Megfelel a Microsoft 365 a GDPR előírásainak?
Az európai adatvédelmi biztos szerint felmerülhetnek aggályok a GDPR és az uniós adatvédelmi előírások kapcsán a Microsoft 365 szoftver használatával összefüggésben.
A fizetési felszólításokról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szerzők értekezésükben arra keresik a választ, van-e eltérés a különböző tartalmú és formájú fizetési felszólítások között, netán van-e olyan, amely más hatást is kivált(hat), mint más hasonló tartalmú levelek.
A gazdasági élet mindennapjaihoz – sajnos – hozzátartozik, hogy egy vállalkozásnak van olyan céges partnere (vevő/megrendelő/megbízó), amelyik az esedékesség idején belül nem egyenlítette ki a számlát, tehát késedelemben van tartozásának megfizetésével. Számos vállalatirányítási rendszer automatikusan generál fizetési felszólításokat, amelyeket pár gombnyomásra ki is küldhetünk, ugyanakkor egy egyszerű e-mailben is kérhetjük partnerünket a számla kifizetésére. Gyakran előforduló eset, hogy jogi képviselőn keresztül szólítjuk fel partnerünket a fizetésre. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, van-e eltérés a különböző tartalmú és formájú fizetési felszólítások között, van-e olyan, amely más hatást is kivált(hat), mint más ilyen tartalmú levelek. (Cikkünk alapkiindulása, hogy az adós gazdálkodó szervezet.)
A válaszhoz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (ismertebb nevén: csődtörvény) kell elővennünk, ugyanis, ha a követelésünk (kamatok és járulékok nélkül számítva) a nettó 200 ezer forintot meghaladja, akkor lehetőségünk van úgynevezett „csődtörvény szerinti” fizetési felszólítást küldeni a nemfizető partnerünknek.
Lássuk, melyek a többlethatással felruházott fizetési felszólítás feltételei. A csődtörvény 27. §-a szerint „A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg.”
A bíróság az adós fizetésképtelenségét négy fő esetben állapítja meg.
- Alapvetések: szabályszerűen lett kiállítva a nettó 200 ezer forintot meghaladó értékű számla és az nem lett kiegyenlítve.
- Az adós a tartozását – határidőben – nem vitatta vagy elismerte.
A csődtörvény szerint „akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye.” (Csődtörvény 27. § (2c) bekezdés.)
- A teljesítési határidő 20 napja letelt (azaz a teljesítési határidő utolsó napjától számított 21. nap) és nem egyenlítette ki vagy nem vitatta a követelést.
- Az adós írásbeli fizetési felszólítást kapott, amelyben megjelölték:
- a tartozás jogcímét,
- a tartozás összegét,
- a teljesítési határidőt,
- a végső új határidőt (pl.: kézhezvételtől számított 3 nap), amelynek eredménytelen eltelte után a hitelező meg akarja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton szeretné érvényesíteni a követelését.
A fizetési felszólítást postai út esetében tértivevényes különszolgáltatással kell feladni. Nagyon fontos szabály, hogy a küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhez vettnek kell tekinteni, ha
a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett. (Csődtörvény 27. § (3) bekezdés.)
Ha a fenti feltételeknek megfelelő fizetési felszólítást küldünk a nemfizető partnerünknek, úgy hitelezőként lehetőségünk nyílik felszámolási eljárást kezdeményezni, így a feltételek fennállása esetében az adós székhelye szerint illetékes törvényszék megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli az adós felszámolását. A többlethatást eredményező fizetési felszólítások kulcsa tehát ez. A fenti feltételek közül egyetlent is nélkülöző fizetési felszólítások nem alkalmasak arra, hogy a bíróság döntsön az adós fizetésképtelenségéről és a felszámolási eljárás megindulásáról.
Tapasztalataink szerint a felszámolási eljárás megindulása (vagy reális bekövetkezésének lehetősége) nagyobb fizetési hajlandóságot eredményez, mint a fizetési meghagyásos eljárás (FMH) indításával való fenyegetettség, mivel a felszámolás elrendelése esetén a cég megszűnésére irányuló eljárás kezdődik, míg FMH esetén „csak” peres eljárás.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
