Az ügyvédek ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény az ügyvédekre vonatkozó szabályokban számos lényeges változtatást vezetett be.

Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-ai (EU) 2015/849 irányelvének (közismertebb néven: „4. Pénzmosás-megelőzési irányelv”) való megfelelés érdekében 2017. június 26-án hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.), amely az ügyvédekre vonatkozó előírásokban számos lényeges változtatást vezetett be.

A Pmt. alapján az ügyvéd ‒ a korábbi szabályozáshoz hasonlóan ‒ továbbra is köteles a két alapvető kötelezettségének, azaz az ügyfél-átvilágítási, illetőleg bejelentési kötelezettségének eleget tenni, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy amennyiben a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben ügyvédi tevékenységet fejt ki:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása, valamint ingatlan tulajdonának átruházása (itt a korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy a korábbi szabályozásban meghatározott, gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész, illetőleg ingatlan vétele, eladása helyett a Ptm. a tulajdonjog átruházását rögzíti, ezáltal mostantól a csere- és ajándékozási szerződések esetében is fennáll az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség);

b) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;

c) bizalmi vagyonkezelés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat;

d) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása;

e) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágításra még nem került sor;

f) a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

További változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alól már semmilyen esetben nincs mentesülési lehetőség, a bejelentést azonban változatlanul a területi ügyvédi kamaránál kell teljesíteni.

A bejelentés, illetve a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárási képviseletet – előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően jutott tudomására, vagy a képviselet, védelem ellátásának, illetve az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során vált ismertté számára.

A bejelentési kötelezettség, valamint a pénzügyi információs egység megkeresésének a teljesítése továbbra sem tekinthető az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének.

Mint az köztudott, a nem egyéni ügyvédek és a többszemélyes irodák a területi ügyvédi kamara által kiadott felügyeleti útmutatónak és az új törvény előírásainak megfelelően kötelesek voltak átdolgozni belső szabályzatukat, és az átdolgozás megtörténtéről a területi ügyvédi kamarát írásban tájékoztatni legkésőbb 2017. szeptember 30-áig.

A Pmt. mellett az egyéni ügyvédeknek és egyszemélyes ügyvédi irodáknak megfelelően alkalmazniuk kell a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2017. (VII. 10.) MÜK egységes szabályzatának rendelkezéseit is. A hivatkozott szabályzat mellékleteit képezik az ügyvédek által a fenti esetekben kötelezően alkalmazandó tulajdonosi, azonosítási és egyéb nyomtatványok is, melyeket a MÜK, valamint a területi ügyvédi kamarák honlapjáról szerkeszthető formátumban is le lehet tölteni.

A nem egyéni ügyvédek és a többszemélyes irodák a területi ügyvédi kamara által kiadott felügyeleti útmutatónak és az új törvény előírásainak megfelelően kötelesek voltak átdolgozni belső szabályzatukat, és az átdolgozás megtörténtéről a területi ügyvédi kamarát írásban tájékoztatni, a felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb azonban 2017. szeptember 30-áig. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2017. szeptember 8-ai hatállyal közzétette felügyeleti útmutatóját, melyet a BÜK honlapjáról lehet letölteni.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.