A tapasztalatok szerint azon munkáltatók esetében nem teljesül a határozati kötelezések végrehajtása, akik már az alapeljárás során sem voltak együttműködőek, az átvett idézésekre nem jelentek meg, a küldemények „nem kereste” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek vissza.
 
A „feketefoglalkoztatással” kapcsolatos utóellenőrzés jelentősége azért kiemelkedő, mert a kötelezés végrehajtásával teljesül az ellenőrzés célja. A munkaügyi hatóság ezáltal tud hozzájárulni a legális adózó munkahelyek számának növeléséhez, a munkavállalók alapvető jogainak (biztosítotti jogviszony, tényleges szolgálati idő rögzítése, egyéb jogviszonyhoz kapcsolódó szabályok betartatása, stb.) védelméhez, valamint a tisztességes verseny érvényre juttatásához és a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentéséhez.
 
Társhatósági ellenőrzések
 
A társhatóságok közreműködésével 2016. I-III. negyedévben 2 547 munkaügyi ellenőrzés zajlott, mely az összes vizsgálat 18 %-át jelenti.
 
A legtöbb esetben a rendészeti szervek működtek közre. A munkaügyi hatóság a rendőrség segítségét rendszerint olyan munkáltatók vonatkozásában olyan munkavégzési helyszínek ellenőrzésénél kéri, ahol a hely jellege azt megkívánja, illetve ahol korábban a foglalkoztató meghiúsította az ellenőrzést, vagy jelentős mértékben akadályozta azt. A 2016. első háromnegyed évében a rendőrhatósággal közösen 1 065 ellenőrzést folytattak le a munkaügyi hatóság képviselői.
 
Természetesen gyakoriak a közös ellenőrzések a munkavédelmi hatósággal is, idén eddig 801 ellenőrzésre került sor velük.
 
Sok esetben a társhatóságok felkérésére történik a közös ellenőrzés, azonban számos alkalommal a munkaügyi hatóság kezdeményezi a társszervek részvételét. A vizsgált időszakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi, valamint a népegészségügyi és közlekedésfelügyeleti feladatokat ellátó szervezeti egységeinek közreműködésével összesen 425 db vizsgálat történt.
 
A közigazgatás szolgáltató jellegének érvényesülési formái
 
A Nemzetgazdasági Minisztérium a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat lát el, illetve részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában. A tapasztalatok szerint a munka világának szereplői a honlapon naponta akár több kérdést is feltesznek, melyekre adott válaszok ugyanott csoportosítva is megjelennek. A munkaszüneti napok közeledtével a munkáltatók, könyvelők nagy számban kérnek tájékoztatást a munkaszüneti napon történő munkavégzéssel kapcsolatosan.
 
A vizsgált időszakban több mint 600 db honlapos (a hatóság külső honlapján működtetett tájékoztatás/felvilágosítás menüpont használatával), valamint postai és e-mail útján érkezett kérdés, panasz, valamint közérdekű bejelentés került megválaszolásra. Emellett az I. fokú hatóságok országosan több mint 1500 ügyben adtak tájékoztatást a 2016. év januártól szeptemberig terjedő időszakában.
 
Ezek mellett rendszeresen tartanak az I. fokú hatóságok munkaügyi rendezvényeket, nyílt napokat, melyek általában olyan formában kerültek megrendezésre, hogy azokon több szerv (kamarák, civil szervezetek, alapítványok) is képviseltethették magukat, így a munkavállalók és munkáltatók szélesebb körű tájékoztatási igényeit is ki lehetett elégíteni. 
 
A tapasztalatok szerint egyre nagyobb igény mutatkozik ezekre a munkaügyi rendezvényekre a megyékben működő vállalkozások részéről, főleg a kamarák, szakmai egyesületek klubok szervezésében.
 
A hatóságnak a tájékoztató tevékenység nyújtásával lehetősége van arra, hogy megismertesse az állampolgárokkal a hivatal munkáját és a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat, megmutatva ezzel másik arcát a szolgáltató közigazgatás oldaláról is. A munkaügyi hatóság így a jogszerű foglalkoztatást két irányból is tudja támogatni, szolgálva ezzel mind a jogkövető munkáltatók, mind az általuk foglalkoztatott munkavállalók érdekeit. Amellett tehát, hogy továbbra is fellép a jogszerűtlenül foglalkoztatók ellen, csökkentve ezzel az indokolatlan versenyelőnyüket is, preventív módon lehetőséget ad a tájékozódásra többek között azoknak a munkáltatóknak is, akik szabályosan kívánnak foglalkoztatni.
 
Összegzés
 
A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységei 2016. szeptemberig az ellenőrzési irányelvek figyelembevételével végezték feladatukat, melynek célja volt, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését.
 
· Az ellenőrzések száma nőtt 2015. I-III. negyedéves adatokhoz viszonyítva 2016. I-III. negyedévben (13 586-ról 14 518-ra).
· A vizsgálatok során a 2015. I-III. negyedévi összesített adatokhoz viszonyítva a szabálytalan munkáltatók aránya nőtt (66 %-ról a 72 %-ra), míg a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya változatlan (68%) a 2016. I-III. negyedévben.
· A jogsértések közül még mindig meghatározó a feketefoglalkoztatás, amely még mindig kiemelkedő szabálytalanság és 2015. I-III. negyedévéhez képest nőtt a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma (7353 főről 8663 főre).
· A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok jelentős számú munkavállalót érintenek.
· A jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanság, a munkavállaló jogait több szempontból is sérti. Egyrészről az ellátáshoz fűződő jogok érvényesítését akadályozza, másrészről sok esetben megnehezíti az új munkahelyen történő elhelyezkedést. A jogsértés továbbra is jelen van és a panaszok tartalmát tekintve az egyik leggyakoribb munkavállalói sérelem.
· Az építőiparban a feketefoglalkoztatás a leggyakoribb szabálytalanság.
· A feldolgozóiparban, a határidőben történő bérfizetés elmaradása, rendkívüli munkaidő éves mértékének túllépése, nagyobb munkavállalói létszám érintettsége a jellemző. Szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám ebben az ágazatban a legnagyobb. Az ellenőrzések fokozásával pedig a feketén foglalkoztatott munkavállalói létszám, ha csak kis mértékben is, de nőtt.
· A vagyonvédelem területén a munkáltatói láncolatokból, munkáltatók cserélődéséből adódóan gyakori a feketefoglalkoztatás és a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanságok. A vagyonvédelmi munkáltatókra egyértelműen a tudatos jogellenes magatartás a jellemző.
· A vendéglátási ágazatban a feketefoglalkoztatás növekedett, az építőipar után itt van a legnagyobb munkavállalói érintettség egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása miatt.
· A legtöbbször előforduló jogsértési forma a munkáltató nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos szabályok megszegése, mely elfedi az esetleges munkabérrel, rendkívüli munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat.
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!