Munkavédelem: ennyi bírságot szabtak ki


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ellenőrzött 12 508 munkáltató 80 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrök az év első kilenc hónapjában, a felügyelők 367 esetben összesen 86,43 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében.


Január-szeptemberben az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése során 228 279 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, és a dolgozók 67,3 százalékánál tapasztaltak rendellenességet, ami 0,9 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat – derül ki a jelentésből.

A munkavédelmi hatóság megállapította, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 29,3 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia, ami 3,5 százalékpontos javulás 2015 első kilenc hónapjához képest.  

 

Az ellenőrzéseket elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, a bányászat és az egészségügyi, szociális ellátás területén végezték, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is.

Az összes intézkedés 58,9 százaléka munkavédelmi, 28 százaléka munkabiztonsági, 13,1 százaléka pedig munkaegészségügyi intézkedés volt – közölték.

A munkáltatói mulasztások közül kiemelkedő volt a nem megfelelő munkaeszközök biztosítása, az intézkedések 8,0 százaléka erre a területre, 7,4 százaléka pedig a villamosbiztonsági hiányosságokra vonatkozott. A harmadik legtöbb intézkedést a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt hozták a felügyelők, az összes eljárás 6,2 százaléka volt ilyen a jelentés szerint.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.