Adatkezelés közúti kamerákkal

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egy panaszos azért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert a közútkezelő úgy helyezte ki forgalomfigyelő kameráit, hogy azok lehetővé tették több ablakán keresztül a lakásában történő események megfigyelését is.

A NAIH vizsgálatot indított, amely eljárás során kiderült, hogy a kamerafelvételeket kimaszkolják, így az nem rögzíti a panaszos lakásában történő eseményeket.

A NAIH a konkrét panaszt a fentiek alapján elutasította, ugyanakkor megállapította, hogy a forgalomfigyelő kamerák alkalmasak a nagyfelbontású, jóminőségű felvételek készítésére, amellyel adott esetben személyes adatok – képmás, az érintett cselekményei – is rögzítésre kerülhetnek. A NAIH ajánlást adott ki a közútkezelők kamerás megfigyeléssel folytatott adatkezelése ügyében.  

A NAIH kifejtette, hogy a kamerás megfigyelés jogi szabályozása jelenleg igen széttagolt. Az Infotörvény minősül keretjogszabálynak, az egyes ágazati törvények, mint például a személy és vagyonvédelmi törvény pedig meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét rendelkezéseket. A közútkezelők esetében azonban nincs jogszabályi felhatalmazás a személyes adatok rögzítésére és kezelésére, ezért szükséges törvényi szinten rögzíteni az adatkezelés szabályait.

Mivel a közútkezelők forgalomfigyelési céllal végzett kamerás megfigyelési tevékenységére jogszabály nem ad felhatalmazást, ezért jelenleg a NAIH szerint jogos érdekük alapján jogosultak a személyes adatok kezelésére.

A GDPR hatálybalépésével azonban a közhatalmat gyakorló szervezetek adatkezelése nem alapulhat ezen szervezetek jogos érdekén, hanem azt minden esetben jogszabályban kell meghatározni.

A NAIH részletesen kifejtette ajánlásában az érintett azonosítottsága, azonosíthatósága, és személyazonossága közötti különbséget is.

Azonosításról akkor beszélhetünk, ha a természetes személyek egy adott csoportján belül az érintett elkülönül a csoport többi tagjától. Az azonosíthatóság pedig az azonosítás lehetőségét jelenti.

Míg az azonosítás/azonosíthatóság azt mutatja meg, hogy a személyes adatok egy adott csoporton belül kihez tartoznak, addig a személyazonosság lehetővé teszi annak megállapítását, hogy pontosan ki is az adott egyén.

A magyar jogi gondolkodásban és a hétköznapi gyakorlatban is az a nézet alakult ki, hogy csak abban az esetben beszélhetünk személyes adatokról, ha az adatok ismeretében az érintett abszolút módon azonosított. Ez a szűk értelmezés azonban a NAIH szerint meggátolná az érintett magánszférájának hatékony védelmét. A NAIH kiemelte, hogy az EU adatvédelmi irányelve által létrehozott 29-es munkacsoport a személyes adat fogalmáról kiadott véleményében kifejtette, hogy az érintett azonosíthatóságát nemcsak az adott személyhez köthető információk teszik lehetővé, hanem az érintettel összekapcsolható információk összessége is lehetővé teszi.

A közútkezelők által bemutatott képernyőkivágásokból a NAIH megállapította, hogy a felvételek a kis felbontása és rossz minősége miatt a legtöbb esetben nem alkalmasak az érintett azonosítására. A kamerák a rendszámot és arcképet nem rögzítik, így az érintett sem közvetetten sem közvetlenül nem azonosítható. A rossz minőségű felvételen szereplő gépjármű a NAIH szerint más adatokkal összekapcsolva személyes adatnak minősülhet. A NAIH példája szerint a rendőrség bekérheti egy bűncselekményre vonatkozó nyomozás során az elkövetés helyének közelében készül kamerafelvételeket, amelyből az érintett azonosítható lehet. A közútkezelő a rendőrség hivatalos megkeresésére történő adattovábbítás már az Infotörvény hatálya alá tartozik és arról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban rögzíteni kell, hogy mikor és hol készült felvételeket, mely rendőri szervnek, milyen jogszabály alapján, mikor továbbították.

A modernebb kamerák felvételeiről azonban a rendszámok és a rögzített személyek is egyértelműen azonosíthatók. Ezekben az esetekben egyértelmű a személyes adatok kezelése.

A NAIH a feltárt tényállás alapján megállapította, hogy a közútkezelőknek adatkezelési szabályzatukban meg kell határozniuk a kezelt személyes adatok körét, az adatkezelés módját, célját és az érintettek tájékoztatását.

Az érintettek tájékoztatásával kapcsolatban a NAIH arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közútkezelőknek is kell adatkezelési tájékoztatót készíteniük saját adatkezelési tevékenységükről, amelyet közzé kell tenni honlapjukon. A közútkezelőnek tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen személyes adatokat és milyen célból rögzít, illetve azokat meddig tárolja és mikor törli. A NAIH kifejezetten javasolta, hogy a képernyőkivágások is legyenek megtalálhatóak a honlapon vagy az adatkezelési tájékoztatóban.

A közútkezelőknek a forgalomtechnikai tevékenységük során meg kell határozniuk azokat a célokat, amelyekkel kapcsolatban a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében az adatkezelés szükséges.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Az érintetteket tájékoztatni kell arról, hogy a közterületen tartózkodásuk során milyen módon készítenek róluk felvételeket és azokat mire használják fel.

 A NAIH kifejtette, hogy a közútkezelők csak olyan felvételeket kezelhetnek, amelyek az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükségesek és a cél elérésére alkalmasak.

Az adatkezelés időtartamára vonatkozó hatályos törvényi szabályozások áttekintését követően a NAIH megállapította, hogy a közútkezelők adatkezelésének időtartamát nem állapítja meg jogszabály, ezért a közútkezelőknek kell meghatározniuk azt, az egyes adatkezelési célok alapján és azok megvalósulásáig. Ezt követően a felvételeket törölni kell.

A Hatóság által vizsgált ügyben a közútkezelő a kamerarendszer üzemeltetésének és az adatkezelés jogalapjaként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt , valamint a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendeletet jelölte meg. A Hatóság azonban ezekben a jogszabályokban nem talált olyan rendelkezést, amely a kameratelepítést és a felvételek rögzítését lehetővé tette volna, ezért jogalkotási javaslattal fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez. A Hatóság javaslata szerint a Kktv-ben kellene rögzíteni a közútkezelők kamerás megfigyelési tevékenységének szabályait.

(naih.hu)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!