A katások zöme átalányadózásra váltana


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eddigi katások csupán töredéke tervez áttérni a társasági adózásra vagy a kivára, a legtöbben egyértelműen az átalányadózás felé mozdulnának. Számukra jelenthet segítséget az a legutóbbi módosítás, amely szerint már nem érvényes, hogy az átalányadózásból kilépést követő négy évben nem választható újra ez az adózási forma – olvasható a K&H lapunkhoz eljuttatott felmérésében.

Közeledik a régi kata megszűnésének dátuma (2022. augusztus 31.), amelyet követően az eddigi katások csupán 7 százaléka tervezi az új katát választani. 10-ből 3 vállalkozó még néhány hete sem tudta, folytatni tudja-e majd a tevékenységét, és ha igen, milyen adózási és cégformával. Akik viszont már tudják, azoknál egyértelműen az átalányadózásra áttérés vezet új adónemként – derült ki a K&H felméréséből, amit a pénzintézet augusztus elején végzett a K&H katás magányszemélyek és kisadózó kkv ügyfelei körében. A megkérdezettek háromnegyede egyéni vállalkozóként, 22 százalékuk betéti társaság formájában működött eddig és a többség (50%) főállásban, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett (31%) katázott.

„Úgy tűnik, hogy azok számára, akik szeptember 1-jétől már nem választhatják a katát, az átalányadózás lehet a leginkább kedvező megoldás. A megkérdezett vállalkozások 41 százaléka ezt az adózást választaná és csak alig több mint tizedük mondta azt, hogy tételes költségelszámolással, társasági adózással vagy kivával folytatná tovább a működést” – mutatta be az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Ez a változás a mostani katások 18 százaléka esetében egyben a cégforma módosítását is jelenti.

„A legutóbbi módosítások összecsengenek azzal, hogy várhatóan legtöbben az átalányadózásra térnek majd át. Eltörölték ugyanis azt a korlátozást, ami szerint 4 évig nem lehet újra átalányadós, aki korábban kilépett belőle, ha augusztus 31-én még katás. További könnyítés, hogy a meghosszabbított határidő szerint október 31-ig kell csak bejelenteni az átalányadóra való áttérést azoknak, akik egyébként jogosultak lennének az új katára”– tájékoztatott Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.